Bábolnán az A talajszint erodált mészlepedékes csernozjom, ami vastag löszrétegen alakult ki, alatta pedig váltakozva a Duna által lerakott homok- és kavicsrétegek találhatók. Érdekes, hogy a 150 méterrel távolabb, enyhe lejtő aljában kialakított talajszelvény legmélyebb rétegében már agyag van, aminek azonban nem tud érvényesülni a vízmozgásra gyakorolt kedvező hatása, mert a fölötte lévő kavicsrétegen nem tud följutni a víz.
Ma már a termőréteg körülbelül 80 centiméterrel vékonyabb, mint amilyen a kialakulásakor lehetett,
mondja Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetője. A legnagyobb baj az, hogy a nehéz gépek és a gyakori forgatás miatt teljesen szerkezet nélkülivé vált. Szervesanyag-tartalma is csak 2 százalék a csernozjom 5 százalékával szemben.
Ha egészen közelről megnézzük a talaj színeit, szürkés foltokat és hajszálvékony vöröses csíkokat láthatunk benne, ami a felszíni glejesedésre utal. Alapvetően ez a folyamat a talaj mélyebb rétegeiben, a talajvíz hatására megy végbe: a vízzel telített, levegőtlen talajban a baktériumok kénytelenek más elemet keresni az oxigén helyett az életfolyamataik fenntartására, és a vasat vagy a mangánt használják föl, amitől a talaj kiszürkül.
Ez a glejesedés azért következik be a fölső talajrétegben is, mert annyira szerkezet nélküli, tömör, hogy a víz kiszorítja a levegőt a nagyon vékony pórusaiból.
Amikor kiszárad a talaj és újra levegő jut a pórusokba, a vas oxidálódik és vörös vas-oxidként borítja a kapillárisok falát, ezek a vékony csíkok.
Az egészséges talaj morzsás szerkezetű, megvan benne a szilárd fázis, a víz és a levegő. Hogy ezt elérjük, sok szerves anyagot kell juttatni a talajba és
ki kell alakítani egy gyökerekkel átszőtt, lazább, élő réteget. Ehhez nem kell talajjavító növény sem,
kukoricával is megvalósítható.
Az a lényeg, hogy az első években erőteljesen támogatni kell a vetemény fejlődését, és csak utána szabad abbahagyni a forgatást. Vetés előtt alakítsunk ki viszonylag mély, porhanyós magágyat, ami segíti a csírázást és megemeli az összetömörödött talajt. Ez a körülbelül 10 centiméteres levegős réteg a csapadék hatására visszaülepszik, vékony rétegek alakulnak ki, amelyeket függőlegesen járnak át a gyökerek.A későbbiekben csak a rétegek mentén,
alulról emeljük meg a talajt valamilyen kapával, hogy ne roncsoljuk a gyökérjáratokat,
amelyek mentén bejut a levegő a talajba. A gyökerek által kiválasztott szerves anyagok táplálékot nyújtanak a talaj mikrobáinak és savasabb környezetet eredményeznek, ahol javul a tápelemek feltáródása is. Ezt a folyamatot kell fenntartanunk megszakítás nélkül, így a következő években már csak a legfölső réteget munkáljuk meg a magágykészítéshez. Körülbelül 5-10 év kell ahhoz, hogy kialakuljon a jó talajszerkezet. A folyamatot a felszín állandó takarásával, a táblán képződött szerves anyag minél nagyobb részének helyben hagyásával lehet gyorsítani.
Ugyanígy kellene támogatni a zöldítésre vetett növények fejlődését is, hogy ne csak a támogatáshoz jussunk hozzá, hanem valóban hasznos legyen a talajunkra, hangsúlyozta Dobos Endre.
További fotók az interaktív talajszelvényről ide kattintva érhetők el.