Back to top

Jöhet-e még tíz jó év?

A soha nem látott támogatási bőség ellenére finanszírozási nehézségek és adminisztratív akadályok is gátolhatják a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, versenyképességének növelését.

Agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetés
Szabó Tibor, Szabó István, Fórián Zoltán, Herczeg András, Mezei Dávid, Papp Gergely
Fotó: Kiss Gergely
A szakemberek szerint az NHP kivezetése után hiányzik az olcsó állami hitel, a kivitelezési költségek elszállása és a Zöld Megállapodással összefüggő adminisztratív korlátok pedig lassítják és szűkítik a finanszírozási lehetőségeket.

Élénk eszmecsere, időnként pedig parázs vita jellemezte a Bábolnai Gazdanapokon rendezett agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetést, amelyen vezető banki szakembereket kérdezett Papp Gergely, az agrárkamara szakmai főigazgató-helyettese.

Abban valamennyien egyetértettek, hogy az ágazat válságálló, és képviselői fegyelmezett, jól fizető ügyfelek, akiknek a csődrátája még a 2008-2009-es krízis folyamán is alacsonyabb volt az átlagnál.

A koronavírus-járvány során a gazdasági szereplőkre jellemző átlagnál kisebb mértékben kértek hitelmoratóriumot, és míg a hazai kkv hitelállománya GDP-arányosan alacsonyabb a külföldi átlagnál, mindössze 20 százalék, a mezőgazdaság ebben a tekintetben is kedvezőbb képet, 50 százalékos arányt mutat a mezőgazdasági GDP-hez viszonyítva.

Herczeg András abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása
Herczeg András abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása
Fotó: Kiss Gergely

A mezőgazdaság a hitelállomány növekedése tekintetében az elmúlt 5-10 év legdinamikusabb ágazata – mondta el Herczeg András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. A hiteligénye azonban mind a beruházás, mind pedig a forgóeszköz tekintetében jelentős.

A hitelezést pedig megbonyolítják a kockázati tényezők, valamint a folyamatosan változó szabályozás, amit a banki termékfejlesztés nehezen követ.

Amitől szintén tartani lehet, az az agrárgenerációváltás problematikája és az építőipari kapacitás hiánya – emelte ki Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának vezetője. Mint mondta: a koncentrációt nem lehet megakadályozni, óriási átrendeződések várhatók az ágazatban, amit jelentősen megterhelnek majd a fenntarthatósági követelmények, valamint a változó fogyasztói szokások is.

Hatalmas a pénzéhség az agráriumban, hiszen például a precíziós pályázatokba nagyon kevesen vághatnak bele banki finanszírozás nélkül.

Ennek és a hosszú távú tervezésnek is megnő a jelentősége a közeljövőben – vélekedett Szabó Tibor szaktanácsadó, pályázatíró.

Az élénk, sőt olykor parázs hangulatú eszmecsere nézői
Az élénk, sőt olykor parázs hangulatú eszmecsere nézői
Fotó: Kiss Gergely

Amit biztosan tudni lehet, hogy a környezetgazdálkodási feltételrendszer szigorodik, és ezt négy-öt évre előre be kell tervezni a tevékenységbe – hangsúlyozta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezető szakértője. A bankszektor azok mellé fog állni, akik erre a strukturális gondolkodásra képesek lesznek.

Jelenleg „felbolydult” méhkashoz hasonlít az agrárfinanszírozás.

A költségek elszállása miatt komoly a megtorpanás, de ki fog tűnni, kik lesznek a valódi túlélők. Fontos szempont a piacismeret és a piaci előrelátás is.

Szabó István megerősítette, hogy a pénzintézetek nem azokat a vállalkozásokat akarják finanszírozni, akik a támogatásra alapítják működésüket, hanem azokat, akik a leghatékonyabbak üzletileg.

Mezei Dávid szerint az EU fenntarthatósági elvárásai nagyon meg fogják változtatni a finanszírozási környezetet, de ez egyelőre egy olyan „társasjáték”, amelynek még a kitalálói sem ismerik az összes szabályát. Valószínűleg az fog nyerni, aki meg tudja vásárolni a tanácsadói szolgáltatásokat és bizonyítani tudja, hogy mennyire „zöld”.

