Back to top

Hogyan állíthatjuk vissza a kedvező talajszerkezetet?

A Bábolnai Gazdanapok egyik leghasznosabb bemutatója az interaktív talajszelvény. A látogatók két, egymástól 150 méterre kiásott szelvényen szembesülhetnek azzal, hogy milyen is a leromlott, szerkezet nélküli talaj és mit lehet tenni a javítására. Dobos Endre azt tanácsolja, hogy szánjunk rá néhány évet, hogy kialakuljon a gyökérmaradványokkal átszőtt, kedvező szerkezetű és kémhatású talajréteg.

A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
Fotó: Csatlós Norbert
Bábolnán az A talajszint erodált mészlepedékes csernozjom, ami vastag löszrétegen alakult ki, alatta pedig váltakozva a Duna által lerakott homok- és kavicsrétegek találhatók. Érdekes, hogy a 150 méterrel távolabb, enyhe lejtő aljában kialakított talajszelvény legmélyebb rétegében már agyag van, aminek azonban nem tud érvényesülni a vízmozgásra gyakorolt kedvező hatása, mert a fölötte lévő kavicsrétegen nem tud följutni a víz.

Ma már a termőréteg körülbelül 80 centiméterrel vékonyabb, mint amilyen a kialakulásakor lehetett,

mondja Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetője. A legnagyobb baj az, hogy a nehéz gépek és a gyakori forgatás miatt teljesen szerkezet nélkülivé vált. Szervesanyag-tartalma is csak 2 százalék a csernozjom 5 százalékával szemben.

A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
Fotó: Horváth Csilla
Ha egészen közelről megnézzük a talaj színeit, szürkés foltokat és hajszálvékony vöröses csíkokat láthatunk benne, ami a felszíni glejesedésre utal. Alapvetően ez a folyamat a talaj mélyebb rétegeiben, a talajvíz hatására megy végbe: a vízzel telített, levegőtlen talajban a baktériumok kénytelenek más elemet keresni az oxigén helyett az életfolyamataik fenntartására, és a vasat vagy a mangánt használják föl, amitől a talaj kiszürkül.

Ez a glejesedés azért következik be a fölső talajrétegben is, mert annyira szerkezet nélküli, tömör, hogy a víz kiszorítja  a levegőt a nagyon vékony pórusaiból.  

Amikor kiszárad a talaj és újra levegő jut a pórusokba, a vas oxidálódik és vörös vas-oxidként borítja a kapillárisok falát, ezek a vékony csíkok.

Az egészséges talaj morzsás szerkezetű, megvan benne a szilárd fázis, a víz és a levegő. Hogy ezt elérjük, sok szerves anyagot kell juttatni a talajba és

ki kell alakítani egy gyökerekkel átszőtt, lazább, élő réteget. Ehhez nem kell talajjavító növény sem,

kukoricával is megvalósítható.

Az a lényeg, hogy az első években erőteljesen támogatni kell a vetemény fejlődését, és csak utána szabad abbahagyni a forgatást. Vetés előtt alakítsunk ki viszonylag mély, porhanyós magágyat, ami segíti a csírázást és megemeli az összetömörödött talajt. Ez a körülbelül 10 centiméteres levegős réteg a csapadék hatására visszaülepszik, vékony rétegek alakulnak ki, amelyeket függőlegesen járnak át a gyökerek.

Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Fotó: Csatlós Norbert
A későbbiekben csak a rétegek mentén,

alulról emeljük meg a talajt valamilyen kapával, hogy ne roncsoljuk a gyökérjáratokat,

amelyek mentén bejut a levegő a talajba. A gyökerek által kiválasztott szerves anyagok táplálékot nyújtanak a talaj mikrobáinak és savasabb környezetet eredményeznek, ahol javul a tápelemek feltáródása is. Ezt a folyamatot kell fenntartanunk megszakítás nélkül, így a következő években már csak a legfölső réteget munkáljuk meg a magágykészítéshez. Körülbelül 5-10 év kell ahhoz, hogy kialakuljon a jó talajszerkezet. A folyamatot a felszín állandó takarásával, a táblán képződött szerves anyag minél nagyobb részének helyben hagyásával lehet gyorsítani.

