Back to top

A borhoz tisztelet és alázat kell

A bor a mai napig meghatározó tényezője a kultúrának, amely egy tradicionális szakma, a borászat végterméke. Ezt a tradíciót követi a Kovács család is, küldetésük pedig, hogy a Mátra sokszínűségét leginkább kifejező borok szülessenek pincéikben.

MMG - Direkt | Ahol a Nap és a hegy összeér – Generációváltók | A Sol Montis Borászat tulajdonosai

Egy borászatban azonban elengedhetetlen a generációváltás – az eddigi hagyományos borkészítési eljárásokat követve vigye tovább a „trónörökös”, amit elődeitől kapott útravalóul.

Kovács László 1999-ben alapította a Kovács Borászatot, és a nagyszülőktől örökölt szőlőbirtokot további 70 hektár dűlővel bővítette. Napjainkra a borászat Sol Montis néven fut tovább, ami a Mátrai-borvidék „Ahol a Nap és a hegy összeér” szlogenjét felhasználva jött létre. A birtokon Irsai Olivért, Olaszrizlinget és Hárslevelűt termesztenek, de a vörös fajtákból is (Syrah, Cabernet Franc, Tempranillo) színes borpalettával büszkélkedhetnek. Az MMG Direkt adásában Kovács László és lánya, Kovács Zita beszélgetett Sári Enikővel, kiadónk ügyvezető-igazgatójával.

– A névváltoztatásra azért volt szükség, mert szeretnénk tovább terjeszkedi az európai piacon, ahhoz azonban a Kovács Borászat név nehezen értelmezhető.

Fontos szempont volt, hogy jól hangzó, nemzetközileg is használható megnevezése legyen borászatunknak, ami egyben kötődik a Mátrai-borvidékhez

– mondja Kovács Zita, aki egy vargabetűt leírva 2011-ben visszatért édesapja borászatába. A Budapesten szerencsét próbáló fiatal lány a gimnázium után újságíróként képzelte el jövőjét, végül PR marketing szakra vették fel, ahol nem találta helyét.

– Megdöbbentett és egyszerre magával ragadott a hír, amikor a lányom bejelentette, a borászatnál szeretne dolgozni. Természetesen adódtak kezdeti nehézségek, de néhány hónap múlva már éreztem, hogy sok terhet levesz a vállamról. Hatalmas segítséget jelentett nyelvtudása, ami a külföldi kapcsolatépítésben kamatozott – meséli Kovács László. Apa és lánya egymás között elosztották a feladatokat, jelenleg László a szőlő és a teljes borkészítés folyamatait végzi, míg Zita marketingesként az értékesítésben és házigazdaként a vendéglátásban vesz részt a birtok mindennapjaiban, vagyis ahogy a bor a palackba kerül, onnantól kezdődik az ő feladatköre.

A pincekulcs átadása elmondásuk szerint még várat magára.

Amíg László fizikailag és mentálisan bírja a megterhelést, addig közösen vezetik a borászatot. Zita szerint alázat és tisztelet nélkül a generációváltás nem valósulhat meg még családtagok között sem, és mindezt nemcsak édesapja irányába, de a munkához való hozzáállásában is érződik.

Ahhoz, hogy a munkafolyamatok teljes egészét átlássa, úgy döntött, elvégez egy borászképzést. Szakmai fejlődése odáig ívelt, hogy 2018-ban a Mátrai Hegyközség Tanács elnökének választották.

A fiatal agilitás a borágazatban is nélkülözhetetlen, ez a fajta szemléletmód szükséges ahhoz, hogy a mai fiatal generáció minőségi, kulturált borfogyasztással támogassa a magyar borokat.

– Érdekes módon a fiatalok borfogyasztási szokásai többé-kevésbé átalakultak. Nem feltétlen jó irányba, márpedig, ha azt akarjuk, hogy a magyar borok fogyasztását valamilyen módon elősegítsük, ezáltal a hazai termelők megélhetését is, ahhoz olyan szakemberekre van szükség, mint a lányom, akik képesek a kulturált, magyar borok fogyasztására visszaterelni a fiatal generációt – vallja Kovács László.

Ennek a fiatalok körében dívó borfogyasztói trendnek vagy szemléletmódnak a megváltoztatásához komoly marketingmunka szükséges.

Ennek érdekében Kovács Zita rendszeresen tart borkóstolókat Budapesten, ahol ismerteti a megjelentekkel, hogy az egy főre jutó borfogyasztás meglehetősen alacsony Magyarországon. Ugyanakkor vegyes a kép, mert a fiatal generáció nyitott az igényes borkóstolókra és a magyar borokra.

– A jelenlegi 18-20 évesek viszont a bor helyett más italt választanak, vagy ha bort, akkor szinte biztos, hogy nem minőségi kategóriából. Mindig kihangsúlyozom, hogy ha bort vásárolunk, akkor magyar bort vegyünk. Ma már számos jó ár-érték arányú magyar bor közül lehet választani, ezt kell tudatosítani a magyar fogyasztókban – ismerteti a fiatal szakember.

A Sol Montis jelenleg igen jelentős, mintegy 100 hektáron gazdálkodik. Ez a birtokméret komoly technológiai felszereltséget és gépi beruházást igényel a kézimunkaerő mellett. 2020-ban befejezték üzemük bővítését, amelynek köszönhetően a borászat immár 5000 hektoliter bor tárolására képes.

A Kovács család szerint két éven belül végleg befejezik a szőlőtelepítéseket, és nem kívánnak tovább terjeszkedni.

Jövőbeli céljuk a meglévő szőlőbirtok gondos és precíz gondozása, a termelésből bekerülő alapanyagból pedig minél magasabb színvonalú borok készítése, amik nemcsak itthon, de a külföldi piacon is sikeresen megállják helyüket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Új Amazone ekék Mosonmagyaróvárról

Új, nagy területteljesítményű, hét-, nyolc- és kilencfejes váltvaforgató ekék gyártásába kezdtek az Amazone mosonmagyaróvári üzemében, az egykori Vogel-Noot ekegyárban.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

Új törvény a gazdaságátadásról

Első olvasatra talán sokkolónak tűnhet, de mostanra már minden harmadik magyar gazda a nyugdíjaskorba lépett. Ha belegondolunk, arról a generációról van szó, amelyik a rendszerváltozás idején vállalkozást indított és mára jellemzően egy jól működő gazdaságot tud átadni. Éppen őket segíti az az új törvény, amely az agrárgazdaságok sokkal egyszerűbb átadását teszi lehetővé.

Ködképzés mesterfokon

A ködképzők szinte megkerülhetetlen eszközökké váltak a kémiai és a biológiai növényvédelemben egyaránt. Segítségükkel munkaidőt és munkaerőt takaríthatnak meg a kertészek, ráadásul egyes készítmények ködpermetezővel történő kijuttatása gazdaságosabb és hatékonyabb a hagyományos permetezésnél.

Több vodka készült tavaly

Oroszországban tavaly 1,9 százalékkal több vodka készült, mint egy évvel korábban.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.