Back to top

Hogyan állíthatjuk vissza a kedvező talajszerkezetet?

A Bábolnai Gazdanapok egyik leghasznosabb bemutatója az interaktív talajszelvény. A látogatók két, egymástól 150 méterre kiásott szelvényen szembesülhetnek azzal, hogy milyen is a leromlott, szerkezet nélküli talaj és mit lehet tenni a javítására. Dobos Endre azt tanácsolja, hogy szánjunk rá néhány évet, hogy kialakuljon a gyökérmaradványokkal átszőtt, kedvező szerkezetű és kémhatású talajréteg.

A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
Fotó: Csatlós Norbert
Bábolnán az A talajszint erodált mészlepedékes csernozjom, ami vastag löszrétegen alakult ki, alatta pedig váltakozva a Duna által lerakott homok- és kavicsrétegek találhatók. Érdekes, hogy a 150 méterrel távolabb, enyhe lejtő aljában kialakított talajszelvény legmélyebb rétegében már agyag van, aminek azonban nem tud érvényesülni a vízmozgásra gyakorolt kedvező hatása, mert a fölötte lévő kavicsrétegen nem tud följutni a víz.

Ma már a termőréteg körülbelül 80 centiméterrel vékonyabb, mint amilyen a kialakulásakor lehetett,

mondja Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetője. A legnagyobb baj az, hogy a nehéz gépek és a gyakori forgatás miatt teljesen szerkezet nélkülivé vált. Szervesanyag-tartalma is csak 2 százalék a csernozjom 5 százalékával szemben.

A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
Fotó: Horváth Csilla
Ha egészen közelről megnézzük a talaj színeit, szürkés foltokat és hajszálvékony vöröses csíkokat láthatunk benne, ami a felszíni glejesedésre utal. Alapvetően ez a folyamat a talaj mélyebb rétegeiben, a talajvíz hatására megy végbe: a vízzel telített, levegőtlen talajban a baktériumok kénytelenek más elemet keresni az oxigén helyett az életfolyamataik fenntartására, és a vasat vagy a mangánt használják föl, amitől a talaj kiszürkül.

Ez a glejesedés azért következik be a fölső talajrétegben is, mert annyira szerkezet nélküli, tömör, hogy a víz kiszorítja  a levegőt a nagyon vékony pórusaiból.  

Amikor kiszárad a talaj és újra levegő jut a pórusokba, a vas oxidálódik és vörös vas-oxidként borítja a kapillárisok falát, ezek a vékony csíkok.

Az egészséges talaj morzsás szerkezetű, megvan benne a szilárd fázis, a víz és a levegő. Hogy ezt elérjük, sok szerves anyagot kell juttatni a talajba és

ki kell alakítani egy gyökerekkel átszőtt, lazább, élő réteget. Ehhez nem kell talajjavító növény sem,

kukoricával is megvalósítható.

Az a lényeg, hogy az első években erőteljesen támogatni kell a vetemény fejlődését, és csak utána szabad abbahagyni a forgatást. Vetés előtt alakítsunk ki viszonylag mély, porhanyós magágyat, ami segíti a csírázást és megemeli az összetömörödött talajt. Ez a körülbelül 10 centiméteres levegős réteg a csapadék hatására visszaülepszik, vékony rétegek alakulnak ki, amelyeket függőlegesen járnak át a gyökerek.

Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Fotó: Csatlós Norbert
A későbbiekben csak a rétegek mentén,

alulról emeljük meg a talajt valamilyen kapával, hogy ne roncsoljuk a gyökérjáratokat,

amelyek mentén bejut a levegő a talajba. A gyökerek által kiválasztott szerves anyagok táplálékot nyújtanak a talaj mikrobáinak és savasabb környezetet eredményeznek, ahol javul a tápelemek feltáródása is. Ezt a folyamatot kell fenntartanunk megszakítás nélkül, így a következő években már csak a legfölső réteget munkáljuk meg a magágykészítéshez. Körülbelül 5-10 év kell ahhoz, hogy kialakuljon a jó talajszerkezet. A folyamatot a felszín állandó takarásával, a táblán képződött szerves anyag minél nagyobb részének helyben hagyásával lehet gyorsítani.

Ugyanígy kellene támogatni a zöldítésre vetett növények fejlődését is, hogy ne csak a támogatáshoz jussunk hozzá, hanem valóban hasznos legyen a talajunkra, hangsúlyozta Dobos Endre.

További fotók az interaktív talajszelvényről ide kattintva érhetők el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

Magyar piacra lép az Agreena, a világ legnagyobb talajalapú szén-dioxid-tanúsító vállalata

A mezőgazdasági termelőket megcélzó, globális talajszén-platformot működtető Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel az Agreena a közép-európai régió harmadik országaként a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre tehetnek szert a gazdálkodók.

Hogyan lettek biotermesztők?

A csehországi bioszőlő-termesztés fejlődéséről hallhattak előadást a Biocont Klub első, Bodrogkeresztúron tartott rendezvényén részt vevők, és két neves szőlész-borász is elmondta, miért választotta ezt a módszert.

Jól alakulnak az őszi szántóföldi munkálatok

A 2023. évi terméseket megalapozó hazai vetési munkálatok megfelelő ütemben haladnak és november közepére lényegében befejeződnek - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Talajtakarás a sorközben

Júliusban a szőlő gyomirtásának lehetőségeit értékeltük ökológiai szempontból. A gyomnövények egy részét nem szükséges rendszeresen irtani, mert védik a talajfelszínt és a szőlőre nincsenek káros hatással. A sorközbe vetett takarónövények még hasznosabbak.

Hangyák a kertben

A hangyák társasan élő, államot alkotó rovarok, amelyek mindenhol ott vannak a kertekben. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hasznos élőlények-e vagy sem.

Fenntartható gazdálkodás nélkül zsákutcába kerülünk

Szabó László végzettségét tekintve közgazdász, de az élet úgy hozta, hogy 12 éve már mezőgazdasággal is foglalkozik: mintegy 200 bivalyt tart és egy ökofarmot üzemeltet. A HOLD Alapkezelő elnökével a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékony felhasználásáról, a termőföldeken való fenntartható gazdálkodás lehetséges útjairól, valamint az agráriumi befektetésekről Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Helyreállt a talaj vízháztartása

Ha visszatekintünk az elmúlt kilenc hónapra, láthatjuk, hogy a több évtizedes átlaggal megegyező csapadékmennyiséget kaptunk, mégis évszázados aszály és hőség tizedelte az idei termést, annyira rossz volt a csapadék időbeni eloszlása, magyarázza Tóth László agrármérnök, a temerini Zsúnyi-Szilák Földműves Szövetkezet termelésvezetője.

Uralva és használva a természetet

Levélzöldségek, magvak és gyümölcsök a turmixgépben: évtizedek óta így kezdődnek a Herczeg család napjai. Az erőt és energiát adó zöld turmix alapanyagait saját maguk termelik a család biogazdaságában. Nagyon örülnek neki, hogy ez lett az életük.

A talajmegújító mezőgazdálkodás meghonosítására indított programot a Nestlé a Nyugat-Dunántúlon

A talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállást ösztönözné a Nestlé Hungária azzal a programmal, amelyet a nyugat-dunántúli régióban kezdeményezett. A természeti értékek megóvása mellett beszállítói és a régió ökoszisztéma-szolgáltatásai hosszú távú biztonságát is szeretné segíteni a térségben, ahol a Büki állateledelgyár az egyik legnagyobb foglalkoztató.