Back to top

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

A ménesbirtok érdekességeit Asbót Zsolt részletgazdag, sok érdekes történelmi szállal átszőtt idegenvezetésével ismerhetik meg az érdeklődők.

A ménesudvar központi eleme az 1700-as évek elején épült földszintes kastély, amely egykor gróf Szapáry József tulajdona volt. A kúriát s vele együtt a mintegy 6000 holdas birtokát a Hadi Tanács javaslatára 1789-ben eladta, amelyen Csekonics József a mezőhegyesi ménes parancsnoka  kezdte el a bábolnai ménesbirtok kialakítását.

Bábolna 1806-ban vált önálló ménessé.

Fotó: Kiss Gergő
Az 1809-es a napóleoni csapatok ellen elszenvedett győri vereség után Bábolnára érkező napóleoni csapatok hadizsákmányként akarták a ménest megkaparintani, azonban a lovakat előzőleg már biztonságba helyezték a Bakonyban, így egy lovat sem találtak már a birtokon.

A francia csapatok bosszúból porig égették a birtokot, ám a ménes genetikai állománya megmenekült.

A kastély udvarán látható felnyergelt ló szobor a "Leghűségesebb bajtársnak”, azaz annak a lónak állít emléket, amelyik az 1809-es győri csatából lovasa nélkül tért haza. A pusztítás után csak évek alatt tudták a felújítási munkákat befejezni. 1816-ban határozták el, hogy egységes arab tenyészetet hoznak létre, ehhez pénzt és időd nem kímélve Szíria, Irak és Libanon környékéről vásároltak lovakat. Az arab telivér katonai szempontból nézve kistestű ló, pici, ún. csukafeje van, kint ülő szemeivel nagy szöget lát be. Az arab telivér a legtökéletesebb alkatú ló, eggyel kevesebb ágyékcsigolyája van, ezért amikor üget felemeli a farkát. 

Fotó: Kiss Gergő

Érdemes alaposan megfigyelni a fedett lovarda részleteit: az ácsolt tetőszerkezet, a hatalmas kovácsoltvas csillárok, és az üvegablakok a lovaglóporond és a dobogó lenyűgözik a látogatót.

A mintegy 40 méter hosszúságú lovarda nem csak a gyakorlást szolgálja, gyakran tartanak lovasbemutatókat is. A lovarda mellett található a kocsigyűjtemény, amelynek részét képezi két francia társalkodókocsi – azaz olyan kocsi, amelyben az utasok egymással szemben ülnek - valamint megtekinthető Cziráky Károlyi és Esterházy típusú kocsi is, a gyűjteményhez tartozó esküvő kocsi pedig bérelhető is.

Az istállók a kastély épületének folytatásaként az udvar jobb és bal oldalán találhatók, ahol az arab telivér és Shagya-arab lovakat lehet megtekinteni.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Tíz év alatt megtízszereződött a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások állománya

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.

Álmok nélkül nincsen siker! – Kelemen Zénó

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a galoppsport irányába tekintettünk, és Kelemen Zénó zsokéjelölttel beszélgettünk, aki 2017-ben került a zsokéiskolába, most Soltész András istállójában dolgozik. Azt vallja, hogy megpróbáltatások nélkül a sikernek nem is volna ennyire édes az íze, és minden eddigi győzelmének úgy örült, mintha az első lett volna.

Akvarisztika szívvel-lélekkel

A haltartás, vagyis az akvarisztika hagyományai az ókorba nyúlnak vissza. Először étkezési céllal tartottak halakat mesterséges tavakban, de hamar elkezdődött a halak szín vagy forma szerinti tenyésztése is. A halak mint díszállatok sikere azóta is töretlen, főleg mióta beköltöztek a lakásokba, és az akváriumok a lakás díszei lettek.

Útlevél nélkül utaztatott macskákat koboztak el az M1-esen

Öt állatútlevél nélküli macskát találtak az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán egy román buszban - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.

Csúcsgenetikai képességek továbbörökítését segíti a MATE új állatállomása

Speciális állatállomással bővült a MATE Kaposvári Campusán működő Embrió-átültető Központ. A fejlesztés a napi kezeléshez és az embrió-átültetés előkészítéséhez biztosít nagy biztonságú, stresszmentes, elkülönített környezetet. Mindez nélkülözhetetlen az ott tartott magas genetikai értékű donorállatok csúcsgenetikai képességeinek továbbörökítéséhez.

AgroPV - A napelemek alatti élelmiszertermelés

Aromás fűszernövények és virágok keverékét termesztik egy fotovoltaikus parkban, Görögországban. Spanyolországban az articsóka és a brokkoli közös földterületen osztoznak napelemekkel. Belgiumban paneleket szereltek fel közvetlenül a málna és a cukorrépa ültetvények fölé. Ezek európai példák a mezőgazdaság és az energiatermelési megoldásokra, amely hibrid rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak.

A mobil sajtáros fejőgép és az utófürösztő használata kisgazdaságban

Háztáji kisgazdaságként mobil sajtáros fejőgépet használunk. Egy kiépített fejőberendezés jóval költségesebb lett volna, illetve az istálló kialakítása sem tette teljes egészében lehetővé. Kicsivel kevesebb, mint két évvel ezelőtt – az első tehenem ellése előtt két nappal – vásároltuk meg a mobil sajtáros fejőgépet, mely azóta is remek szolgálatot tesz.

Indokolt a húsmarhatartás

Augusztus végén tartották Nyitrán a hagyományos Agrokomplex mezőgazdasági kiállítást, amire Pomichal István és a lajosmizsei Charolais Kft. közösen vittek húsmarha bikákat és üszőket. A bemutatott charolais-állomány megkapta a kiállítás fődíját, az Arany Sarlót. Pomichal István agrármérnökkel, állatminősítő bíróval beszélgettünk, aki jelenleg egy Pozsony melletti falu, Fél polgármestere.