Back to top

Egy kárpátaljai sikerágazat

A Kárpátalját évente felkereső 1 millió turista a csaknem érintetlen természet látványa és a gazdag épített örökség kiemelkedő darabjainak megismerése mellett elsősorban a termálfürdők miatt választja úti céljául a vidéket. No, és természetesen azért, hogy megkóstolja a magyar konyha remekeit, az itteni tájjellegű borokat és friss gyümölcsöket.

Tavaly a járvány és a vírus okozta megbetegedések visszaszorítására hozott intézkedések következtében megyénkben is jelentősen visszaesett a turistaforgalom – akárcsak a világ többi részén –, de az idei nyár újra a pandémia előtti békeidőket idézte az ország belsejéből hozzánk látogatók számát tekintve. Így aztán a csemegeszőlő termesztésével foglalkozó gazdák joggal reménykedhetnek a sikeres szezonban.

Annál is inkább, mert a 2021-es termésnek a minősége és a mennyisége egyaránt jelentősen felülmúlja az előző évit.

– Azért a mostani idény sem indult zökkenőmentesen – tájékoztat Kovács Erika, aki a Beregszásztól alig kőhajításnyira elterülő Nagymuzsaly lankáin 1 hektáron termel csemegeszőlőt a családjával. – A hűvös tavasz miatt az átlagos évekhez képest három héttel később kezdtük a legkorábbi fajták szedését. Ez egyrészt azért gond, mert a hágón túlról érkező potenciális vevők jelentős része ekkorra befejezte itteni nyaralását és hazatért. Másrészt egymásra torlódik a különböző fajták szürete. Ezzel ugyan bővül a választék, viszont borul a gondosan felépített terméksor, és félő, hogy a piac telítetté válik. Azonkívül a három héttel későbbi kezdés komoly bevételkieséssel jár. Más években a korai fajtákat 15-20 százalékkal drágábban tudtuk értékesíteni.

A különböző érésű, húszfajta csemegeszőlőnek köszönhetően Jakab Sándoréknál július közepétől október végéig tart a szüret
A különböző érésű, húszfajta csemegeszőlőnek köszönhetően Jakab Sándoréknál július közepétől október végéig tart a szüret

Ám számunkra mégsem ez jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy az augusztus elején érkezett viharok megtörték a hatalmas, 1,5-2 kilós fürtök szárát.

Ezek a gerezdek már nem növekednek olyan intenzíven, mint a többi.

Összességében azonban így is eredményes évben reménykedünk, és főként abban, hogy a késői fajták eladásából pótolni tudjuk az eddigi bevételkiesést.

Annak ellenére, hogy a Kárpátalján termett csemegeszőlőt már úton-útfélen árusítják, a szupermarketek polcain még mindig fellelhetők egyrészt Törökországból, másrészt Olaszországból importált gyümölcsök. Mekkora konkurenciát jelent ez a helyi termelők számára?

– Az idő előrehaladtával egyre kisebbet. Még a bogyósgyümölcsök világában kevésbé járatos vásárlók is felismerik a friss és a régebben leszedett fürtök közötti különbséget, hiszen utóbbiak szára egy idő után megbarnul.

Tudni kell, hogy szőlővásárláskor nálunk kóstolásra biztatja a termelő a vevőt.

Jól is teszi, hiszen leginkább ezzel tudja meggyőzni róla az érdeklődőket, hogy kiváló terméket kínál. Úgy tűnik, hogy még az ugyanazt a fajtát árusító, de az ország más részéből érkezett termelők sem tudják felvenni velünk a versenyt. Egy odesszai ismerősöm, aki a miénknél jóval nagyobb ültetvénnyel rendelkezik, meggyőződéssel állította amikor nemrég itt járt, hogy a Kárpátalján termesztett csemegeszőlőnek nincs párja. Ez az itteni talaj­adottságokkal és éghajlattal magyarázható.

Íme, a legfrissebb példa! Míg a mi vidékünkön a viszonylag kiegyensúlyozott idei csapadékellátásnak köszönhetően szép nagyra nőttek a bogyók, addig az ottaniak arra panaszkodnak, hogy náluk a vegetációs időszakban többször is jelentkezett két-három hetes aszály, aminek következtében a szokásosnál jóval kisebbek lettek a szőlőszemek. A piacon ezek egyszerűen fel sem keltik a vásárlók érdeklődését.

