Back to top

Jöhet-e még tíz jó év?

A soha nem látott támogatási bőség ellenére finanszírozási nehézségek és adminisztratív akadályok is gátolhatják a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, versenyképességének növelését.

Agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetés
Szabó Tibor, Szabó István, Fórián Zoltán, Herczeg András, Mezei Dávid, Papp Gergely
Fotó: Kiss Gergely
A szakemberek szerint az NHP kivezetése után hiányzik az olcsó állami hitel, a kivitelezési költségek elszállása és a Zöld Megállapodással összefüggő adminisztratív korlátok pedig lassítják és szűkítik a finanszírozási lehetőségeket.

Élénk eszmecsere, időnként pedig parázs vita jellemezte a Bábolnai Gazdanapokon rendezett agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetést, amelyen vezető banki szakembereket kérdezett Papp Gergely, az agrárkamara szakmai főigazgató-helyettese.

Abban valamennyien egyetértettek, hogy az ágazat válságálló, és képviselői fegyelmezett, jól fizető ügyfelek, akiknek a csődrátája még a 2008-2009-es krízis folyamán is alacsonyabb volt az átlagnál.

A koronavírus-járvány során a gazdasági szereplőkre jellemző átlagnál kisebb mértékben kértek hitelmoratóriumot, és míg a hazai kkv hitelállománya GDP-arányosan alacsonyabb a külföldi átlagnál, mindössze 20 százalék, a mezőgazdaság ebben a tekintetben is kedvezőbb képet, 50 százalékos arányt mutat a mezőgazdasági GDP-hez viszonyítva.

Herczeg András abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása
Herczeg András abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása
Fotó: Kiss Gergely

A mezőgazdaság a hitelállomány növekedése tekintetében az elmúlt 5-10 év legdinamikusabb ágazata – mondta el Herczeg András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. A hiteligénye azonban mind a beruházás, mind pedig a forgóeszköz tekintetében jelentős.

A hitelezést pedig megbonyolítják a kockázati tényezők, valamint a folyamatosan változó szabályozás, amit a banki termékfejlesztés nehezen követ.

Amitől szintén tartani lehet, az az agrárgenerációváltás problematikája és az építőipari kapacitás hiánya – emelte ki Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának vezetője. Mint mondta: a koncentrációt nem lehet megakadályozni, óriási átrendeződések várhatók az ágazatban, amit jelentősen megterhelnek majd a fenntarthatósági követelmények, valamint a változó fogyasztói szokások is.

Hatalmas a pénzéhség az agráriumban, hiszen például a precíziós pályázatokba nagyon kevesen vághatnak bele banki finanszírozás nélkül.

Ennek és a hosszú távú tervezésnek is megnő a jelentősége a közeljövőben – vélekedett Szabó Tibor szaktanácsadó, pályázatíró.

Az élénk, sőt olykor parázs hangulatú eszmecsere nézői
Az élénk, sőt olykor parázs hangulatú eszmecsere nézői
Fotó: Kiss Gergely

Amit biztosan tudni lehet, hogy a környezetgazdálkodási feltételrendszer szigorodik, és ezt négy-öt évre előre be kell tervezni a tevékenységbe – hangsúlyozta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezető szakértője. A bankszektor azok mellé fog állni, akik erre a strukturális gondolkodásra képesek lesznek.

Jelenleg „felbolydult” méhkashoz hasonlít az agrárfinanszírozás.

A költségek elszállása miatt komoly a megtorpanás, de ki fog tűnni, kik lesznek a valódi túlélők. Fontos szempont a piacismeret és a piaci előrelátás is.

Szabó István megerősítette, hogy a pénzintézetek nem azokat a vállalkozásokat akarják finanszírozni, akik a támogatásra alapítják működésüket, hanem azokat, akik a leghatékonyabbak üzletileg.

Mezei Dávid szerint az EU fenntarthatósági elvárásai nagyon meg fogják változtatni a finanszírozási környezetet, de ez egyelőre egy olyan „társasjáték”, amelynek még a kitalálói sem ismerik az összes szabályát. Valószínűleg az fog nyerni, aki meg tudja vásárolni a tanácsadói szolgáltatásokat és bizonyítani tudja, hogy mennyire „zöld”.

Kisebb vita alakult ki arról, mikor jön el az idő, amikor az agrárium fejlődését már nem a támogatások, hanem a versenyszellem határozza meg.

Felvetődött, milyen versenyről lehet szó olyan piacon, amelyet minden országban meghatároz a dotáció, hiszen a nyugat-európai finanszírozási költségek tekintetében negatív kamatbázisról is beszélhetünk.

