Back to top

Hogyan állíthatjuk vissza a kedvező talajszerkezetet?

A Bábolnai Gazdanapok egyik leghasznosabb bemutatója az interaktív talajszelvény. A látogatók két, egymástól 150 méterre kiásott szelvényen szembesülhetnek azzal, hogy milyen is a leromlott, szerkezet nélküli talaj és mit lehet tenni a javítására. Dobos Endre azt tanácsolja, hogy szánjunk rá néhány évet, hogy kialakuljon a gyökérmaradványokkal átszőtt, kedvező szerkezetű és kémhatású talajréteg.

A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
A fölső talajszelvénynél Gömöri András magyarázott
Fotó: Csatlós Norbert
Bábolnán az A talajszint erodált mészlepedékes csernozjom, ami vastag löszrétegen alakult ki, alatta pedig váltakozva a Duna által lerakott homok- és kavicsrétegek találhatók. Érdekes, hogy a 150 méterrel távolabb, enyhe lejtő aljában kialakított talajszelvény legmélyebb rétegében már agyag van, aminek azonban nem tud érvényesülni a vízmozgásra gyakorolt kedvező hatása, mert a fölötte lévő kavicsrétegen nem tud följutni a víz.

Ma már a termőréteg körülbelül 80 centiméterrel vékonyabb, mint amilyen a kialakulásakor lehetett,

mondja Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetője. A legnagyobb baj az, hogy a nehéz gépek és a gyakori forgatás miatt teljesen szerkezet nélkülivé vált. Szervesanyag-tartalma is csak 2 százalék a csernozjom 5 százalékával szemben.

A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
A teljesen tömör talajban pszeudoglejesedés ment végbe
Fotó: Horváth Csilla
Ha egészen közelről megnézzük a talaj színeit, szürkés foltokat és hajszálvékony vöröses csíkokat láthatunk benne, ami a felszíni glejesedésre utal. Alapvetően ez a folyamat a talaj mélyebb rétegeiben, a talajvíz hatására megy végbe: a vízzel telített, levegőtlen talajban a baktériumok kénytelenek más elemet keresni az oxigén helyett az életfolyamataik fenntartására, és a vasat vagy a mangánt használják föl, amitől a talaj kiszürkül.

Ez a glejesedés azért következik be a fölső talajrétegben is, mert annyira szerkezet nélküli, tömör, hogy a víz kiszorítja  a levegőt a nagyon vékony pórusaiból.  

Amikor kiszárad a talaj és újra levegő jut a pórusokba, a vas oxidálódik és vörös vas-oxidként borítja a kapillárisok falát, ezek a vékony csíkok.

Az egészséges talaj morzsás szerkezetű, megvan benne a szilárd fázis, a víz és a levegő. Hogy ezt elérjük, sok szerves anyagot kell juttatni a talajba és

ki kell alakítani egy gyökerekkel átszőtt, lazább, élő réteget. Ehhez nem kell talajjavító növény sem,

kukoricával is megvalósítható.

Az a lényeg, hogy az első években erőteljesen támogatni kell a vetemény fejlődését, és csak utána szabad abbahagyni a forgatást. Vetés előtt alakítsunk ki viszonylag mély, porhanyós magágyat, ami segíti a csírázást és megemeli az összetömörödött talajt. Ez a körülbelül 10 centiméteres levegős réteg a csapadék hatására visszaülepszik, vékony rétegek alakulnak ki, amelyeket függőlegesen járnak át a gyökerek.

Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Másfél méter mélyen tárták fel a talaj rétegeit
Fotó: Csatlós Norbert
A későbbiekben csak a rétegek mentén,

alulról emeljük meg a talajt valamilyen kapával, hogy ne roncsoljuk a gyökérjáratokat,

amelyek mentén bejut a levegő a talajba. A gyökerek által kiválasztott szerves anyagok táplálékot nyújtanak a talaj mikrobáinak és savasabb környezetet eredményeznek, ahol javul a tápelemek feltáródása is. Ezt a folyamatot kell fenntartanunk megszakítás nélkül, így a következő években már csak a legfölső réteget munkáljuk meg a magágykészítéshez. Körülbelül 5-10 év kell ahhoz, hogy kialakuljon a jó talajszerkezet. A folyamatot a felszín állandó takarásával, a táblán képződött szerves anyag minél nagyobb részének helyben hagyásával lehet gyorsítani.

Ugyanígy kellene támogatni a zöldítésre vetett növények fejlődését is, hogy ne csak a támogatáshoz jussunk hozzá, hanem valóban hasznos legyen a talajunkra, hangsúlyozta Dobos Endre.

További fotók az interaktív talajszelvényről ide kattintva érhetők el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

Milyen a jó talaj?

Amikor arról döntünk, hogy hosszú életű gyümölcsfát ültetünk a kertünkbe, érdemes alaposan körüljárni, milyen környezeti igényei vannak a kiválasztott növényfajnak. Azért a talajigényüket tárgyaljuk külön, mert a talajadottságokon némileg tudunk változtatni, és jó tudni, hogy milyen irányban módosítsuk azt, mire van szükség.

Minden a termőtalajjal kezdődik

A századforduló és a rendszerváltás talajtani és talajvédelmi tevékenységeiben betöltött elkötelezett munkája és meghatározó szerepe elismeréseként Szabóné Kele Gabriellát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettesét tüntették ki a Stefanovits Pál Életműdíjjal december 8-án a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Lábunk alatt a kincs

A talaj létfontosságú a világ táplálásában – mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a Talajok a Táplálkozásért Világszimpózium megnyitóján. – A talaj egészsége jelentősen hozzájárul az éhezés megszüntetéséhez és a bolygó egészségének helyreállításához – feltéve, hogy kezeljük a talajt fenyegető globális veszélyeket, beleértve a tápanyaghiányát is.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?