Kisebb vita alakult ki arról, mikor jön el az idő, amikor az agrárium fejlődését már nem a támogatások, hanem a versenyszellem határozza meg.

Felvetődött, milyen versenyről lehet szó olyan piacon, amelyet minden országban meghatároz a dotáció, hiszen a nyugat-európai finanszírozási költségek tekintetében negatív kamatbázisról is beszélhetünk.

Az is szóba jött, ki az uniós támogatások valódi nyertese: a gazdálkodó vagy a kivitelező, illetve gépforgalmazó? De az a kérdés is felmerült, hogy miként versenyezhet egy európai termelő egy brazillal, aki hozzá képest „gyakorlatilag bármit megtehet”.

Ennél is komolyabb nézeteltérés bontakozott ki arról, hogy a bankok felelőssége-e, hogy a pályázati támogatások mellé rendelkezésre álljon elegendő önerő. A meghívott szakemberek ezt egyértelműen cáfolták, kiemelve, hogy az NHP kivezetése, az építőipari kapacitások erodálódása és a kivitelezési költségek követhetetlen megemelkedése érhetően elbizonytalanította a gazdálkodókat, amit az állami támogatási források észszerűbb elosztásával lehetett volna megelőzni.

Ötven százalékos beruházási költségemelkedésre nem lehet felkészülni, a piaci életképességet pedig nem lehet kivonni a banki finanszírozó feltételrendszeréből.

A feszültségoldó kérdésre, hogy „Megeszi-e a Takarékbank az OTP-t a következő tíz évben?”, Mezei Dávid úgy válaszolt, hogy komoly versenytárs, de nem kebelezik be, pedig „elég zöld”
A feszültségoldó kérdésre, hogy „Megeszi-e a Takarékbank az OTP-t a következő tíz évben?”, Mezei Dávid úgy válaszolt, hogy komoly versenytárs, de nem kebelezik be, pedig „elég zöld”
Fotó: Kiss Gergely
Herczeg András inkább abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása. A vidékfejlesztési program keretében megvalósuló beruházások 35 százalékára van rálátása, és az a tapasztalata, hogy

esetenként 3-4 évvel azelőtti üzleti tervek valósulnak meg, mire a projekt abba a szakaszba ér, ez pedig nagyon nagy hatékonyságveszteség.

Mezei Dávid szerint bizalomra adhatnak okot az élelmiszeripari fejlesztések, de fontos lenne, hogy a gazdálkodók elfogadják: olcsón és hatékonyan, sőt, még annál is olcsóbban mindenki tud élelmiszert termelni. Európában azonban csak azok maradnak versenyképesek, akik jó minőségű élelmiszert drágán tudnak eladni, vagyis bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az újszerű fogyasztói igényeknek, illetve az állatjóéli és ökológiai elvárásoknak.

A banki agrárszakemberek végül úgy összegezték a beszélgetést, hogy

a saját szektorukat felkészültnek tartják az agrárhitelállomány várható megduplázódására, a felelősséget azonban csak saját döntéseikért vállalják.

Papp Gergely pedig azzal zárta a találkozót: volt tíz jó éve a mezőgazdaságnak, és nagyon jó lenne még tíz jó év. Már csak azért is, mert a magyar történelemben ritkán volt példa húsz év szakadatlan fejlődésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

„Ünnepeljünk malaccal!”

Az ünnepek közeledtével immár 8. alkalommal indult útnak a minőségi sertéshúsfogyasztást népszerűsítő kampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége jóvoltából. Idén az „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel hirdették meg a kampányt december 7-én, amelynek elsődleges célja az adventi időszakban a sertéshús fogyasztásának növelése.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme a magas energiaárak miatt

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomures a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt - közölte hétfőn a vállalat.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Bayer–Microsoft partnerség

A Bayer stratégiai partnerséget köt a Microsofttal, hogy új felhőalapú digitális eszközöket és megoldásokat fejlesszen ki a mezőgazdaság és a kapcsolódó iparágak számára. A hangsúly az élelmiszerek, takarmányok, üzemanyagok értékesítési láncain van.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.