Az is szóba jött, ki az uniós támogatások valódi nyertese: a gazdálkodó vagy a kivitelező, illetve gépforgalmazó? De az a kérdés is felmerült, hogy miként versenyezhet egy európai termelő egy brazillal, aki hozzá képest „gyakorlatilag bármit megtehet”.

Ennél is komolyabb nézeteltérés bontakozott ki arról, hogy a bankok felelőssége-e, hogy a pályázati támogatások mellé rendelkezésre álljon elegendő önerő. A meghívott szakemberek ezt egyértelműen cáfolták, kiemelve, hogy az NHP kivezetése, az építőipari kapacitások erodálódása és a kivitelezési költségek követhetetlen megemelkedése érhetően elbizonytalanította a gazdálkodókat, amit az állami támogatási források észszerűbb elosztásával lehetett volna megelőzni.

Ötven százalékos beruházási költségemelkedésre nem lehet felkészülni, a piaci életképességet pedig nem lehet kivonni a banki finanszírozó feltételrendszeréből.

A feszültségoldó kérdésre, hogy „Megeszi-e a Takarékbank az OTP-t a következő tíz évben?”, Mezei Dávid úgy válaszolt, hogy komoly versenytárs, de nem kebelezik be, pedig „elég zöld”
A feszültségoldó kérdésre, hogy „Megeszi-e a Takarékbank az OTP-t a következő tíz évben?”, Mezei Dávid úgy válaszolt, hogy komoly versenytárs, de nem kebelezik be, pedig „elég zöld”
Fotó: Kiss Gergely
Herczeg András inkább abban látja a bankszektor, illetve saját szervezete felelősségét és feladatát, hogy minél gyorsabbá váljon a finanszírozás elbírálása. A vidékfejlesztési program keretében megvalósuló beruházások 35 százalékára van rálátása, és az a tapasztalata, hogy

esetenként 3-4 évvel azelőtti üzleti tervek valósulnak meg, mire a projekt abba a szakaszba ér, ez pedig nagyon nagy hatékonyságveszteség.

Mezei Dávid szerint bizalomra adhatnak okot az élelmiszeripari fejlesztések, de fontos lenne, hogy a gazdálkodók elfogadják: olcsón és hatékonyan, sőt, még annál is olcsóbban mindenki tud élelmiszert termelni. Európában azonban csak azok maradnak versenyképesek, akik jó minőségű élelmiszert drágán tudnak eladni, vagyis bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az újszerű fogyasztói igényeknek, illetve az állatjóéli és ökológiai elvárásoknak.

A banki agrárszakemberek végül úgy összegezték a beszélgetést, hogy

a saját szektorukat felkészültnek tartják az agrárhitelállomány várható megduplázódására, a felelősséget azonban csak saját döntéseikért vállalják.

Papp Gergely pedig azzal zárta a találkozót: volt tíz jó éve a mezőgazdaságnak, és nagyon jó lenne még tíz jó év. Már csak azért is, mert a magyar történelemben ritkán volt példa húsz év szakadatlan fejlődésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Világszínvonalú a hazai mezőgépgyártás

A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége 30 éve szakmai együttműködéssel támogatja a hazai mezőgazdasági gépgyártást. Az évforduló alkalmából rendeztek ünnepséget. Arról is beszéltek: a fiatalokat meg kell arról győzni, hogy agrárgépésznek lenni "szexi".

Agrárgazdasági ügyekben kizárólagos hatáskörrel

Általános tapasztalat Magyarországon, hogy a peres ügyeket több évbe telik lezárni. Ezalatt emberéletek és vállalkozások mehetnek tönkre. Van-e rá mód, hogy rövidebb idő alatt ítélet, méghozzá jogerős és végrehajtható ítélet szülessen? – kérdeztük az Mmg Direkt agrárJogos kérdések sorozatának legutóbbi részében Lovászy Csaba választottbírót.

Már csak holnap éjfélig lehet pályázni kapacitásbővítő támogatásra

A rendelkezésre álló 13,7 milliárd forintos keretre már közel hatszáz vállalkozás pályázata érkezett be mintegy négyezer fő foglalkoztatására, összesen 13,5 milliárd forint értékben - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleménye szerint.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Vidéki Nők Magyarországért díjat adtak át

Átadták a Vidéki Nők Magyarországért díjat, amit az a személy kaphat, aki a vidék értékeinek, hagyományainak megőrzésében, a természeti környezet védelmében, a hazai mezőgazdasági gazdálkodás terén kifejtett munkájában, valamint az egészséges táplálkozást biztosító élelmiszer termelésben és előállításban élen jár.