A Somi-hegyen gazdálkodó Jakab Sándor a maga közel 2 hektáros csemegeszőlő-ültetvényével Kárpátalja egyik legjelentősebb termelőjének számít. A látogatók nyomban meggyőződhetnek róla: mintagazdaságba érkeztek.

Például a fejlettségük alapján senki sem mondaná meg a tőkékről, hogy csupán 4 évesek, vagy hogy egy hónappal korábban még majd’ kétszer annyi fürt volt rajtuk.

– Ezek oly nagy precizitást igénylő teendők, hogy mind a fürtök válogatását, mind a bogyók kitakarását nagyrészt egyedül végeztem – fogad az 54 éves gazda. – Permetezéskor vagy a sorközök művelésekor is többnyire én ülök a traktor nyergében. Ha van egy sürgős megrendelésem, akkor besegít két-három falubeli a szedésbe. Amikor úgy bő 5 évvel ezelőtt pályázatot nyújtottam be az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központnak, főként azért döntöttem a csemegeszőlő termesztése mellett, mert a környező ültetvényekben szétnézve úgy láttam, hogy egy család 2 hektár terület gondozását vállalhatja az eredmény reményében. Nálunk ez eddig bejött.

A termés hány százalékát értékesíti a megyében, és mennyi kerül el hágón túli fogyasztókhoz?

– Mivel régóta figyelemmel követem ezeket a piaci folyamatokat, biztosan állíthatom, hogy évről évre változik a helyzet. Nagyjából 40-60 százalék a hozzánk közel eső, de már a Kárpátokon túli területek részesedése. Ezzel együtt én is meg-meghökkenek, amikor több száz kilométerről, az ország belsejéből hívnak, hogy tőlem szeretnének szőlőt vásárolni.

Elárulom, hogy tagja vagyok egy Facebook-csoportnak, ami több mint száz ukrajnai csemegeszőlő-termesztőt, illetve a termékeik forgalmazásával foglalkozó kereskedőt, viszonteladót tömörít.

Nyilvánvalóan nem elegendő, hogy az internetre felrakom a fotóimat, bízva benne, hogy azokat nézegetve valaki kedvet kap több mázsa szőlő megvásárlására. Ehhez személyes tapasztalat kell.

Nyaranta igen sokan megkeresnek engem a közelben található Kaszonyi Termálfürdő vendégei közül, akik Ukrajna-szerte szétviszik a Kárpátalján ter­mesz­tett csemegeszőlő jó hírét.

Beszélgetésünk első felében már elárulta, hogy a keleti fajtákat favorizálja.

– Való igaz. Húszféle csemegeszőlő található az ültetvényünkben, de csak elvétve akad közöttük magyar nemesítésű. Mi, termelők, egymás között elismerjük, hogy a magyar nemesítésű fajták íze mind az ukrán, mind az orosz fajtákét messze felülmúlja, ám a látvány tekintetében utóbbiak versenyképesebbek. Márpedig a vevő a szemével vásárol. A keleti fajták bogyóinak a formája és a mérete igen változatos. Van köztük megnyúlt, hegyes és mag nélküli. A színük is különböző, a fehértől a rózsaszínen át a kék szőlőig sokféle árnyalat előfordul.

A fagytűrő képességük sokszor kiemelkedő, és a gombás betegségeknek is jól ellenállnak.

Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen mint mondottam, Kárpátalján még az ukrán nemesítésű csemegeszőlő íze is kiváló. Megvallom őszintén, már magam sem tudom követni a nálunk elérhető fajták számát, mert évente akár 25-30 új fajtát is kiszelektálnak. Ez úgy lehetséges, hogy az ukrán szakemberek a fajták kinemesítése után gyakran nem várják meg az állami elismerést és a fajtajegyzékbe való felvételét, hanem nyomban elkezdik a frissen kifejlesztett fajta szaporítását és értékesítését. Ez hatalmas kockázattal jár, de minden érintett számol vele.

Egy olyan országban, ahol a családi gazdaságok a szőlő telepítésekor sem állami támogatásra, sem kedvezményes banki kölcsönre nem számíthatnak, ezt a rizikót is be kell vállalni.

Minden termelő rémálma, hogy egyszer csak telítetődik a piac, és az idény hátralévő részében eladhatatlan lesz a portékája.

– Bizony, és a fóliás zöldségkertészek gyakran szembesülnek ezzel. Ám a csemegeszőlő tekintetében – meglátásom szerint – még messze vagyunk ettől.

Nálunk például a zöldségtermesztőknek csupán a töredéke készült fel arra, hogy az eladásra szánt berakni való uborka egy részét saját maga konzerválja.

