Back to top

Jöhet-e még tíz jó év?

A soha nem látott támogatási bőség ellenére finanszírozási nehézségek és adminisztratív akadályok is gátolhatják a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, versenyképességének növelését.

Agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetés
Szabó Tibor, Szabó István, Fórián Zoltán, Herczeg András, Mezei Dávid, Papp Gergely
Fotó: Kiss Gergely
A szakemberek szerint az NHP kivezetése után hiányzik az olcsó állami hitel, a kivitelezési költségek elszállása és a Zöld Megállapodással összefüggő adminisztratív korlátok pedig lassítják és szűkítik a finanszírozási lehetőségeket.

Élénk eszmecsere, időnként pedig parázs vita jellemezte a Bábolnai Gazdanapokon rendezett agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetést, amelyen vezető banki szakembereket kérdezett Papp Gergely, az agrárkamara szakmai főigazgató-helyettese.

Abban valamennyien egyetértettek, hogy az ágazat válságálló, és képviselői fegyelmezett, jól fizető ügyfelek, akiknek a csődrátája még a 2008-2009-es krízis folyamán is alacsonyabb volt az átlagnál.

A koronavírus-járvány során a gazdasági szereplőkre jellemző átlagnál kisebb mértékben kértek hitelmoratóriumot, és míg a hazai kkv hitelállománya GDP-arányosan alacsonyabb a külföldi átlagnál, mindössze 20 százalék, a mezőgazdaság ebben a tekintetben is kedvezőbb képet, 50 százalékos arányt mutat a mezőgazdasági GDP-hez viszonyítva.

Herczeg András abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása
Fotó: Kiss Gergely

A mezőgazdaság a hitelállomány növekedése tekintetében az elmúlt 5-10 év legdinamikusabb ágazata – mondta el Herczeg András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. A hiteligénye azonban mind a beruházás, mind pedig a forgóeszköz tekintetében jelentős.

A hitelezést pedig megbonyolítják a kockázati tényezők, valamint a folyamatosan változó szabályozás, amit a banki termékfejlesztés nehezen követ.

Amitől szintén tartani lehet, az az agrárgenerációváltás problematikája és az építőipari kapacitás hiánya – emelte ki Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának vezetője. Mint mondta: a koncentrációt nem lehet megakadályozni, óriási átrendeződések várhatók az ágazatban, amit jelentősen megterhelnek majd a fenntarthatósági követelmények, valamint a változó fogyasztói szokások is.

Hatalmas a pénzéhség az agráriumban, hiszen például a precíziós pályázatokba nagyon kevesen vághatnak bele banki finanszírozás nélkül.

Ennek és a hosszú távú tervezésnek is megnő a jelentősége a közeljövőben – vélekedett Szabó Tibor szaktanácsadó, pályázatíró.

Az élénk, sőt olykor parázs hangulatú eszmecsere nézői
Fotó: Kiss Gergely

Amit biztosan tudni lehet, hogy a környezetgazdálkodási feltételrendszer szigorodik, és ezt négy-öt évre előre be kell tervezni a tevékenységbe – hangsúlyozta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezető szakértője. A bankszektor azok mellé fog állni, akik erre a strukturális gondolkodásra képesek lesznek.

Jelenleg „felbolydult” méhkashoz hasonlít az agrárfinanszírozás.

A költségek elszállása miatt komoly a megtorpanás, de ki fog tűnni, kik lesznek a valódi túlélők. Fontos szempont a piacismeret és a piaci előrelátás is.

Szabó István megerősítette, hogy a pénzintézetek nem azokat a vállalkozásokat akarják finanszírozni, akik a támogatásra alapítják működésüket, hanem azokat, akik a leghatékonyabbak üzletileg.

Mezei Dávid szerint az EU fenntarthatósági elvárásai nagyon meg fogják változtatni a finanszírozási környezetet, de ez egyelőre egy olyan „társasjáték”, amelynek még a kitalálói sem ismerik az összes szabályát. Valószínűleg az fog nyerni, aki meg tudja vásárolni a tanácsadói szolgáltatásokat és bizonyítani tudja, hogy mennyire „zöld”.

Kisebb vita alakult ki arról, mikor jön el az idő, amikor az agrárium fejlődését már nem a támogatások, hanem a versenyszellem határozza meg.

