Back to top

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással.

"Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz" - idézte Sara Rydingot, az ausztráliai Geelongban lévő Deakin Egyetem kutatóját a BBC hírportálja.

Ha az állatok nem tudják szabályozni testhőmérsékletüket, túlhevülhetnek és elpusztulhatnak.

Bizonyos állatoknak az idők folyamán nagyobb lett a csőrük vagy fülük, hogy könnyedén, több hőtől szabadulhassanak meg. Az apró állatok testméretéhez képest viszonylag nagyobb szárny, fül vagy csőr ugyanis nagyobb felszínen képes leadni a hőt.

Az ausztrál papagájok több fajának csőrénél is 4-10 százalékos növekedést figyeltek meg 1871 óta, ami összefüggésbe hozható a nyári hőmérséklet növekedésével - olvasható a tanulmányban.

A közönséges erdeiegérnek (Apodemus sylvaticus) a farka lett hosszabb, az álarcos cickánynak a farka és a lábai, a meleg éghajlaton élő denevéreknek pedig a szárnyaik lettek nagyobbak.

Bár ezek a változások jelenleg nagyon aprók, jóval jelentősebbek lehetnek, ha a Föld melegebbé válik - mondta Ryding.

Megnövekedhetnek olyan jelentős testrészek, mint a fülek, így a nem is oly távoli jövőben élő Dumbókkal találkozhatunk - fogalmazott a kutató.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Éjjel és holnap érkezik csapadék

Átalakul időjárásunk, lehűlés jön, pénteken nagy területen jelentős csapadékkal. Az esőre nagy szükség van, a talaj termőrétege szinte országszerte igen száraz, a kelésben lévő, vagy éppen kikelt repce szomjazza a csapadékot.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.