A most záruló AKG programban 800 ezer hektárral vettek részt a gazdálkodók, tehát a termőterületeink jelentős részén vállaltak valamilyen környezetvédelmi kötelezettséget. A jelenlegi előírások egy része megmarad, és könnyítéseket is tartalmaz az új rendszer. Az egyik ilyen, hogy nem a kérelem benyújtásakor kell igazolni a jogszerű földhasználatot, hanem majd a kifizetéshez, illetve
A vállalásokkal kapcsolatban fölmerülő többletköltségeket, illetve az azokból eredő hozamkiesést kompenzálja a támogatás. Ezzel az alapállással kell megállapítani a szabályokat, és miután újraszámolták a támogatásokat, gyepre például a hektáronkénti maximális támogatás több mint 70, szőlőre pedig több mint 50 százalékkal emelkedik.
Az Európai Unióban 2023-ban indul az agroökológiai alapprogram, amivel össze kellett fésülni az AKG előírásait, hogy az egyes vállalásokat különböző forrásból lehessen finanszírozni, ismertette az államtitkár. Megmaradnak az AKG-ban a speciális zonális programok mint a túzokvédelmi, a kékvércse-, az alföldi és dombvidéki madárvédelmi program.
A most induló AKG és a 2023-as alapprogram összhangját 2025-től lehet majd megteremteni, és onnantól hosszú távú, kiszámítható rendszer jöhet létre, összegezte Feldman Zsolt.
Nagyon kedvező az új AKG-kiírás a legeltető állattartás szempontjából, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnökeként. Szerinte már csak azért is érdemes a teljes gyepterülettel belépni a programba, mert ami most szabadon választható, az 10 év múlva már kötelező lesz. Ezt a hosszú távú, teljes termékpályát átfogó gondolkodásmódot akarják megtanítani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóinak is, tette hozzá mint az egyetem rektorhelyettese. Az átalakuló szaktanácsadási rendszerből is kiveszi a részét az egyetem, egyrészt a meglévő szaktanácsadó központként, másrészt a kutatási hátterét is hozzáadva.
Nemzedékeken, rendszereken átívelően hosszú a szőlősgazdák gondolkodásmódja, mondta Koch Csaba borász. Ő maga 30 hektáron folytat biogazdálkodást és 120 hektárral vesz részt az AKG programban.
A hazai borászatok, szőlőtermesztő gazdaságok méretéből adódóan ugyanis meglehetősen drágán termelnek.
Kujániné Cser Olga gyümölcstermesztő, növényorvos arra hívta fel figyelmet, hogy előrejelzésre alapozva kell környezetkímélő növényvédelmet folytatni, mert akkor lehet a legjobban csökkenteni a felhasznált készítmények mennyiségét, ha figyelembe vesszük a növény és a károsítók élettanát. Nagyon fontos figyelembe kell venni a globális fölmelegedés hatásait a fajtaválasztástól kezdve az új károsítók megjelenéséig és a gyümölcsfák vagy a szőlő vigorának, ellenálló képességének támogatásáig.
Bányai Tibor szaktanácsadó már most segít az AKG kérelem beadásának előkészítésében és tapasztalatai szerint elsősorban a területek fölmérésére és a helyrajzi számokkal való összevetésére kell most figyelni a termelőknek.