0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Gyümölcslevektől a vásárhelyig

A nevéből is kikövetkeztethető, hogy a Zala és Veszprém megye határán, a Marcal folyó mentén fekvő Kisvásárhely aprócska falu, és valóban: alig ötvenen lakják. Ráadásul zsáktelepülés, így hosszú évtizedekig hátrányos helyzetűnek számított, mondhatni, a periférián volt.

De egy ideje, főleg a Kéktúra útvonalának és a túrázóknak kialakított vendégházaknak köszönhetően, felpezsdült az élet, azonkívül a község zöldség- és gyümölcsfeldolgozásának is egyre nagyobb a hírneve a környéken.

„Remélem, Kisvásárhely egyszer tényleg híres lesz zöldségeiről és gyümölcseiről, és a belőlük készített termékekről. Már megtettük az első lépéseket ennek érdekében: ültetvényeket telepítettünk, az egykori ábécét pedig átalakítottuk feldolgozóüzemmé, befőtteinkkel, savanyúságainkkal, szörpjeinkkel és lekvárjainkkal pedig piacokra járunk” – nyilatkozta Szentmiklóssi Erzsébet, Kisvásárhely polgármestere még hat esztendővel ezelőtt, amikor a START-program lehetőségeiben bízva belevágtak a saját termékek készítésébe.

– Amikor országosan elindult a START közfoglalkoztatási mintaprogram, felcsillant a remény, hogy valami változhat, valami jobbá válhat a faluban.

Rögtön eldöntöttük, hogy élünk a lehetőséggel, mert más kitörési pontot egyáltalán nem láttunk – fogalmazott, felidézve a kezdeteket. – Az első évben még nem kristályosodott ki, mi mindenre számíthatunk a programtól, mert akkor még a Kék túra útvonalának a felújítására, a település vízelvezető árkainak a tisztítására futotta a közfoglalkoztatottak bevonásához nyújtott támogatásból.

De csak megvalósult az álom, hogy gyümölcsöst telepíthessünk a faluban. E tekintetben sem volt könnyű dolgunk, hiszen az önkormányzatnak nagyon kevés földterülete volt. Szerencsére kaptunk ajándékba egy 2 hektáros területet, és egy állami terület használatára is pályáztunk. A meglévő földterületen megkezdtük a munkát: szilvát, almát, barackot telepítettünk. Aztán az évek során kiderült, hogy „simán” nem tudjuk az összes gyümölcsöt értékesíteni, ezért úgy határoztunk, saját feldolgozót hozunk létre.

Egy idő után az is kiderült számunkra, hogy maga a gyümölcstermesztés sem annyira egyszerű, elsősorban az időjárás miatt.

Ez azt jelenti, hogy a saját termésünkkel még a legnagyobb gondoskodás ellenére sem tudtuk kihasználni a feldolgozó kapacitását. Ezért a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás szinte teljesen eltolódott a bérfeldolgozás irányába.

A feldolgozóüzem az évek alatt ismertté vált, Szentmiklóssi Erzsébet szerint elsősorban azért, mert a lehető legjobb minőség előállítása érdekében minden részletre odafigyelnek.

– Azt gondolom, szem előtt tartva a változásokat, az igényeket, s ezekkel együtt a gazdasági szempontokat is, jó döntés volt, hogy a gyümölcstermesztés helyett a feldolgozás vette át a főszerepet. Az emberek többsége háztájiban, hegyi birtokon meglehetősen sok gyümölcsöt termeszt, még úgy is, hogy sok esetben a fákat nem is annyira gondozzák. A termést pedig nem hagyják veszni, egyre többen összegyűjtik, s feldolgoztatják.

A fő profil az alma, ez terem a régióban legnagyobb mennyiségben, s a legtöbb fajta is ehhez a gyümölcshöz kötődik. De sok a körte, a szilva.

