Back to top

Slick-bikák a Holstein fajtában

Ismét új fogalommal barátkozik a világ telejőmarha-tenyésztése.

Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy a szarvatlanság génjét (P, polled) hordozó tenyészbikák közül többen hamarosan felzárkóznak a „hagyományos” bikák képességeinek szintjére?! Ma pedig S-S-I Bedrock-PP homozigóta bikánk 2822 gTPI pontszámmal rendelkezik, mindössze 250 pontra a legjobb genomikus bikáktól. Ráadásul 2000 font feletti tejörökítő képességgel. A heterozigóta szarvatlan bikák között pedig ennél is magasabb, akár 3100 pont feletti gTPI-értékű is található. A genetika, különösen pedig a genomika ezen a területen máris érzékelhető eredményhez vezetett.

Mostanság hasonló a helyzet a slick-gént hordozó genetikával kapcsolatban, bár több évtizedre visszanyúló (a Florida Egyetem által vezetett) kutatások állnak a háttérben.

Úgy tűnik, az egyre forróbb nyarak áthúzódása a világ mérsékeltebb klímájú régióiba, így a nagy holstein-fríz populációkkal rendelkező országokba, egyre inkább ráirányítja a figyelmet a hő- stressz tűrésének genetikai vizsgálatára. A „slick” holstein tehén szőre rövidebb, selymesebb, az állat teste kevésbé hevül fel, jobban tűri a magas környezeti hőmérsékletet. Kisebb tejveszteséggel viseli el az extrém körülményeket, és biztató adatok születtek arról is, hogy reprodukciója kevésbé sínyli meg a forróságot.

Egyelőre jellemzően heterozigóta egyedek teljesítménye került az adatbázisba, ezért a slick-homozigozitás növekedésével további előrelépésre számíthatunk.

A slick (a szarvatlanságéhoz hasonlóan) domináns gén, amely a prolaktin-receptor gén mutációjával jött létre, és egy európai-afrikai eredetű keresztezéssel létrehozott fajtából vitték be a holsteinbe. Ebből a programból került ki a Slick-Gator Lone Ranger nevű bika, kifejezetten a forró éghajlat alatti tejtermelés igényeit célozva. Az ő három fia megtalálható a Select Sires aktuális kínálatában (Melarry SSI SEDONA Slick, Melarry SSI SENECA Slick, Badger SSI Slick SOLAR-P).

A Melarry (lásd Frazzled!) prefix példázza, hogy az élvonalbeli tenyészbika-előállító gazdaságok is érdeklődnek a téma iránt.

Reálisan nézve ezek a bikák általánosan ma még nem igazán versenyképesek, hiszen 2300-2600 gTPI-szinttel rendelkeznek. Évente néhány ezer adagjukra van jelenleg kereslet, főleg Dél-Amerikában. A cél most az, hogy a slick-gén bekerüljön a kurrens bikakörbe, azaz a hordozó bikák termelési, küllemi és más értékmérői is minél közelebb legyenek az élvonalhoz.

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2021/1 számából 

 

 

Forrás: 
Holstein Genetika Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.