„Nehéz körülmények között, száraz talajon vizsgáztak a gépek”- magyarázta a bemutatót vezető Soós Sándor gépesítési-technológiai szakértő. A terület nem szűkölködik kukoricaszárban, ami a magyar mezőgazdaságban a legnagyobb fejtörést okozza a gazdáknak. Színes gépsort vonultatnak fel, kezdve a kombájnoktól - amely különböző vágóasztalokkal, a látványos ürítéssel köti le a látogatókat -, s ezt követően lépnek színre a különböző traktorok és munkaeszközök.
A tavalyihoz képest több eszköz jelent meg, összességében több, mint húsz gépkapcsolat szerepel a bemutatón. Kezdve az egyszerűbb szárzúzóktól, a tnt hajtású száraprítókig, majd követik az ekék. Az ekéket továbbra sem lehet leírni, főleg nem a kukorica termesztésben. Érdekesnek bizonyult a kultivátorok, grúberek bemutatása.
Idén újdonságként jelent meg, hogy a szervezők igyekeznek technológiai sorokat bemutatni.
A talajművelés az előző termény betakarításával kezdődik. Nem mindegy, milyen magasan vágják a kukoricát, milyen a szecskaméret, s azt hogyan terítik el a talajon. Jöhet a talajművelés, ami egy közép-amerikai egyetem falán is olvasható: „A talajművelés mindennek alapja, a többi művészet csak utána következik”.
„A gépek esetében forradalmi változásokról nem lehet beszámolni”- nyugtázta a szakember, hogy az alapvető funkciók évszázadok óta nem változnak. Szántunk, lazítunk, porhanyítunk, egyengetünk. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek foglalkoztatják a fejlesztőket. A gépbemutatón is lehet olyan aprónak tűnő részletekkel találkozni, amelyek nem szembetűnők, mégis lényeges elemek. Ilyen egy újfajta szerszám profil, hiszen elvárható, hogy a talaj és az eszköz találkozása optimális legyen. Emellett a gépek élettartama is fontos szemponttá vált.
A gazdák többsége a nyírócsapot ismeri, amelyen a fejlesztők már túlléptek, sokkal jobban méretezhető szakítócsavaros megoldást alkalmaznak. Ez látható az egyik ekén. Az a feladatuk, hogy védjék a művelőtestet.
Lényeges a szerszámok kombinációja, ami azt jelenti, hogy egy adott gépszerkezeten belül több művelőelemet vonnak össze. Kultivátor kapatestet, tárcsalevelet társítanak, kiegészítik, segítik egymást, így sokkal hatékonyabb munkát végeznek.
Mindig kérdéses elem maga az erőgép. Alapvetően szükséges rossz, hiszen nem elég, hogy szennyezi a levegőt, ráadásul tapossa is a talajt. Ugyanakkor a mezőgazdaság jelképe, nélküle nincsen munkavégzés. Itt is változások tanúi lehetünk az emissziós követelmények, a hatékonyság növelésének tekintetében.
- mutatott rá Soós Sándor, hogy a motor, illetve a hajtásrendszer fejlesztése odáig jutott, hogy a modern erőgépek a teljesítő képességüknek a 90-92 százalékát le tudják vinni a talajra. Ez óriási eredmény, ami egyaránt fontos a vonóerő kihasználás és a gázolaj fogyasztás szempontjából. A kapcsoló rendszerek gyorsabbak lettek, s amit lehet ma már hidraulikával működtetett mechanizmusokkal mozgatnak. „Nem véletlenül szoktam mondani, hogy a hidraulika az emberiség nyolcadik csodája” - jegyezte meg a szakember. Lényeges a traktor és a munkagépek kapcsolódásának kompatibilitása, az isobus rendszer elterjesztése, s ezeknek a GPS alapú eszközökre történő átvitele.
„Ugyanakkor túlzásokba sem szabad esni” - figyelmeztetett a Soós Sándor, hogy a precíziós gazdálkodásban is tisztában kell lennünk a korlátainkkal. Példaként hozta, hogy minden egyes mezőgazdaságban felhasznált mobil alkalmazás egy „vasban” végződik.
További képek a gépbemutatóról ide kattintva nézhetők meg.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
