Back to top

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

A ménesbirtok érdekességeit Asbót Zsolt részletgazdag, sok érdekes történelmi szállal átszőtt idegenvezetésével ismerhetik meg az érdeklődők.

A ménesudvar központi eleme az 1700-as évek elején épült földszintes kastély, amely egykor gróf Szapáry József tulajdona volt. A kúriát s vele együtt a mintegy 6000 holdas birtokát a Hadi Tanács javaslatára 1789-ben eladta, amelyen Csekonics József a mezőhegyesi ménes parancsnoka  kezdte el a bábolnai ménesbirtok kialakítását.

Bábolna 1806-ban vált önálló ménessé.

Fotó: Kiss Gergő
Az 1809-es a napóleoni csapatok ellen elszenvedett győri vereség után Bábolnára érkező napóleoni csapatok hadizsákmányként akarták a ménest megkaparintani, azonban a lovakat előzőleg már biztonságba helyezték a Bakonyban, így egy lovat sem találtak már a birtokon.

A francia csapatok bosszúból porig égették a birtokot, ám a ménes genetikai állománya megmenekült.

A kastély udvarán látható felnyergelt ló szobor a "Leghűségesebb bajtársnak”, azaz annak a lónak állít emléket, amelyik az 1809-es győri csatából lovasa nélkül tért haza. A pusztítás után csak évek alatt tudták a felújítási munkákat befejezni. 1816-ban határozták el, hogy egységes arab tenyészetet hoznak létre, ehhez pénzt és időd nem kímélve Szíria, Irak és Libanon környékéről vásároltak lovakat. Az arab telivér katonai szempontból nézve kistestű ló, pici, ún. csukafeje van, kint ülő szemeivel nagy szöget lát be. Az arab telivér a legtökéletesebb alkatú ló, eggyel kevesebb ágyékcsigolyája van, ezért amikor üget felemeli a farkát. 

Fotó: Kiss Gergő

Érdemes alaposan megfigyelni a fedett lovarda részleteit: az ácsolt tetőszerkezet, a hatalmas kovácsoltvas csillárok, és az üvegablakok a lovaglóporond és a dobogó lenyűgözik a látogatót.

A mintegy 40 méter hosszúságú lovarda nem csak a gyakorlást szolgálja, gyakran tartanak lovasbemutatókat is. A lovarda mellett található a kocsigyűjtemény, amelynek részét képezi két francia társalkodókocsi – azaz olyan kocsi, amelyben az utasok egymással szemben ülnek - valamint megtekinthető Cziráky Károlyi és Esterházy típusú kocsi is, a gyűjteményhez tartozó esküvő kocsi pedig bérelhető is.

Az istállók a kastély épületének folytatásaként az udvar jobb és bal oldalán találhatók, ahol az arab telivér és Shagya-arab lovakat lehet megtekinteni.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Szabó Kriszta: Az Unikornis Lovarda vezetője

Decemberben indult sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik a háttérből segítik a versenyek problémamentes lebonyolítását, illetve munkájuk elismerésre méltó és szeretnénk, ha jobban megismernék őket. Interjúalanyunk ezúttal a pilisjász­fa­lui Unikornis Lovardát vezető Szabó Kriszta.

Alacsony gázkibocsátású marhahús-tanúsítvány borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban

November óta jelentkezhetnek az amerikai tenyésztők abba a programba, amely révén tanúsítványt kapnak arról, hogy marháik alacsony gázkibocsátásúak, s így környezetkímélőbbek más szarvasmarháknál, de szakértők szerint ez megtévesztheti a fogyasztókat - írja cikkében a Wired. A lap azonban nem a különféle tartásmódú marhák kibocsátását hasonlítja össze, hanem a marhákét más állatokéval.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Hol tart a magyar kutyatenyésztés világviszonylatban?

Egyes kutyafajtákkal nagyon jól állunk a képzeletbeli világranglistán, és annak a két magyar kutyafajtánknak, melyek világfajtának számítanak (fekete puli, rövidszőrű magyar vizsla) is biztos tenyésztői bázisa van nálunk, az anyaországban, ám profizmusra kell törekedni ezután is, mert vannak trónkövetelők...

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.