Ugyanígy kellene támogatni a zöldítésre vetett növények fejlődését is, hogy ne csak a támogatáshoz jussunk hozzá, hanem valóban hasznos legyen a talajunkra, hangsúlyozta Dobos Endre.

További fotók az interaktív talajszelvényről ide kattintva érhetők el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Májusi eső – az kellene, de nagyon

Bár örömteli, hogy idén a Fagyosszentek meleget hoznak, nem hideget, viszont a májusi arannyal, a csapadékkal ismét sok a probléma. Mert az elmúlt napokban ugyan többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, de igen nagy területi változékonyság mellett jelentős területek maradtak szárazon.

A sokhasznú mézontófű

A Kerti Kalendárium és a Kertbarát Magazin májusi számához egy zacskó mézontófű vetőmagot kapnak ajándékba olvasóink, ezért erről a hasznos növényről osztjuk meg ismereteinket. Nem csak arra jó, amire a neve is utal, bár kétségkívül az egyik legjobb mézelő növényünk. Amerikai eredetű, bódító illatú egyéves növény a mézontófű vagy latin nevén facélia, a borágó közeli rokona.

Szeszélyes területi eloszlású csapadékviszonyok

Az elmúlt napokban a legtöbb helyen kedvezően alakult az időjárás a mezőgazdaság, a növények fejlődése szempontjából. Bár aranyat érő májusi csapadék kevesebb esett az ideálisnál, a talaj még kellően nedves. Vannak azonban olyan területek az országban, ahol mezőgazdasági aszály van és elsősorban a tavaszi vetésű kultúrák már szenvednek.

Szőlészet: talajtakarás gumós perjével

A szőlősorok és a sorközök takarása régóta foglalkoztatja a szőlősgazdákat és a téma kutatóit. Megoldására a szőlősorok zöldítése, azaz biológiai lehetőség kínálkozik, ami nem új keletű módszer.

Most a meleg hiányzik

Az elmúlt napok csapadéka országszerte megöntözte a szántóföldeket, ami sokat lendít a növényzet fejlődésén, de az így is hűvös talajba, illetve a szokásosnál kicsit később vetett kapás növényeknek most már melegre is szüksége volna a csirázáshoz és keléshez. Bár hétről hétre melegszik időjárásunk, de az átlaghőmérséklet a következő napokban is kevéssel az ilyenkor megszokott értékek alatt marad.

Föld napja: Az erdőtalaj minőségének megőrzése az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata

Április 22., a Föld napja jó alkalom, hogy számot vessünk azzal, hogyan bánunk egyik legfontosabb természeti kincsünkkel: a termőfölddel, ezen belül az erdei talajjal. Baranya megyei erdeinek felét kezelő Mecsekerdő Zrt. kiemelt feladatának tekinti a termőtalaj minőségének megőrzését.

Melegszik és csapadékosabbra fordul időjárásunk

A hétvégi, átmenetileg enyhébb éjszakák után hétfő hajnaltól ismét visszatértek a károkozó fagyok, és a hét első felében nagy területen csökkent éjszakánként fagypont alá a hőmérséklet. Jó hír viszont a gyümölcstermesztő gazdáknak, hogy idén tavasszal valószínűleg nem lesz több fagyos éjszaka.

Természetbarát gyakorlattal javítható a töktermés

A sütőtököt (Cucurbita pepo) az Amerikai Egyesült Államokban a nagykereskedelmi célú termesztés mellett gyakran már a szántóföldről értékesítik, de a termelői piacokon is gyakran árusított zöldségnövény. A betakarított sütőtök értéke 2019-ben 180 millió dollárt tett ki.