Back to top

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

A ménesbirtok érdekességeit Asbót Zsolt részletgazdag, sok érdekes történelmi szállal átszőtt idegenvezetésével ismerhetik meg az érdeklődők.

A ménesudvar központi eleme az 1700-as évek elején épült földszintes kastély, amely egykor gróf Szapáry József tulajdona volt. A kúriát s vele együtt a mintegy 6000 holdas birtokát a Hadi Tanács javaslatára 1789-ben eladta, amelyen Csekonics József a mezőhegyesi ménes parancsnoka  kezdte el a bábolnai ménesbirtok kialakítását.

Bábolna 1806-ban vált önálló ménessé.

Fotó: Kiss Gergő
Az 1809-es a napóleoni csapatok ellen elszenvedett győri vereség után Bábolnára érkező napóleoni csapatok hadizsákmányként akarták a ménest megkaparintani, azonban a lovakat előzőleg már biztonságba helyezték a Bakonyban, így egy lovat sem találtak már a birtokon.

A francia csapatok bosszúból porig égették a birtokot, ám a ménes genetikai állománya megmenekült.

A kastély udvarán látható felnyergelt ló szobor a "Leghűségesebb bajtársnak”, azaz annak a lónak állít emléket, amelyik az 1809-es győri csatából lovasa nélkül tért haza. A pusztítás után csak évek alatt tudták a felújítási munkákat befejezni. 1816-ban határozták el, hogy egységes arab tenyészetet hoznak létre, ehhez pénzt és időd nem kímélve Szíria, Irak és Libanon környékéről vásároltak lovakat. Az arab telivér katonai szempontból nézve kistestű ló, pici, ún. csukafeje van, kint ülő szemeivel nagy szöget lát be. Az arab telivér a legtökéletesebb alkatú ló, eggyel kevesebb ágyékcsigolyája van, ezért amikor üget felemeli a farkát. 

Fotó: Kiss Gergő

Érdemes alaposan megfigyelni a fedett lovarda részleteit: az ácsolt tetőszerkezet, a hatalmas kovácsoltvas csillárok, és az üvegablakok a lovaglóporond és a dobogó lenyűgözik a látogatót.

A mintegy 40 méter hosszúságú lovarda nem csak a gyakorlást szolgálja, gyakran tartanak lovasbemutatókat is. A lovarda mellett található a kocsigyűjtemény, amelynek részét képezi két francia társalkodókocsi – azaz olyan kocsi, amelyben az utasok egymással szemben ülnek - valamint megtekinthető Cziráky Károlyi és Esterházy típusú kocsi is, a gyűjteményhez tartozó esküvő kocsi pedig bérelhető is.

Az istállók a kastély épületének folytatásaként az udvar jobb és bal oldalán találhatók, ahol az arab telivér és Shagya-arab lovakat lehet megtekinteni.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendszeres visszatérők a külhoni magyarok

Több mint 500 külföldit vonzott Hódmezővásárhelyre a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, ahol a nemzetközi sátorban külhoni magyarok is beszélgettek a hazai gazdákkal. Szotyori Zoltán Erdélyből, míg Balog Anita a Vajdaságból érkezett a rendezvényre.

A baromfitartók csak egy lúd- és kacsatenyésztő-szövetséget ismernek el legitimnek

Május közepén tartotta legutóbbi rendes közgyűlését a Baromfi Terméktanács. A meghatározott időpontban nem volt határozatképes a közgyűlés, ezért a fél órával később kezdett ismételt közgyűlésen részt vevő 42 tag tanácskozott. Csorbai Attila elnök-igazgató beszámolt róla, hogy a 2021-re tervezett 136 millió forintos működési költségből csak 129 millió forintot költöttek.

Újabb területen ütötte fel a fejét a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Magyarország eddig vírusmentes területén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Hamarosan igényelhető kiskérődző állatjóléti támogatás

Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatók a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

Méhek szállták meg a rendőrséget

Pontosabban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Teve utcai Rendőrpalota parkolóját szemelte ki szálláshelynek egy méhraj. Szerencsére szakember segítségével új helyre költözhettek ezek a hasznos kis rovarok, és senkinek sem esett bántódása.

Baromfiipar: Sötétben tapogatózunk

Nem emlékszem olyan időszakra a magyar baromfiágazat történetében, amikor annyi baj és gazdasági hatás érte volna az ágazatot, mint az elmúlt másfél-két évben. Vegyük sorba, mik voltak ezek a hatások, milyen következményeik voltak és vannak, és vizsgáljuk meg, van-e, s ha van, akkor merre lehet a kiút a jelenlegi válságos helyzetből!

A sertésekre nem csak nézni lehetett

A gazdák nagyra értékelik a személyes érintkezést a klasszikus sertésérveréseken, mégsem lehet könnyű az egymás után bemutatott állatok közül választani és licitálni rájuk. A 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon inkább érdekes látványosságnak tetszett az aukció, mint komoly platformnak.

Zsivány ember a juhász?

Add, Uram, hogy a jószágot a farkastól megvédjem és add, hogy a szám feletti bárányt időben eltüntessem… – ez csak két sor a pásztorfohászból, de jól mutatja azt a hagyományt, amelyet a 36. Szent György napi Juhásztalálkozó résztvevői szeretnének még a 22. századba is átmenteni.