Back to top

Hogyan állíthatjuk vissza a kedvező talajszerkezetet?

A Bábolnai Gazdanapok egyik leghasznosabb bemutatója az interaktív talajszelvény. A látogatók két, egymástól 150 méterre kiásott szelvényen szembesülhetnek azzal, hogy milyen is a leromlott, szerkezet nélküli talaj és mit lehet tenni a javítására. Dobos Endre azt tanácsolja, hogy szánjunk rá néhány évet, hogy kialakuljon a gyökérmaradványokkal átszőtt, kedvező szerkezetű és kémhatású talajréteg.

A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
Fotó: Csatlós Norbert
Bábolnán az A talajszint erodált mészlepedékes csernozjom, ami vastag löszrétegen alakult ki, alatta pedig váltakozva a Duna által lerakott homok- és kavicsrétegek találhatók. Érdekes, hogy a 150 méterrel távolabb, enyhe lejtő aljában kialakított talajszelvény legmélyebb rétegében már agyag van, aminek azonban nem tud érvényesülni a vízmozgásra gyakorolt kedvező hatása, mert a fölötte lévő kavicsrétegen nem tud följutni a víz.

Ma már a termőréteg körülbelül 80 centiméterrel vékonyabb, mint amilyen a kialakulásakor lehetett,

mondja Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetője. A legnagyobb baj az, hogy a nehéz gépek és a gyakori forgatás miatt teljesen szerkezet nélkülivé vált. Szervesanyag-tartalma is csak 2 százalék a csernozjom 5 százalékával szemben.

A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
Fotó: Horváth Csilla
Ha egészen közelről megnézzük a talaj színeit, szürkés foltokat és hajszálvékony vöröses csíkokat láthatunk benne, ami a felszíni glejesedésre utal. Alapvetően ez a folyamat a talaj mélyebb rétegeiben, a talajvíz hatására megy végbe: a vízzel telített, levegőtlen talajban a baktériumok kénytelenek más elemet keresni az oxigén helyett az életfolyamataik fenntartására, és a vasat vagy a mangánt használják föl, amitől a talaj kiszürkül.

Ez a glejesedés azért következik be a fölső talajrétegben is, mert annyira szerkezet nélküli, tömör, hogy a víz kiszorítja  a levegőt a nagyon vékony pórusaiból.  

Amikor kiszárad a talaj és újra levegő jut a pórusokba, a vas oxidálódik és vörös vas-oxidként borítja a kapillárisok falát, ezek a vékony csíkok.

Az egészséges talaj morzsás szerkezetű, megvan benne a szilárd fázis, a víz és a levegő. Hogy ezt elérjük, sok szerves anyagot kell juttatni a talajba és

ki kell alakítani egy gyökerekkel átszőtt, lazább, élő réteget. Ehhez nem kell talajjavító növény sem,

kukoricával is megvalósítható.

Az a lényeg, hogy az első években erőteljesen támogatni kell a vetemény fejlődését, és csak utána szabad abbahagyni a forgatást. Vetés előtt alakítsunk ki viszonylag mély, porhanyós magágyat, ami segíti a csírázást és megemeli az összetömörödött talajt. Ez a körülbelül 10 centiméteres levegős réteg a csapadék hatására visszaülepszik, vékony rétegek alakulnak ki, amelyeket függőlegesen járnak át a gyökerek.

Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Fotó: Csatlós Norbert
A későbbiekben csak a rétegek mentén,

alulról emeljük meg a talajt valamilyen kapával, hogy ne roncsoljuk a gyökérjáratokat,

amelyek mentén bejut a levegő a talajba. A gyökerek által kiválasztott szerves anyagok táplálékot nyújtanak a talaj mikrobáinak és savasabb környezetet eredményeznek, ahol javul a tápelemek feltáródása is. Ezt a folyamatot kell fenntartanunk megszakítás nélkül, így a következő években már csak a legfölső réteget munkáljuk meg a magágykészítéshez. Körülbelül 5-10 év kell ahhoz, hogy kialakuljon a jó talajszerkezet. A folyamatot a felszín állandó takarásával, a táblán képződött szerves anyag minél nagyobb részének helyben hagyásával lehet gyorsítani.

Ugyanígy kellene támogatni a zöldítésre vetett növények fejlődését is, hogy ne csak a támogatáshoz jussunk hozzá, hanem valóban hasznos legyen a talajunkra, hangsúlyozta Dobos Endre.

További fotók az interaktív talajszelvényről ide kattintva érhetők el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megérkezik a csapadék?

A történelmi csapadékhiány közepette kedvező fordulatot mutatnak a középtávú időjárás előrejelzések. Ugyanis a jelenlegi hőhullámot lezáró frontrendszer a legfrissebb számítások szerint lelassul térségünk fölött, és ebben az esetben országos, jelentős csapadékot hozhat. A helyzetben meglehetősen nagy a bizonytalanság, de legalább van esély az esőre.

A giliszták részben képesek lehetnek kiváltani a szintetikus műtrágyák használatát

A Dublini Egyetem kutatója, Olaf Schmidt professzor, német és kínai kollégáival a Soil Biology and Biochemistry szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a földigilisztáknak a növények tápanyagfelvétele szempontjából eddig ismeretlen hasznos tulajdonságait ismerték fel.

Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképekkel segítenek mérsékelni az aszálykárokat

A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében - közölte az intézet az MTI-vel szerdán.

A Zalában aratott búza fele étkezési minőségű

Zala megyében a közel 27 ezer hektáros termőterületen átlagosan 5,56 tonna kenyérgabona termett hektáronként az idén, a learatott búza 50 százaléka étkezési minőségű - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

Vaderstad: a talajművelés okos eszközei

Országjáró körúton szakemberek előtt mutatta be gépeit a Vaderstad Kft. A hat helyszínen tartott bemutatón eltérő talajtípusokon, ám az aszály miatt szinte azonos körülmények között igyekeztek az eszközök a legjobb formájukat megmutatni. Dunaegyházán 90 hektáros búzatarlón vizsgáztak, ahol gyomirtás helyett tavasszal gyomfésűt alkalmaztak, s öntözés nélkül 8 tonnás átlagtermést értek el.