Back to top

Slick-bikák a Holstein fajtában

Ismét új fogalommal barátkozik a világ telejőmarha-tenyésztése.

Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy a szarvatlanság génjét (P, polled) hordozó tenyészbikák közül többen hamarosan felzárkóznak a „hagyományos” bikák képességeinek szintjére?! Ma pedig S-S-I Bedrock-PP homozigóta bikánk 2822 gTPI pontszámmal rendelkezik, mindössze 250 pontra a legjobb genomikus bikáktól. Ráadásul 2000 font feletti tejörökítő képességgel. A heterozigóta szarvatlan bikák között pedig ennél is magasabb, akár 3100 pont feletti gTPI-értékű is található. A genetika, különösen pedig a genomika ezen a területen máris érzékelhető eredményhez vezetett.

Mostanság hasonló a helyzet a slick-gént hordozó genetikával kapcsolatban, bár több évtizedre visszanyúló (a Florida Egyetem által vezetett) kutatások állnak a háttérben.

Úgy tűnik, az egyre forróbb nyarak áthúzódása a világ mérsékeltebb klímájú régióiba, így a nagy holstein-fríz populációkkal rendelkező országokba, egyre inkább ráirányítja a figyelmet a hő- stressz tűrésének genetikai vizsgálatára. A „slick” holstein tehén szőre rövidebb, selymesebb, az állat teste kevésbé hevül fel, jobban tűri a magas környezeti hőmérsékletet. Kisebb tejveszteséggel viseli el az extrém körülményeket, és biztató adatok születtek arról is, hogy reprodukciója kevésbé sínyli meg a forróságot.

Egyelőre jellemzően heterozigóta egyedek teljesítménye került az adatbázisba, ezért a slick-homozigozitás növekedésével további előrelépésre számíthatunk.

A slick (a szarvatlanságéhoz hasonlóan) domináns gén, amely a prolaktin-receptor gén mutációjával jött létre, és egy európai-afrikai eredetű keresztezéssel létrehozott fajtából vitték be a holsteinbe. Ebből a programból került ki a Slick-Gator Lone Ranger nevű bika, kifejezetten a forró éghajlat alatti tejtermelés igényeit célozva. Az ő három fia megtalálható a Select Sires aktuális kínálatában (Melarry SSI SEDONA Slick, Melarry SSI SENECA Slick, Badger SSI Slick SOLAR-P).

A Melarry (lásd Frazzled!) prefix példázza, hogy az élvonalbeli tenyészbika-előállító gazdaságok is érdeklődnek a téma iránt.

Reálisan nézve ezek a bikák általánosan ma még nem igazán versenyképesek, hiszen 2300-2600 gTPI-szinttel rendelkeznek. Évente néhány ezer adagjukra van jelenleg kereslet, főleg Dél-Amerikában. A cél most az, hogy a slick-gén bekerüljön a kurrens bikakörbe, azaz a hordozó bikák termelési, küllemi és más értékmérői is minél közelebb legyenek az élvonalhoz.

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2021/1 számából 

 

 

Forrás: 
Holstein Genetika Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A társaságkedvelő mókusok boldogabbak

Egy kutatás során megállapították, hogy a mókusok négy különböző személyiségjegyet mutatnak, amelyek befolyásolják, hogyan használják a környezetükben lévő teret és erőforrásokat. A kutatók úgy vélik, hogy a tanulmány eredményei felhívhatják a figyelmet a vadon élő állatok védelmére irányuló intézkedések fontosságára.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.