Back to top

Emlékkereszt-avatás Kövestetőn

A Mecsekerdő Zrt. – a 21 állami erdőgazdasággal összhangban – emlékkereszt-állítással tiszteleg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt. A Kövestetőn álló emlékkeresztet 2021. szeptember 6-án áldották meg és szentelték fel.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.
2021-ben hazánk rendezi az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A rendezvény célja, hogy a hívekben elmélyítse és tudatosítsa, az egyház életének forrása és csúcsa az Eucharisztia. Ehhez kapcsolódóan, az állami erdőgazdaságok közös kezdeményezésének résztvevőjeként a Mecsekerdő Zrt. is emlékkereszt állításával tiszteleg a világesemény előtt.

A Kövestetőn álló emlékkereszt 30 x 30 cm keresztmetszetű tölgygerendából készült, magassága négy, szélessége 2,7 méter.

Az acél tartószerkezetbe illesztett kereszten a hazánkban idén tartott Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére és emlékére 21 kis kereszt látható, valamint a „Minden forrásom belőled fakad” felirat olvasható.

Az emlékkereszt alapanyaga, a tölgy, a Mecsekerdő által kezelt sík- és dombvidéki erdők meghatározó fafaja, az állomány jelentős részét – 44 százalékát – teszi ki.

A tölgyerdők ökológiai értéke pedig különösen magas, a legtöbb erdei növény- és állatfaj a tölgyesekhez kötődik.

Az emlékkereszt olyan helyszínre került, amelyet több zarándokút is érint, egyúttal kedvelt és népszerű kirándulási célpont a természetjárók, kirándulók körében. A közelben vezet a Skóciai Szent Margit Zarándokút és a Magyar Zarándokút, valamint a Mária Út. Kövestető érintésével halad a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala és a Hármashegy vonulatán átívelő zöld kereszt turistaút, néhány kilométerre keletre pedig a Kelet-Mecsek gyöngyszemeit és a mecseki üvegművesség emlékeit felfűző körtúraútvonal, az Üvegesek útja található, de említést kell tennünk a szintén körtúraként bejárható, az erdő élővilágát, a fafajokat és a régi mecseki mesterségeket – üvegfúvás, szénégetés – bemutató Kövestető-tanösvényről is.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

Az eseményen részt vett Dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, Dalvári Vince, az Agrárminisztérium főosztályvezetője, valamint Ripszám István, Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója, a keresztet Antal Géza kerületi esperes, pécsváradi apát áldotta meg.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 400 gyerek vett részt a Mecsekerdő programjain a Fenntarthatósági Témahéten

A Föld napja köré szervezett Fenntarthatósági Témahét országos kezdeményezés, melynek célja, hogy az iskolák aktívan formálják a gyerekek ökotudatos szemléletét. Az évente 1800 iskolát és közel 400 ezer gyermeket megmozgató programsorozatban a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. már a kezdetektől aktívan szerepet vállal.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

Mobiltelefonos emlőshatározó alkalmazást készített az MME

A Magyarországon élő emlősállatok azonosítását segítő, ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazást készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület - tájékoztatta az MME az MTI-t.

Magyar kutatók eredményei segítik a gyógynövények agrárerdészeti termesztését

A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek működtetése, valamint a minőségi követelményeknek való teljeskörű megfelelés. Zubay Péter, a MATE fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerűbb agrárerdészeti rendszerekben.

HódTérképpel a rágcsáló térhódításának beláthatatlan következményei ellen

A XIX. század közepén figyelték meg a hódok utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt az országból. Aztán 1996-ban, egy visszatelepítési programnak köszönhetően, újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.

Az év nyertesei

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Nyugdíjba vonult a sóstói erdész – új erdész a láthatáron

47 év munkaviszony után nyugdíjba vonult a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetétől a Sóstói-erdő kerületvezető erdésze, Muszka Ferenc.

A törpeegér lett az év emlőse

A Vadonleső Program szakemberei idén hazánk legkisebb rágcsálóját választották az év emlősének. A döntés az európai állományának visszaszorulása miatt a törpeegérre (Micromys minutus) esett, ezzel a program egy egész éven át tartó eseménysorozattal hívja fel a figyelmet a védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire.

Különleges gepárdkölykök születtek

Ázsiai gepárdkölykök születéséről számolt be az iráni környezetvédelmi hatóság vezetése. Ez az első eset, hogy a gepárdok e ritka alfaja fogságban sikeresen szaporodott.

Mindent a szemnek, semmit a kéznek

Elérkezett a gím- és dámtehenek, illetve az őzsuták ellésének időszaka. Bár évről évre több platformon is szembetalálkozunk a témával, mégis szükség van a figyelemfelhívásra: attól, hogy erdőben, mezőn gidát, borjat magára hagyva látunk, az nem jelenti azt, hogy árvák vagy betegek!