A szerb szaktárca becslése szerint az országban a legnagyobb területen, több mint 1 millió hektáron termesztett haszonnövény idei hektáronkénti átlaghozama nem fogja meghaladni a 6 tonnát. De, mint jelezte, ez elegendő az ország szükségleteinek a fedezésére, sőt, kivitelre is jut belőle.
Branislav Nedimović megnyugtatónak nevezte, hogy a vártnál alacsonyabb terméshez méltányos ár párosul, hiszen a világpiacon egy ideje jelentős a kereslet a tengeri iránt, és minden jel arra utal, hogy ez a közeljövőben sem változik.
A szerb mezőgazdasági miniszter ugyanakkor elismerte, hogy
A problémát ellensúlyozandó a tárca augusztus végén dönt a tejprémium emeléséről. A szaktárca előterjesztésének elfogadása esetén a jelenlegi 7 dinár helyett 10 dinár (1 RSD = 2,97 HUF) szubvenciót kapnak a szerb tejtermelők az értékesített tej litere után. A szerb tejtermelés helyzetét a politikus úgy jellemezte, hogy a nyugat-balkáni térségben Szerbia az egyetlen olyan ország, amely képes a szükségleteit meghaladó mennyiségű tej előállítására. Ez igaz – viszont a termelők helyzetén nem javít.
Zúgolódó tejtermelők
A tehéntulajdonosok hangsúlyozzák, hogy ők többéves termelési ciklusban gondolkodnak. Ennek megfelelően, amikor belefogtak a tejtermelésbe, abból indultak ki – azon túlmenően, hogy a törzsállományt hosszú éveken át hasznosítani szeretnék –, hogy a tejtermelés érdekében a szaporulatot is igyekeznek megtartani.
Csakhogy ezek a feltételek nem valósultak meg, és most kicsúszik a talaj a tejtermelők lába alól. Mi több, már a törzsállományt is képtelenek megtartani, jobb híján vágóállatként kénytelenek értékesíteni az értékes, nagy tejhozamú állatokat. A szerb tejtermelők szerint egyetlen módon tudná megvédeni őket az állam, mégpedig azzal, ha garantált tejfelvásárlási árat vezetne be. Ezzel szavatolni tudná, hogy megtérüljenek a termelők beruházási költségei, és még némi jövedelem is a zsebükben maradna.
Csakhogy a közel 7 millió lelket számláló Szerbia viszonylag szegény ország, éves költségvetése hat és félszer kisebb, mint a 10 milliós Magyarországé. Emiatt képtelen akkora összeget elkülöníteni a mezőgazdasági termelők támogatására, amekkorát a termelők szorgalma és igyekezete egyébként indokolna.
A takarmányárak viszont, csak az elmúlt 1 évben, bő 30 százalékkal drágultak. Ezt a termelők, mint mondják, képtelenek túlélni. A szarvasmarha-állomány csökkenésének ez az egyik oka. Ha ehhez hozzáadjuk az értékesített tej literje után adott – jelentős késéssel kiutalt – 7 dináros prémiumot, az sem változtat különösebben a helyzeten: a termelők számításai szerint a tej termelési (önköltségi) ára jelenleg 56 dinár körül alakul.
A szerb tejtermelők most türelmetlenül várják, hogy a beígért intézkedésen túl tesz-e további lépéseket a kormány, amivel javulhat valamivel sanyarú helyzetük, vagy valóban nem marad más hátra, mint fájó szívvel, de túladni az állományaikon.
A kényszerhelyzet sajnos az előbbit valószínűsíti. Marad az a vigasz, hogy legalább a lakosság olcsó tejjel való ellátása nem jelent különösebb gondot. No de, milyen ország az, amelyik lemond a saját termelőiről?
Garantált ár márpedig nem lesz
Ezt szintén az agrártárca vezetője nyilatkozta, bár nem a tejtermelőknek, hanem a szerbiai paradicsomtermesztőknek, akik idén sokáig képtelenek voltak értékesíteni terményüket. Emiatt volt rá példa – Leskovacon –, hogy tiltakozásuk jeléül ingyen osztogatták a paradicsomot, vigyék csak, hogy legalább ne kelljen a szemétdombra dobni a termést.