Viszont a szőlőtermesztéssel foglalkozó ismerőseim közül többen jelezték, hogy a most érő, kettős hasznosítású Favoritot és Nérót, később pedig a Pölöskei muskotályt jó áron tudnák ugyan értékesíteni, mégsem adják el, hanem inkább bort készítenek belőlük. Ezzel is bővítik borpalettájukat, amit remélhetőleg értékelni fognak a télen borkóstolásra érkező vendégek.

A vásárokon igencsak kelendő a csemegeszőlő
A vásárokon igencsak kelendő a csemegeszőlő

A friss fogyasztásra kevésbé alkalmas kisebb fürtök tavaly nálam is a présbe kerültek, és mustot vagy bort készítettem belőlük. Egy barátom, aki gyümölcspréssel, pasztörizáló berendezéssel és megfelelő csomagológéppel is rendelkezik, nemrég felajánlotta, hogy az idei fölöslegből szőlőlét készít, amit megpróbál a többi gyümölcslével együtt értékesíteni. Meglátásom szerint erre egyelőre nincs szükség, mégis megnyugtató, hogy léteznek alternatívák.

Ami pedig a piac telítettségét illeti, régóta foglalkozom más gyümölcsök termesztésével, így pontosan tudom, hogy nálunk is elsősorban a kiváló minőségű árut keresik a vevők.

Ahhoz, hogy olyat tudjunk előállítani, időnként nemcsak a felkészültségre, hanem komoly elszántságra és kitartásra is szükség van. Tavaly júniusban 141 milliméter csapadék hullott nálunk, ami közel 3 havi átlagnak felel meg. Gyakorlatilag nem múlt el nap eső nélkül.

Hiába van a nagy könyvben úgy megírva, hogy csak azután permetezzünk, ha a levelek felszáradtak, az alatt a négy hét alatt ezt egyszerűen nem lehetett kivárni. Nemegyszer megtörtént hát, hogy – szomszédos gazdatársaim nagy megrökönyödésére – szemerkélő esőben szórtam ki a szert, próbálva menteni a menthetőt. A fürtök többségét sikerült megmentenem, eladtam őket.

A szomszédaim 60-70 százalékos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.

Idén jóval kedvezőbb volt az időjárás, de megvallom: ugyan még csak a betakarítás elején tartunk, ám én már az őszi lemosó permetezésre készülök.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

A jó sajt a földeken terem

A jó sajt a földeken terem – fogalmaz Szücs-Felföldi Krisztina, aki férjével együtt működteti a Joli Sajtműhely elnevezésű családi vállalkozást a zalaegerszeghez közeli Zalaistvándon.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Őszi talajmunkák

Bár az őszről a kertben elsősorban a szüret, a hosszú tenyészidejű és másodvetésű növények betakarítása jut az eszünkbe, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben az időszakban tesszük meg az első nagy lépést a következő évi növények termesztéséhez: előkészítjük a terepet és a talajunkat arra, hogy a következő évben jó termésünk lehessen.

A szezon utolsó feladatai – Növényvédelmi előrejelzés 42. hét

Amikor a gyümölcsfák és a szőlő már lehullajtotta lombozata felét, elkezdhetjük az őszi lemosó permetezést. A lehulló lombozatot pedig érdemes 1%-os nitrogéntartalmú műtrágyaoldattal kezelni, az felgyorsítja a levelek korhadását.

Lelket ápol, aki kertet művel

Lassan vége az idei szezonnak a kertben, a vérbeli hobbikertész azonban már lélekben a tavaszra készül. Nekik is hasznos volt Sipos József növényorvos jó tanácsokban bővelkedő, de könnyed hangvételű előadása. A nagymamája „boszorkányfüzetéből” is megosztott néhány praktikát.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Borexport: új utak a fellendülésért

A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.

Keresett a szerb szeder

Míg sok áfonyaforgalmazó továbbra is Chilére, Spanyolországra, valamint Peru-ra összpontosít, Szerbiában robbanásszerűen megnőtt a bogyós gyümölcsűek iránti érdeklődés. Már nemcsak a szomszédos európai országok, hanem a tengerentúli kereskedők is érdeklődnek a szerbiai termelés iránt.

Még októberben is terem a magaságyásunk

A kiadónk udvarán tavasszal létesített magaságyás még így októberben is bőségesen terem. Mostanra felkerült rá egy tábla is: "Gyurka bácsi emlékére" felirattal, a tavaly júniusban elhunyt Bálint György emlékére.