Felvetődött, milyen versenyről lehet szó olyan piacon, amelyet minden országban meghatároz a dotáció, hiszen a nyugat-európai finanszírozási költségek tekintetében negatív kamatbázisról is beszélhetünk.

Az is szóba jött, ki az uniós támogatások valódi nyertese: a gazdálkodó vagy a kivitelező, illetve gépforgalmazó? De az a kérdés is felmerült, hogy miként versenyezhet egy európai termelő egy brazillal, aki hozzá képest „gyakorlatilag bármit megtehet”.

Ennél is komolyabb nézeteltérés bontakozott ki arról, hogy a bankok felelőssége-e, hogy a pályázati támogatások mellé rendelkezésre álljon elegendő önerő. A meghívott szakemberek ezt egyértelműen cáfolták, kiemelve, hogy az NHP kivezetése, az építőipari kapacitások erodálódása és a kivitelezési költségek követhetetlen megemelkedése érhetően elbizonytalanította a gazdálkodókat, amit az állami támogatási források észszerűbb elosztásával lehetett volna megelőzni.

Ötven százalékos beruházási költségemelkedésre nem lehet felkészülni, a piaci életképességet pedig nem lehet kivonni a banki finanszírozó feltételrendszeréből.

A feszültségoldó kérdésre, hogy „Megeszi-e a Takarékbank az OTP-t a következő tíz évben?”, Mezei Dávid úgy válaszolt, hogy komoly versenytárs, de nem kebelezik be, pedig „elég zöld”
Fotó: Kiss Gergely
Herczeg András inkább abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása. A vidékfejlesztési program keretében megvalósuló beruházások 35 százalékára van rálátása, és az a tapasztalata, hogy

esetenként 3-4 évvel azelőtti üzleti tervek valósulnak meg, mire a projekt abba a szakaszba ér, ez pedig nagyon nagy hatékonyságveszteség.

Mezei Dávid szerint bizalomra adhatnak okot az élelmiszeripari fejlesztések, de fontos lenne, hogy a gazdálkodók elfogadják: olcsón és hatékonyan, sőt, még annál is olcsóbban mindenki tud élelmiszert termelni. Európában azonban csak azok maradnak versenyképesek, akik jó minőségű élelmiszert drágán tudnak eladni, vagyis bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az újszerű fogyasztói igényeknek, illetve az állatjóéli és ökológiai elvárásoknak.

A banki agrárszakemberek végül úgy összegezték a beszélgetést, hogy

a saját szektorukat felkészültnek tartják az agrárhitelállomány várható megduplázódására, a felelősséget azonban csak saját döntéseikért vállalják.

Papp Gergely pedig azzal zárta a találkozót: volt tíz jó éve a mezőgazdaságnak, és nagyon jó lenne még tíz jó év. Már csak azért is, mert a magyar történelemben ritkán volt példa húsz év szakadatlan fejlődésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.

Éjjel és holnap érkezik csapadék

Átalakul időjárásunk, lehűlés jön, pénteken nagy területen jelentős csapadékkal. Az esőre nagy szükség van, a talaj termőrétege szinte országszerte igen száraz, a kelésben lévő, vagy éppen kikelt repce szomjazza a csapadékot.

Széllel szemben született – 50 éves a CPS

A lótenyésztés révén volt világhírű a Bábolnai Állami Gazdaság, ahová koronás fők jártak, de a gazdálkodásban is példamutató volt, a megkövetelt rend és technológiai fegyelem miatt – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Bábolnán a CPS jubileumi emlékülésen.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Száznál is több innovátor és start-up nyújtott be projekteket a fenntartható fejlődés köré szervezett versenyre

Szeptember 30-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a BASF Innovation Hub versenyére.

Oktatásban, kutatásban dolgozik együtt az egyetem és Szentes

A MATE célja, hogy szerepet vállaljon a kutatás-fejlesztésben, az innovációs folyamatokban és a tudományos eredmények gyakorlati elterjesztésében. Szentes célja pedig, hogy támogassa a helyi és kistérségi gazdaság fejlődését és jövedelemtermelő képességét, javítsa az általános gazdasági környezet minőségét. Találkozott a két elképzelés, a felek együttműködési megállapodást kötöttek.

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.