Ennyiért azonban nem voltak hajlandóak odaadni a termelők a termést. Tiltakozásuk során az államot hibáztatták azért, hogy nem képes megvédeni őket, sőt, engedélyezi a külföldi paradicsom behozatalát. A tejtermelőkhöz hasonlóan ők is védőár bevezetését – és tiszteletben tartását – követeltek a kormánytól, meg azt, hogy nyilvánítsák stratégiai termékké a paradicsomot, továbbá hogy június 1-jétől öt hónapra tiltsák meg a behozatalát.
Hiába magyarázta a mezőgazdasági miniszter, hogy a kormánynak nincsen varázspálcája, és hogy a szocializmus időszaka elmúlt, vagy hogy Szerbiában szabad piac van, aminek sajnos megvannak a maga törvényszerűségei. Jelezte: különféle fejlesztési támogatások formájában kész segíteni a termelőkön a tárca, utakat is hajlandóak építeni nekik, azonban túltermelés esetén nem tudja megoldani a problémájukat, nem vásárolhatja fel a termésfelesleget.
A szerencsés körülmények folytán közben sikerült külföldi vásárlót találni a szerbiai paradicsomra, és a kiszállításnak köszönhetően már a nyár folyamán megoldódott ez a probléma.
Külföldi támogatások a szerbiai mezőgazdaság szolgálatában
A mezőgazdasági miniszter kitért az EU által nyújtott előcsatlakozási támogatás, az IPARD-program sikerére is, amelynek a keretében 700 ezer és 1 millió dinár (2,079–2,97 millió HUF) közötti költségtérítést kaphattak a termelők a befektetéseik után, ha számlákkal tudták igazolni a kiadásokat. A támogatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nyers és félkész termékek gyártásáról a késztermékek előállítására térjenek át a gazdák, fogalmazott Nedimović.
A beruházások 50 százalékát fedező támogatást 40 százalékos hitel lehetőségével együtt lehetett igényelni, vagyis alig 10 százalékos önrészre volt szükség hozzá. A kiírásra 2400 gazdálkodó jelentkezett.
„A kérelmek 90 százaléka traktorvásárlásra vonatkozik” – jelentette be a miniszter. Hozzátette: 700-800 nyertes pályázóra számítanak, akik befektetésükhöz már a következő hónapban megkapják az igényelt eszközöket.
Nedimović egyúttal bejelentette, hogy a mezőgazdasági minisztérium újabb pályázatok megjelentetését tervezi gazdálkodók számára, ami biztató, ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelem plusz költségei eddig jelentősen korlátozták az állami támogatás lehetőségeit, mert az agrárköltségvetést is a gazdasági termelés támogatásának rendelték alá.
Szerbiában jelenleg nincs jelen az afrikai sertéspestis„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Bulgáriával és Romániával határos szerbiai régiót megvédjük a fertőzéstől” – jelentette be a szerb mezőgazdasági miniszter. Szerbiába a Duna és a Száva folyók árterületén keresztül vándoroltak be korábban fertőzött egyedek. Ezzel a nyilatkozatával elismerte a miniszter, hogy a szerb kormány sem képes csodákra, elvégre a fejlett Németországban sem sikerült gyökerestől kiirtani a betegséget, és egyelőre nem létezik biztos gyógymód vagy gyógyszer ellene. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a betegség emberre nem terjed át. Romániában sem tudnak mit kezdeni vele. Lévén, hogy a vaddisznók terjesztik, újra és újra felüti fejét a fertőzés, emiatt képtelenek tartósan felszámolni a terjedését. „Nálunk azonban, a vadászok és az állategészségügyi szakemberek hatékony együttműködésének köszönhetően egyelőre ellenőrzés alatt tartjuk a kórt. Számunkra most az a prioritás, hogy a sertéstenyésztés szempontjából legfontosabb kelet- és közép-szerbiai térséget,valamint Vajdaság déli vidékeit, különösképpen a Szerémséget és Dél-Bácskát megvédjük a betegség terjedésétől – nyomatékosította a politikus. Közölte továbbá, hogy képtelen megérteni egyes kelet-szerbiai sertéstartók viselkedését, akik a folyamatos figyelmeztetések és a tiltás ellenére továbbra is szabadon legeltetik állataikat az erdőben. Így nem lehet megküzdeni az egész ágazatot veszélyeztető betegségel, tette hozzá a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Szerbia is támogatja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kilenc országra kiterjedő kezdeményezését, amelynek a biztonságos élelmiszer-előállítás a célja, különös tekintettel az afrikai sertéspestis elleni küzdelemre. Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária mellett Szerbia is mindent megtesz annak érdekében, hogy eredményesen gátolja a betegség terjedését, mondta a miniszter. |
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |