Amint véget ért az augusztus, megszűntek a nyári szép napok is. Az embert és növényt próbára tevő hőség immár a múlté, átvette a helyét az évszaknak megfelelő időjárás. Több az időjárási front, melyek egyre-másra szállítják a hűvösebb levegőt és a kisebb-nagyobb nedvességtartalmú esőfelhőket. Ebből kapott csapadékot a Kárpát-medence, de
a lehullott eső mennyisége a szeszélyes eloszlás miatt csak kevés körzetben oltotta a növények szomját.
Jégeső több helyen előfordult, ami veszélyezteti a termésbiztonságot. A nappali maximumok általában 15-25 °C körül alakultak, éjszakára pedig időnként 10 °C alá is csökkent a hőmérséklet. Bőséges csapadékkal a közeljövőben sem lehet számolni, ezért továbbra is alacsony marad a talajok víztartalma a felső és mélyebb rétegekben egyaránt.
Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsösökben mérséklődött a molyok rajzása, így az almamolyé is, de a korábbi fertőzésekből eredően sok a károsodott gyümölcs. A fák alatt sok a lehullott gyümölcs, de ezek egy része a szárazság következménye. A sebzéseken egyre gyakoribb a gyümölcsmonília tünete, valamint a rothadó termésen rengeteg a muslica.
Ugyanez mondható el a csonthéjas gyümölcsfélékről is, de a keleti gyümölcsmoly repülése is látványosan lecsökkent, már csupán 35-40 darab található a csapdákban. Szilvamolyból a csapdák már csak 25-35 darabot fognak hetente.
A sztigminás és blumeriellás levélfoltosság általában nem súlyos, a fertőzést gátolta a korábbi meleg és az alacsony relatív páratartalom, de kiskertekben ennek ellenére folyamatosan hullanak a cseresznye- és a meggyfák levelei.
A diófákon végzett intenzív védekezés ellenére továbbra erős a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása, ezért újabb fertőzésekkel kell számolni, elsősorban a szórványban levő fák esetében.
Általánosnak mondható a szőlőfajták zsendülése, érése. A lisztharmat levéltünetei nem erősödtek, védelemben részesített ültetvényekben legfeljebb gyenge fertőzés figyelhető meg. Kiskertekben ennél árnyaltabb a helyzet, mert a fajtaváltozatosság már megnehezíti a védelmet, ezért itt több a levél- és fürtmegbetegedés. A lehullott csapadék miatt megnövekedett a peronoszpórafertőzés veszélye, főként a hónaljhajtásokon, de hosszabb az inkubációs idő. A szürkerothadás veszélyét növeli a magasabb páratartalom, a bogyóhéj elvékonyodása, ezért az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szigorú betartása mellett feltétlenül indokolt preventíven védekezni a kórokozó ellen.
A bodza- és szederültetvényekben kihelyezett csapdák folyamatosan, de mérsékelt ütemben fogják a foltosszárnyú muslicát, sajnos védekezésre csak korlátozottan van mód.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassanak el a www.magyarnovenyorvos.hu honlapra.
MMG Direkt
A Mátrai borvidék egyik gyöngyszeme a Sol Montis Borászat. A tulajdonosok a Kovács család, ahol apáról lányára száll a borászmesterség. Kovács László főborászként a szőlőtermesztést és borkészítést felügyeli, míg lánya, Kovács Zita a cég zavartalan működéséért, az értékesítésért és marketingért felel. 110 hektárt művelnek, üzemük befogadóképessége 5000 hektoliter, céljuk pedig a hazai és európai fogyasztók kiszolgálása. A generációváltás nem egyszerű folyamat és nem is mehet egyik napról a másikra. Erről a nehéz és váratlan fordulatokkal teli útról beszélget a Sol Montis Borászat két tulajdonosával Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója.
youtube://v/24UBty_sjKg