Back to top

Növekszik az AKG támogatás – fókuszba kerül a környezetvédelem

Minél több gazdálkodót kíván érdekeltté tenni a zöld előírások betartásába, ezért indít 360 milliárd forintos keretösszeggel és megemelt egységtámogatással a következő agrárkörnyezet-gazdálkodási programot (AKG) az agrártárca, mondta a Bábolnai Gazdanapokon rendezett kerekasztal-beszélgetésen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára.

Fotó: Kiss Gergő
A most záruló AKG programban 800 ezer hektárral vettek részt a gazdálkodók, tehát a termőterületeink jelentős részén vállaltak valamilyen környezetvédelmi kötelezettséget. A jelenlegi előírások egy része megmarad, és könnyítéseket is tartalmaz az új rendszer. Az egyik ilyen, hogy nem a kérelem benyújtásakor kell igazolni a jogszerű földhasználatot, hanem majd a kifizetéshez, illetve

ha a program három éve alatt jár le valakinek a földbérlete és nem tudja megújítani valamilyen oknál fogva, az adott területet szankció nélkül kivonhatja a támogatott területből.

A vállalásokkal kapcsolatban fölmerülő többletköltségeket, illetve az azokból eredő hozamkiesést kompenzálja a támogatás. Ezzel az alapállással kell megállapítani a szabályokat, és miután újraszámolták a támogatásokat, gyepre például a hektáronkénti maximális támogatás több mint 70, szőlőre pedig több mint 50 százalékkal emelkedik.

Fotó: Kiss Gergő

Az Európai Unióban 2023-ban indul az agroökológiai alapprogram, amivel össze kellett fésülni az AKG előírásait, hogy az egyes vállalásokat különböző forrásból lehessen finanszírozni, ismertette az államtitkár. Megmaradnak az AKG-ban a speciális zonális programok mint a túzokvédelmi, a kékvércse-, az alföldi és dombvidéki madárvédelmi program.

A forgatás nélküli talajművelésre, a hasznos élő szervezetek, talajbaktériumok használatára vonatkozó támogatás viszont átkerül az agroökológiai alapprogramba, amit a tárca reményei szerint minél nagyobb területen vesznek majd igénybe.

A most induló AKG és a 2023-as alapprogram összhangját 2025-től lehet majd megteremteni, és onnantól hosszú távú, kiszámítható rendszer jöhet létre, összegezte Feldman Zsolt.

Fotó: Kiss Gergő
Nagyon kedvező az új AKG-kiírás a legeltető állattartás szempontjából, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnökeként. Szerinte már csak azért is érdemes a teljes gyepterülettel belépni a programba, mert ami most szabadon választható, az 10 év múlva már kötelező lesz. Ezt a hosszú távú, teljes termékpályát átfogó gondolkodásmódot akarják megtanítani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóinak is, tette hozzá mint az egyetem rektorhelyettese. Az átalakuló szaktanácsadási rendszerből is kiveszi a részét az egyetem, egyrészt a meglévő szaktanácsadó központként, másrészt a kutatási hátterét is hozzáadva.

Nemzedékeken, rendszereken átívelően hosszú a szőlősgazdák gondolkodásmódja, mondta Koch Csaba borász. Ő maga 30 hektáron folytat biogazdálkodást és 120 hektárral vesz részt az AKG programban.

A szőlő-borágazatban amúgy is alapvetően fontos igénybe venni minden támogatási lehetőséget, hogy fölvehessük a versenyt a nagy európai bortermelő országokkal.

A hazai borászatok, szőlőtermesztő gazdaságok méretéből adódóan ugyanis meglehetősen drágán termelnek.

Kujániné Cser Olga gyümölcstermesztő, növényorvos arra hívta fel figyelmet, hogy előrejelzésre alapozva kell környezetkímélő növényvédelmet folytatni, mert akkor lehet a legjobban csökkenteni a felhasznált készítmények mennyiségét, ha figyelembe vesszük a növény és a károsítók élettanát. Nagyon fontos figyelembe kell venni a globális fölmelegedés hatásait a fajtaválasztástól kezdve az új károsítók megjelenéséig és a gyümölcsfák vagy a szőlő vigorának, ellenálló képességének támogatásáig.

Fotó: Kiss Gergő

Bányai Tibor szaktanácsadó már most segít az AKG kérelem beadásának előkészítésében és tapasztalatai szerint elsősorban a területek fölmérésére és a helyrajzi számokkal való összevetésére kell most figyelni a termelőknek.

Várhatóan a jövő héten jelenik meg a végleges pályázati felhívás, amire november 15-ig lehet jelentkezni, nincs sok idő a földek fölmérésére. Érdemes közösen kiválasztani a vállalásokat, hogy hasznos is legyen a gazdálkodó számára de ne okozzon túl nagy terhet az adminisztrációja és a kivitelezése, ajánlotta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

Új élelmiszer: gyógydió

Frissen megjelent rendeletében az Európai Bizottság engedélyezte a Jatropha curcas – magyarul purgódió vagy gyógydió – ehető fajtájából származó magok új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát. Az engedélyezést kezdeményező német cég a magokat kandírozva, cukorral tartósítva vagy önmagában snackként, továbbá gabonaszeletek, reggeli gabonapelyhek összetevőjeként kívánja forgalmazni.

Visszaváltják a műanyag tálcákat

A kertészeti cégek egyelőre nem nagyon tudják az egyszer használatos műanyag termékeket mellőzni, különösen a növények szállítása során. Ugyan a piacon újabb és újabb környezetbarát, újrahasznosított megoldások jelennek meg, e téren továbbra is az egyutas tálcák használata a bevett gyakorlat.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

Fókuszban a hazai akvakultúra-ágazat innovációs lehetőségei

Hazánkba látogatott a Halászati és Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) főigazgatója. Charlina Vitcheva 2022. június 21-23-án az Agrárminisztérium meghívására érkezett Magyarországra, hogy szakmai látogatása keretében megismerje a magyar akvakultúra-ágazat hazai erősségeit és kihívásait, valamint találkozzon a fontosabb ágazati szereplőkkel.

A várakozások hajtják fel az árakat

Ha az információ érték, akkor a válsághelyzeti információ egyenesen aranyat ér. Mit lehet sejteni vagy várni a gabonaárakkal kapcsolatban? Erről is kérdeztük dr. Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját az MMG Direkt adásában.

„Cukorhiány” és takarmányválság

Annak ellenére, hogy minden írni-olvasni tudó ember számára világos kellene legyen Szerbiában, hogy az ország mindegyik alapvető élelmiszerből többet állít elő, mint amennyit 7 millió lakosa képes volna elfogyasztani, május folyamán pánikszerűen vásárolták fel a cukrot, és emiatt az 1 kilogrammos kiszerelés az egész országban eltűnt a boltok polcairól.

Az EU 600 millió eurós élelmiszer-támogatást javasol az afrikai, karibi és csendes-óceáni országoknak

Az Európai Unió az élelmezésbiztonság szavatolására 600 millió euró (mintegy 240 milliárd forint) támogatást javasol az afrikai, karibi és csendes-óceáni országoknak válaszul az Ukrajna elleni orosz háború nyomán kialakult helyzetre - közölte az Európai Bizottság.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.