Back to top

Slick-bikák a Holstein fajtában

Ismét új fogalommal barátkozik a világ telejőmarha-tenyésztése.

Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy a szarvatlanság génjét (P, polled) hordozó tenyészbikák közül többen hamarosan felzárkóznak a „hagyományos” bikák képességeinek szintjére?! Ma pedig S-S-I Bedrock-PP homozigóta bikánk 2822 gTPI pontszámmal rendelkezik, mindössze 250 pontra a legjobb genomikus bikáktól. Ráadásul 2000 font feletti tejörökítő képességgel. A heterozigóta szarvatlan bikák között pedig ennél is magasabb, akár 3100 pont feletti gTPI-értékű is található. A genetika, különösen pedig a genomika ezen a területen máris érzékelhető eredményhez vezetett.

Mostanság hasonló a helyzet a slick-gént hordozó genetikával kapcsolatban, bár több évtizedre visszanyúló (a Florida Egyetem által vezetett) kutatások állnak a háttérben.

Úgy tűnik, az egyre forróbb nyarak áthúzódása a világ mérsékeltebb klímájú régióiba, így a nagy holstein-fríz populációkkal rendelkező országokba, egyre inkább ráirányítja a figyelmet a hő- stressz tűrésének genetikai vizsgálatára. A „slick” holstein tehén szőre rövidebb, selymesebb, az állat teste kevésbé hevül fel, jobban tűri a magas környezeti hőmérsékletet. Kisebb tejveszteséggel viseli el az extrém körülményeket, és biztató adatok születtek arról is, hogy reprodukciója kevésbé sínyli meg a forróságot.

Egyelőre jellemzően heterozigóta egyedek teljesítménye került az adatbázisba, ezért a slick-homozigozitás növekedésével további előrelépésre számíthatunk.

A slick (a szarvatlanságéhoz hasonlóan) domináns gén, amely a prolaktin-receptor gén mutációjával jött létre, és egy európai-afrikai eredetű keresztezéssel létrehozott fajtából vitték be a holsteinbe. Ebből a programból került ki a Slick-Gator Lone Ranger nevű bika, kifejezetten a forró éghajlat alatti tejtermelés igényeit célozva. Az ő három fia megtalálható a Select Sires aktuális kínálatában (Melarry SSI SEDONA Slick, Melarry SSI SENECA Slick, Badger SSI Slick SOLAR-P).

A Melarry (lásd Frazzled!) prefix példázza, hogy az élvonalbeli tenyészbika-előállító gazdaságok is érdeklődnek a téma iránt.

Reálisan nézve ezek a bikák általánosan ma még nem igazán versenyképesek, hiszen 2300-2600 gTPI-szinttel rendelkeznek. Évente néhány ezer adagjukra van jelenleg kereslet, főleg Dél-Amerikában. A cél most az, hogy a slick-gén bekerüljön a kurrens bikakörbe, azaz a hordozó bikák termelési, küllemi és más értékmérői is minél közelebb legyenek az élvonalhoz.

További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2021/1 számából 

 

 

Forrás: 
Holstein Genetika Kft.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.