Back to top

Ideje újragondolni a genetikai fejlesztést

A tőgyulladás és a sántaság elleni küzdelem stratégiájának genetikai aspektusa.

Az utóbbi években két téma söpört végig a tejtermelő farmokon az Egyesült Államokban: az egyik a húshasznú bikák használata az állomány genetikailag gyengébb részén, a másik az üszőutánpótlás létszámának optimalizálása.

Mostanra ezek a koncepciók jórészt a megvalósulás útjára léptek, így ideje átgondolni, hogy milyen hatással lehetnek a jövő tehenészeteire.

A nyilvánvaló hatás abban fogalmazható meg, hogy kevesebb üszőutánpótlás nevelésével az állomány forgása lassulni fog (kisebb éves selejtezés). A forgás meghatározza az állományban lévő tehenek átlagos életkorát. Értelemszerűen a forgás csökkenésével az átlagos életkor emelkedik (1. táblázat).

Egy 40%-ban első laktációs tehenekből álló állomány menedzselése eltér attól, amit egy olyan állomány kíván, amelyben a tehenek 35%-a negyedik laktációs vagy még idősebb.

Ahogy az állomány átlagos kora emelkedik, a termelési célok elérése könnyebbé válik, viszont több kihívást rejt a tehenek egészségének megőrzése és az üres napok szá­mának (szervizperiódus) kézben tartása.

Az üszőutánpótlás nagyságát befolyásoló gazdálkodási döntéseknek ki kell terjedniük a genetikai szelekciós stratégia áttekintésére is!

A tenyésztő által alkalmazott szelekciós index az elsődleges eszköz a genetikai stratégia megvalósításához. Ennek időszakonkénti átgondolása a tehenészet jövőtervezésének kulcseleme. Az állomány létszámbeli változásainak tervezésekor az egészségi tulajdonságokra történő közvetlen szelekció hangsúlyosabbá válása komoly szempont. Az egészségi tulajdonságokra való közvetlen odafigyelés másik oka az, hogy ezek jellemzően kedvezőtlen genetikai kapcsolatban állnak a termelési tulajdonságokkal.

Amikor nagyobb termelőképességű tehenek érdekében tenyésztünk, akaratlanul kevésbé betegség-ellenálló tehenek irányába is mozdulunk.

A fertilitási tulajdonságok vonatkozásában az elmúlt évtizedek folyamán ezt már megtapasztaltuk, hasonló a helyzet az egészségi jellemzők esetében is.

Szerencsés körülmény, hogy közvetett módon jó ideje végzünk az egészségre vonatkozó értékelést azzal, hogy a hasznos élettartam (Productive Life, PL) és a szomatikus sejtpontszám (SCS) szerepel a válogatási szempontok között, hiszen ezek a betegség-ellenállóság genetikai szintjének fenntartását is segítik. Az egészségi tulajdonságokra való közvetlen értékelés lehetősége manapság hatékonyabbá teszi ezt a törekvést, és támogatja a telep egyre jobb teljesítőképességét.

Az ágazatunkban használt legtöbb index, például a Net Merit (NM$) tartalmaz egészségi tulajdonságokat, azonban viszonylag kis súlyozással.

A Dairy Wellness Profit (DWP$) ettől elég jelentősen eltérő, komplexebb megközelítéssel dolgozik. A kettő összevetése rávilágít erre a különbségre (2. táblázat).

Egy dolog mindenképpen szembetűnő, ez pedig a tőgygyulladással szembeni rezisztenciára fektetett hangsúly. A masztitiszre vonatkozó közvetlen értékelések a Zoetis cégtől 2016-tól, a CDCB-től (Council on Dairy Cattle Breeding) 2018-tól érhetők el. Ezeket az értékeléseket független módon validálják, és az állományelemzésekből világos, hogy ezek az információk hatékonyak azon tehenek kiválasztásában, amelyek genetikailag ellenállóbbak a tőgygyulladással szemben. A 3. táblázat nagy állományban termelő, második laktációs tehenek genomikus értékeinek feldolgozásával készült.

A tőgygyulladás nagy kihívás szinte minden tehenészetben. Klinikai és szubklinikai formái jelentős költségkihatással járnak, s ez a legfőbb oka annak, ha egy tehén kikerül az állományból.

Most, hogy van már genomikai lehetőségünk közvetlenül becsülni a masztitisz-rezisztenciát (MR), rendkívüli módon ajánlott a szelekciós indexekbe beemelni akár a CDCB, akár a Zoetis rezisztenciamutatóját.

A sántaság a másik, sok fejtörést okozó kihívás a gazdaságokban, és állatjóléti szempontból is nagyon aggályos. A DWP$ különlegessége, hogy a sántaság elleni rezisztenciát is tartalmazza, az egyéb egészségi tulajdonságok között! A 4. táblázatban foglaltuk össze az ide vonatkozó mutatók kölcsönhatását. Hagyományosan ága­zatunkban a lábak küllemi sajátosságaira koncentráltunk, mint a lábvégek egészségét és a mobilitást közvetett módon jelző jegyekre.

Ha a nagy megbízhatóságú bikák genetikai értékelését tanulmányozzuk, látjuk a várt pozitív korrelációt a sántaságrezisztencia, a hasznos élettartam (PL) és az életben maradási esélyt kifejező Livability (LIV) mutatók között.

A lábvég-kompozit (FLC) és a lábak mobilitása (FLS) mutatók viszont negatívan függnek össze a PL és LIV értékekkel, ami a várakozással ellentétes. A sántaság-ellenállóság és a lábak küllemi tulajdonságai között enyhén pozitív az összefüggés. A sántaságra való fogékonyságot emelve be a szelekciós indexbe, sokkal hatékonyabban küzdhetünk az egészséges lábvégekért, mint a lábtulajdonságok hagyományos küllemi bírálatával.

A DWP$ és a NM$ indexek szinte minden esetben rutinszerűen alkalmazhatók.

Az efféle általánosan használt mutatók szándékoltan átfogó tartalmúak, hogy az üzemek széles köre számára használhatók legyenek. Emiatt nem biztos, hogy egy adott üzem sajátosságaira egy az egyben ráhúzhatók. Lehet, hogy több összetevőt tartalmaznak, mint amire az adott állomány igényt tart. Genetikai tanácsadójával minden tenyésztő kialakíthatja saját indexét, amely valós alternatívája az általánosan használt indexeknek. Ez lehetővé teheti számára, hogy a saját szempontjai szerinti tartalmú és súlyozású mutatóval dolgozzon, beleértve a sajátságos tejárképző tényezőkhöz való alkalmazkodást is.

Akár a saját indexével, akár egy általánosan használt indexszel dolgozik valaki, fontos szem előtt tartania, hogy a teheneitől a jövőben is profittermelést vár el. Az üszőutánpótlási igény zsugorodik a selejtezési ráta csökkenésével, a jövő tehenének pedig nagyobb betegség-ellenállósággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az eddiginél egy vagy két laktációval többet tudjon teljesíteni!

A tőgygyulladás és a sántaság a leggyakoribb egészségi problémák közé tartoznak, amelyek figyelmet érdemelnek, amikor szelekciós indexet választunk vagy kialakítunk. (x)

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2021/1 számából 

 

 

Forrás: 
Holstein Genetika Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A hobbiállat kiválasztása - Kinek kit?

„Alig van ember, aki tudná melyik állatot ajánlatos és hálás feladat otthonában gondozni."