Back to top

Megállítható-e a klímaváltozás egy 4000 kilométeres biciklitúrával?

A méhészek már hosszú ideje a saját bőrükön érzik a klímaváltozást. Méhészként ezért óriási lelkesedést érzek, amikor olyan akciókkal találkozom, mint amilyen Békés Zoltáné, aki épp 4000 kilométert kerékpározik, hogy egy hazai fásítási programhoz segítsen pénzt gyűjteni. Elkeseredés helyett támogassuk az ilyen, méheket is segítő akciókat! De a méhészek immár fásíthatnak OMME támogatással is!

A kora tavaszi extrém hőingadozások arra kényszerítettek, hogy módosítsak méhészeti szokásaimon. A télire bennhagyott 20-22 kg napraforgómézet eddig még soha nem kellett tavasszal pótolnom. Nem állítom, hogy nagyon bonyolult dolgokat kellet volna tennem, hiszen ilyenkor zacskós szirupetetéssel, vagy lepényezéssel a hideg ellen elég jól lehet védekezni.

Ennek ellenére az enyhülés utáni kaptárbontásnál borzongással vettem tudomásul, hogy néhány családnál nagyon jó döntés volt a korai etetés, különben elpusztultak volna.

Nagyjából tizenöt- húsz éve a méhészek saját bőrükön érzik a klímaváltozást: évről-évre történik valami váratlan és változtatni kell. Bár szinte bármihez képesek alkalmazkodni a méhészek, nem csak elkeseredettséget, de egyfajta tehetetlenséget és ebből fakadó dühöt is éreznek.

Elkeseredettséget, mert egzisztenciájuknak és szeretett szakmájuknak feladását minden évben újra mérlegelniük kell. Tehetetlen dühöt pedig azért, mert nem látszik a világban a tett és az akarat a klímaváltozás hatékony megállítására.

Igaz, széndioxid kvótákat határoznak meg a politikusok, melyről laikusként fogalmam sincs, hogy miként fogják betartatni majd világszinten, vagy egyáltalán hogyan lesz ez majd ellenőrizhető.

Épp ezért óriási lelkesedést érzek, amikor olyan konkrét kezdeményezésekkel találkozom, mint amilyen Békés Zoltáné, aki épp 4000 kilométert kerékpározik, hogy egy hazai fásítási programhoz segítsen pénzt gyűjteni. illetve felhívja a figyelmet: a légkörbe kerülő széndioxiddal valamit kezdeni kell! (Lásd: 4000 km-400 fa)

Figyelemfelhívás fásításra
Fotó: Xforest.hu

Méhészként  azért támogatom Zoltán figyelemfelhívási akcióját és erre biztatok mást is, aki megteheti, mert a légkörben található széndioxid az ETH Zürich kutatói által végzett felmérésben fásítással jelentős mértékben csökkenthető. Ha olyan fákat is ültetünk az erdősítési, fásítási akciók során, melyek a méhek számára fontos nektár és virágporforrásként szolgálhatnak (hárs, gesztenye, juhar stb.), nem csak a klímaváltozás megállításáért, de a méhcsaládok fenntartásáért, a méhészek egzisztenciájáért is teszünk.

A jó hír, hogy a helyi méhész egyesületek is részt vehetnek fásítási akciókban, vagy megkereshetnek önkormányzatokat, civil kezdeményezéseket

abból a célból, hogy pl. az  Országfásítás- program keretében a számukra megfelelő fákat is ültessenek a környékükre. Erre idén június 30-ig volt lehetőség. Akik elszalasztották, legközelebb, ha lesz ilyen, semmiképp ne maradjanak le erről a lehetőségről!

De a méhészek maguk is telepíthetnek fákat! Ugyanis idén először lehet majd támogatást kérni az OMME Nemzeti Programjának keretén belül fásításra, Miért is ne élnénk vele?! A támogatott fafajokat lásd itt.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Ezt a véleménycikket azzal szeretném befejezni, hogy fogalmam sincs, hogy a fásítás valóban olyan jó dolog-e a klímaváltozás megállítására, mint ahogyan a svájci kutatók állítják. Úgy gondolom, hogy ezen kívül sok más dologra is szükség lehet. Viszont a kétségbeesés és a csodára várás helyett itt az ideje a konkrét tetteknek és az ezekre való felhívásoknak, melyek inkább jó irányba visznek, mintsem károkat okoznának. A fásítás és Zoltán biciklitúrája egész biztosan ilyen.

Békés Zoltán fásítási akciója itt támogatható.

A kerékpártúra napi bejegyzései pedig itt követhetők nyomon.

Ajánljuk még cikkeinket: 

A koronavírus első tüneteinél csökkenthető a kórokozók mennyisége

A méz segít az alkohol lebontásában

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.