Back to top

OMÉK már 80. alkalommal

Ötszáznál is több kiállító jelentkezett eddig, de számuk folyamatosan nő. Idén az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum által szervezett OMÉK nem különálló rendezvény lesz, hanem a Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérő eseménye. A négynapos seregszemle idején itt lesz az ország legnagyobb termelői piaca, ahol hazai és határon túli gazdák portékáiból válogathatnak a látogatók.

Nagy István, Gulyás Andrea és Ondré Péter az OMÉK beharangozó sajtótájékoztatóján
Nagy István, Gulyás Andrea és Ondré Péter az OMÉK beharangozó sajtótájékoztatóján
Fotó: AM/Fekete István
Több mint 80 éves múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint az OMÉK, küldetése, megmutatni mindazt, amire a magyar gazdák büszkék lehetnek. Kiváló magyar növény- és állatfajtákat, a magyar gazdák innovációit, és a termékek feldolgozásának korszerű módszereit – mindazt a hagyományt, örökséget, tudást és fejlesztést, mely biztosítja, hogy a magyar lakosság és a külföldi piacok vásárlói megbízható minőségű, kiváló magyar élelmiszereket fogyaszthassanak – hangsúlyozta a kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón Nagy István.

Az agrárminiszter kiemelte,

a kétévente megrendezendő Kárpát-medencei seregszemle célja bemutatni az agrárium és az élelmiszeripar szereplőit, az egészséges, fenntartható, GMO-mentes élelmiszereket,

valamint szakmai fórumot biztosítani az ágazat szereplőinek az agrárgazdaság aktuális kérdéseinek megvitatására.

A kétévente megrendezett eseményt minden alkalommal, így idén is megújítják, sőt koncepciójában is változik – azért is, mert az idei OMÉK a Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérő rendezvénye. Épp ezért szakmai, egy kistermelői pavilonnal, valamint egy őshonos udvarral várják a látogatókat, amely nemcsak a szakmát, hanem az egész társadalmat megmozgatja határinkon innen és túl.

Fotó: mmg archív

A korábbi években folyamatosan nőtt az érdeklődők száma: 2019-ben összesen 85 ezren látogattak ki a 40 ezer négyzetméteren, 700 kiállítóval megrendezett eseményre. Idén pedig a rendezők reményei szerint még ennél is többen tekintik meg a kiállítást, különösen, hogy a jegyek érvényesek mind az OMÉK, mind a vadászati kiállítás látogatására.

A szakmai, E pavilonban bemutatják az Agrárminisztérium szakmai programjait és azok eredményeit.

A fókuszban az öntözésfejlesztés, az országfásítási program és a vidékfejlesztés áll majd, a kiváló magyar borok iránt érdeklődő látogatókat pedig borszemináriumi tér várja.

A kistermelői B pavilonban már nem csak a szakmát várják: interaktív foglalkozásokon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a hungarikumokkal, kistermelői vásáron és mesterség-bemutatón vehetnek részt, a kisebbeket pedig egy gyermeksziget várja. Az őshonos udvarban pedig mindenki bepillantást nyerhet a hazánkban tenyésztett állatfajok, -fajták és védett őshonos magyar haszonállatok sokaságába.

Fotó: mmg archív

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte, hogy az OMÉK a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar seregszemléje és a magyar vidék bemutatkozása a fővárosban, melyen helyet kapnak szakmai és kulturális programok, tematikus rendezvények is. Az elmúlt másfél év megmutatta a magyar vidék erejét. Láthattuk, hogy az nem csupán kultúránk és hagyományaink őrzője, hanem biztonságunk záloga is.

Megtapasztalhattuk ugyanis, hogy még a legnehezebb időszakban is biztonságban volt hazánk élelmiszerellátása.

Az ügyvezető kiemelte, fontos, hogy az OMÉK-on való találkozások, a szakmai fórum mellett láthatóvá tegyék a vidék erejét és széles körben bemutassák, hol tart most a magyar agárirum. Másrészt fogyasztásösztönző kampányaik fontos része a tudatos vásárlásra való figyelemfelhívás és edukáció is, így vadhúsból, halakból készült ételeket és hozzájuk illő borokat is kóstolhatnak majd a látogatók. Emellett receptekkel, praktikákkal is készülnek, hogy a gasztronómiai élményeket megtapasztalva, otthon is el tudják készíteni majd a kiváló ételeket.

Fotó: mmg archív

Az OMÉK-on hangsúlyosan jelennek meg a világkiállítás céljaival párhuzamos, ahhoz szorosan kapcsolódó projektek. Ilyen például az országfásítási program, ami az erdészek, a vadászok, és a méhészek munkáját is segíti. Az OMÉK és az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás is a természetet szerető és értő emberek rendezvénye, így a két rendezvény együtt még tágabb spektrumot ad majd mindabból a minket körülvevő világból, amit fontos megértenünk, értékelnünk és megőriznünk a jövő generációi számára.

Erről Gulyás Andrea, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. kiemelt ügyekért felelős igazgatója beszélt, hangsúlyozva, hogy a szeptember 25-én nyíló „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, akárcsak az OMÉK, a körülöttünk lévő világ értékeinek fontosságáról, megőrzéséről és hasznosításáról szól.

A mostani egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom, hiszen együtt valósul meg két ilyen nagyszabású rendezvény, amelyek mindegyike látogatható a világkiállításra érvényes belépőjeggyel.

Fotó: mmg archív
A rendezők célja, hogy a vadászokhoz, erdészekhez, gazdálkodókhoz hasonlóan a városi emberek is megérezzék: ők is a természet részei. Ahogy azt Gulyás Andrea kiemelte, az OMÉK-on és a világkiállításon párhuzamosan mutatnak be kapcsolódó projekteket, így az országfásítási programot és ezzel összhangban az emlékerdő-telepítési programot, amelyben a 22 állami erdőgazdaság egy-egy hektár erdőt telepített országszerte a világkiállítás emlékére. Minkét program hozzájárul ugyanis ahhoz, hogy 2030-ra hazánk 27 százalékát erdő borítsa.

A világhírű magyar vadgazdálkodás egyik pozitív hozadéka az az erdőről-mezőről származó gasztronómiai alapanyag-sokszínűség, amelyet a világkiállításon is bemutatnak majd.

Már csak azért is, mert 1971-ben az ugyancsak hazánkban rendezett Első Vadászati Világkiállítás után mérhetően megnőtt a hazai vadhúsfogyasztás.

Ahogy arról Gulyás Andrea a magyarmezogazdasag.hu-nak beszámolt, október 4-én állatvédelmi napot tartanak gyerekeknek, ahol egyebek mellett arról is szólnak, hogy többet ártanak a vadállatok etetésével, mint ha sorsukra hagynák őket, mert ezeket az állatokat már nem lehet visszavadítani. Arra hívják majd fel a figyelmet, hogy ha valaki például elhagyott kölyköt lát, hívjon szakembereket az állat megmentésére.

Fotó: mmg archív

A vadászati világkiállítás 20 napja alatt hazai és nemzetközi szakmai konferenciák mellett többek közt szórakoztató kutyás bemutatók, gasztropasszázs, kulturális fesztivál, családbarát, lovas és interaktív programok is várják a látogatókat a HUNGEXPO mellett még több budapesti, valamint vidéki helyszínen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Horvátországban 120 százalékkal több turista nyaralt az első fél évben

Az első fél évben 5,7 millió turista látogatott Horvátországba és 24,7 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 120 százalékkal, a vendégéjszakák száma 107 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte vasárnap a Jutarnji List című napilap a horvát Turisztikai Szövetség (TZ) adataira hivatkozva.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.