Back to top

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

A ménesbirtok érdekességeit Asbót Zsolt részletgazdag, sok érdekes történelmi szállal átszőtt idegenvezetésével ismerhetik meg az érdeklődők.

A ménesudvar központi eleme az 1700-as évek elején épült földszintes kastély, amely egykor gróf Szapáry József tulajdona volt. A kúriát s vele együtt a mintegy 6000 holdas birtokát a Hadi Tanács javaslatára 1789-ben eladta, amelyen Csekonics József a mezőhegyesi ménes parancsnoka  kezdte el a bábolnai ménesbirtok kialakítását.

Bábolna 1806-ban vált önálló ménessé.

Fotó: Kiss Gergő
Az 1809-es a napóleoni csapatok ellen elszenvedett győri vereség után Bábolnára érkező napóleoni csapatok hadizsákmányként akarták a ménest megkaparintani, azonban a lovakat előzőleg már biztonságba helyezték a Bakonyban, így egy lovat sem találtak már a birtokon.

A francia csapatok bosszúból porig égették a birtokot, ám a ménes genetikai állománya megmenekült.

A kastély udvarán látható felnyergelt ló szobor a "Leghűségesebb bajtársnak”, azaz annak a lónak állít emléket, amelyik az 1809-es győri csatából lovasa nélkül tért haza. A pusztítás után csak évek alatt tudták a felújítási munkákat befejezni. 1816-ban határozták el, hogy egységes arab tenyészetet hoznak létre, ehhez pénzt és időd nem kímélve Szíria, Irak és Libanon környékéről vásároltak lovakat. Az arab telivér katonai szempontból nézve kistestű ló, pici, ún. csukafeje van, kint ülő szemeivel nagy szöget lát be. Az arab telivér a legtökéletesebb alkatú ló, eggyel kevesebb ágyékcsigolyája van, ezért amikor üget felemeli a farkát. 

Fotó: Kiss Gergő

Érdemes alaposan megfigyelni a fedett lovarda részleteit: az ácsolt tetőszerkezet, a hatalmas kovácsoltvas csillárok, és az üvegablakok a lovaglóporond és a dobogó lenyűgözik a látogatót.

A mintegy 40 méter hosszúságú lovarda nem csak a gyakorlást szolgálja, gyakran tartanak lovasbemutatókat is. A lovarda mellett található a kocsigyűjtemény, amelynek részét képezi két francia társalkodókocsi – azaz olyan kocsi, amelyben az utasok egymással szemben ülnek - valamint megtekinthető Cziráky Károlyi és Esterházy típusú kocsi is, a gyűjteményhez tartozó esküvő kocsi pedig bérelhető is.

Az istállók a kastély épületének folytatásaként az udvar jobb és bal oldalán találhatók, ahol az arab telivér és Shagya-arab lovakat lehet megtekinteni.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szenzációs eredmény

A hollandiai Ermelóban tartott távlovas világbajnokságon végül csak egy párosunk vett részt, Szösz Letícia és lova, Koheilan Szilaj. Ők viszont a nagyon rangos 12. helyen végeztek.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.