A zöldségek között pedig a cékla, illetve a sárgarépa áll az első helyen. S meg kell említenem a szőlőt is, ami leköti a kapacitásunk egy részét. Szerződésben állunk ugyanis egy kertészettel, mely a szőlőtermését velünk dolgoztatja fel, s itt nem kis mennyiségről van szó. Néhány éve iskoláknak is szállítunk gyümölcsleveket, úgy gondolom, ez is a bizalom egyik alapköve a feldolgozás tekintetében. Meg kell jegyeznem, hogy a saját gyümölcslének egyre nagyobb a kultusza. Mesélik, hogy azokat büszkén kínálják vendégeiknek, s persze fogyasztják. Pontosan tudják, hogy mit fogyasztanak, mert egészségesek, nem tartalmaznak „bele nem való” anyagokat, s teljesen természetesek. Sokkal jobban bíznak a saját gyümölcsökből készített italokban, mint azokban, amiket az üzletekben vásárolnak. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket a lehető legjobban dolgozzák fel, a minőség biztosítása pedig a mi feladatunk. Meg is teszünk érte mindent.

Mi a titka a jó gyümölcslének? Nos, mi túlnyomórészt szűrt italokat készítünk. Fontos a jó alapanyag, valamint – lehet, hogy közhelynek hangzik –, az, hogy a szívünket és lelkünket beletegyük a munkába.

A préselés és a pasztőrözés – amellett, hogy lényeges munkafolyamatokról van szó – veszélyes üzem, maximális odafigyelést igényelnek a folyamatok. A technológián is sok múlik, mert nem mindegy, hogy milyen géppel dolgozunk. A miénk egy jó kis berendezés, ennek is köszönhető, hogy finomak, keresettek a termékeink. Azok híre egyébként alapvetően szájhagyomány útján terjed. Így egyre nagyobb körzetbe jutunk el, kerestek meg már bennünket 70 kilométerre lévő településről, de természetesen rendszeresen dolgozunk Zala és Vesz­prém megye számos lakója számára.

Szentmiklóssi Erzsébet azt mondja, az igények egyre nagyobbak, és teljesítésükhöz egyre szűkösebb a kapacitásuk.

– A munkát hárman végezzük, és az őszi roham már teljesen leköti a kapacitásunkat. Előfordult már, nem is egyszer, hogy egy tételt nem tudtunk vállalni. Emiatt még kisebb sértődés is lett a dologból.

A kapacitást lehetne, kellene növelni, de kevesen vagyunk a munkához.

Természetesen igyekszünk, de annak ellenére, hogy Kisvásárhely pici falucska, más jellegű munka, egyéb tevékenység meglehetősen sok van. Az elmúlt évek törekvéseinek köszönhetően a turizmus lendületet vett a faluban. Annak ellenére, hogy zsáktelepülésről van szó, sokan felfedezték a szépségét, a nyugalmát, ami persze a Kéktúra-útvonalnak, a bakancsos turizmusnak is köszönhető. Érkeznek a vendégek, mégpedig rendszeresen, ezért is gondoltuk úgy pár esztendeje, hogy vendégházat nyitunk, szállást adva a faluba betérőknek. Az ötlet bevált, olyannyira, hogy a kapacitást bővítenünk kellett, megnyitottunk és átalakítottunk még egy épületet. Ezek fenntartására is nagyon figyelünk, itt, e téren sem lehet hanyagolni a minőséget. Ahogy a község közterületeinek gondozása terén sem. Az egyik fő feladatomnak azt tartom, hogy Kisvásárhely lakosságának számát növeljük. Ezen a téren voltak már sikerek, de sajnos akadnak problémák is, melyek akadályozzák ezt a tervet.

Ha megüresedik, eladóvá válik egy ház a faluban, azt szinte azonnal megveszik a szomszédok.

Vannak, akik így már több ingatlannal is rendelkeznek. Ez azért baj, mert akik – elsősorban fiatal családok – ide költöznének, nem tudnak ingatlant vásárolni. Szeretnénk e téren is előre lépni, lehetőséget nyújtani azok számára, akik a faluban kívánnak letelepedni.

Annak érdekében, hogy Kisvásárhelyen ne álljon meg az élet, egyéb fejlesztéseket is terveznek. A Magyar Falu pályázaton már több alkalommal nyertek, fásításra, napi munkákra alkalmas gép vásárlására. Nemrég közösségi tér kialakítására pályáztak, ami a polgármester asszony szerint nagy lépés lenne ahhoz, hogy megélénküljön a közösségi élet a faluban. Egyébként már a folytatását tervezik, piac- és vásárteret szeretnének kiala­kítani a községben. Azt mondja, a „vásárhely” szó szerepel a falu nevében, amit így tartalommal tudnának megtölteni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság