Back to top

A borhoz tisztelet és alázat kell

A bor a mai napig meghatározó tényezője a kultúrának, amely egy tradicionális szakma, a borászat végterméke. Ezt a tradíciót követi a Kovács család is, küldetésük pedig, hogy a Mátra sokszínűségét leginkább kifejező borok szülessenek pincéikben.

MMG - Direkt | Ahol a Nap és a hegy összeér – Generációváltók | A Sol Montis Borászat tulajdonosai

Egy borászatban azonban elengedhetetlen a generációváltás – az eddigi hagyományos borkészítési eljárásokat követve vigye tovább a „trónörökös”, amit elődeitől kapott útravalóul.

Kovács László 1999-ben alapította a Kovács Borászatot, és a nagyszülőktől örökölt szőlőbirtokot további 70 hektár dűlővel bővítette. Napjainkra a borászat Sol Montis néven fut tovább, ami a Mátrai-borvidék „Ahol a Nap és a hegy összeér” szlogenjét felhasználva jött létre. A birtokon Irsai Olivért, Olaszrizlinget és Hárslevelűt termesztenek, de a vörös fajtákból is (Syrah, Cabernet Franc, Tempranillo) színes borpalettával büszkélkedhetnek. Az MMG Direkt adásában Kovács László és lánya, Kovács Zita beszélgetett Sári Enikővel, kiadónk ügyvezető-igazgatójával.

– A névváltoztatásra azért volt szükség, mert szeretnénk tovább terjeszkedi az európai piacon, ahhoz azonban a Kovács Borászat név nehezen értelmezhető.

Fontos szempont volt, hogy jól hangzó, nemzetközileg is használható megnevezése legyen borászatunknak, ami egyben kötődik a Mátrai-borvidékhez

– mondja Kovács Zita, aki egy vargabetűt leírva 2011-ben visszatért édesapja borászatába. A Budapesten szerencsét próbáló fiatal lány a gimnázium után újságíróként képzelte el jövőjét, végül PR marketing szakra vették fel, ahol nem találta helyét.

– Megdöbbentett és egyszerre magával ragadott a hír, amikor a lányom bejelentette, a borászatnál szeretne dolgozni. Természetesen adódtak kezdeti nehézségek, de néhány hónap múlva már éreztem, hogy sok terhet levesz a vállamról. Hatalmas segítséget jelentett nyelvtudása, ami a külföldi kapcsolatépítésben kamatozott – meséli Kovács László. Apa és lánya egymás között elosztották a feladatokat, jelenleg László a szőlő és a teljes borkészítés folyamatait végzi, míg Zita marketingesként az értékesítésben és házigazdaként a vendéglátásban vesz részt a birtok mindennapjaiban, vagyis ahogy a bor a palackba kerül, onnantól kezdődik az ő feladatköre.

A pincekulcs átadása elmondásuk szerint még várat magára.

Amíg László fizikailag és mentálisan bírja a megterhelést, addig közösen vezetik a borászatot. Zita szerint alázat és tisztelet nélkül a generációváltás nem valósulhat meg még családtagok között sem, és mindezt nemcsak édesapja irányába, de a munkához való hozzáállásában is érződik.

Ahhoz, hogy a munkafolyamatok teljes egészét átlássa, úgy döntött, elvégez egy borászképzést. Szakmai fejlődése odáig ívelt, hogy 2018-ban a Mátrai Hegyközség Tanács elnökének választották.

A fiatal agilitás a borágazatban is nélkülözhetetlen, ez a fajta szemléletmód szükséges ahhoz, hogy a mai fiatal generáció minőségi, kulturált borfogyasztással támogassa a magyar borokat.

– Érdekes módon a fiatalok borfogyasztási szokásai többé-kevésbé átalakultak. Nem feltétlen jó irányba, márpedig, ha azt akarjuk, hogy a magyar borok fogyasztását valamilyen módon elősegítsük, ezáltal a hazai termelők megélhetését is, ahhoz olyan szakemberekre van szükség, mint a lányom, akik képesek a kulturált, magyar borok fogyasztására visszaterelni a fiatal generációt – vallja Kovács László.

Ennek a fiatalok körében dívó borfogyasztói trendnek vagy szemléletmódnak a megváltoztatásához komoly marketingmunka szükséges.

Ennek érdekében Kovács Zita rendszeresen tart borkóstolókat Budapesten, ahol ismerteti a megjelentekkel, hogy az egy főre jutó borfogyasztás meglehetősen alacsony Magyarországon. Ugyanakkor vegyes a kép, mert a fiatal generáció nyitott az igényes borkóstolókra és a magyar borokra.

– A jelenlegi 18-20 évesek viszont a bor helyett más italt választanak, vagy ha bort, akkor szinte biztos, hogy nem minőségi kategóriából. Mindig kihangsúlyozom, hogy ha bort vásárolunk, akkor magyar bort vegyünk. Ma már számos jó ár-érték arányú magyar bor közül lehet választani, ezt kell tudatosítani a magyar fogyasztókban – ismerteti a fiatal szakember.

A Sol Montis jelenleg igen jelentős, mintegy 100 hektáron gazdálkodik. Ez a birtokméret komoly technológiai felszereltséget és gépi beruházást igényel a kézimunkaerő mellett. 2020-ban befejezték üzemük bővítését, amelynek köszönhetően a borászat immár 5000 hektoliter bor tárolására képes.

A Kovács család szerint két éven belül végleg befejezik a szőlőtelepítéseket, és nem kívánnak tovább terjeszkedni.

Jövőbeli céljuk a meglévő szőlőbirtok gondos és precíz gondozása, a termelésből bekerülő alapanyagból pedig minél magasabb színvonalú borok készítése, amik nemcsak itthon, de a külföldi piacon is sikeresen megállják helyüket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

A szezon utolsó feladatai – Növényvédelmi előrejelzés 42. hét

Amikor a gyümölcsfák és a szőlő már lehullajtotta lombozata felét, elkezdhetjük az őszi lemosó permetezést. A lehulló lombozatot pedig érdemes 1%-os nitrogéntartalmú műtrágyaoldattal kezelni, az felgyorsítja a levelek korhadását.

Borexport: új utak a fellendülésért

A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Az érő szőlőfürtök védelme

Tartósan csapadékos időben, a szüret előtti időszakban még szükség lehet szürkerothadás elleni védekezésre. Az érő fürtökön a legnagyobb kárt a betegség gyors fellépése és lefolyása okozza. Ezért ahol feltűnnek a bogyók szürkésbarna foltjai, és kiverődik az egérszürke, bársonyos penészgyep, azonnal védekezni kell!

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Apró maradt a burgonya

Nem könnyítette meg a burgonyatermesztők helyzetét az idei időjárás. Európában tavasszal volt egy olyan periódus, amely kedvezett a növényeknek, így átlagon felüli számban kötöttek, majd amikor a gumófejlődés időszaka jött, akkor ezek az extrém melegek lelassították, vagy akár meg is állították a fejlődést.

Biodiverzitás: segítő hátország a szőlőben

Az ökológiai termesztésben egyre többször elhangzó kifejezés a biodiverzitás. De vajon mit értünk alatta és hogyan értelmezhető egy szőlőültetvénnyel kapcsolatban?

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.