Back to top

Lóerők bűvöletében Bábolnán

A lélegzetelállító lovasbemutatóktól a precíziós gazdálkodásban használható drónokig mindent látni lehetett a 34. Bábolnai Gazdanapokon, ami a mezőgazdaságban hagyományos érték vagy éppen újdonsága miatt érdekes.

MMG - Rekordok dőltek meg Bábolnán

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös programsorozata az OMÉK társrendezvényeként, végig ragyogó időben és teltházzal zajlott szeptember 9-11-én.

Dr. Nagy István agrárminiszter
Dr. Nagy István agrárminiszter
„Nemcsak a gépeknek és a technológiának, hanem nekünk magunknak is változnunk kell” – mondta Nagy István a rendezvény megnyitóján. Az agrárminiszter kiemelte, hogy ha a magyar gazdák meg akarnak felelni a mezőgazdaság előtt álló komoly társadalmi és természeti kihívásoknak – a klíma, az állatjóléti és -védelmi előírások, a fogyasztói szokások, a technológia és az informatika folyamatos változásának -, akkor nyitottá kell válniuk az új információk és tudás készséges befogadására.

Az eseményen Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, a kiállítás házigazdája, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora is köszöntőt mondott.

MMG - Lóerők bűvöletében Bábolnán

A rendezvény alkalmából Miniszteri Különdíjban részesült az Agro-Alfa Kft., amely évek óta kiemelkedő kiállítója a Bábolnai Gazdanapoknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara különdíját vette át a Fliegl Abda Kft. ügyvezető igazgatója, és rendezői különdíjban részesült a Bábolnai Gazdanapok legnagyobb múltú és leghűségesebb kiállítója, a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.

A szervezők a legjobb marketingmunkáért elismerésben részesítették a Marton Genetics Cégcsoportot, szakmai elismerést vett át dr. Kiss Erzsébet, Antos Gábor és Szakmai Program Különdíjban részesült az Agrotec Magyarország Kft.

„A 2021-es év magyar mezőgépe” díjat a NorAn Kft-nek ítélte a szakmai zsűri a kiállító hazai gépgyártók közül. Az elismerést a cég saját innovációja, a folyékony műtrágya-injektáló berendezés vívta ki.

Fotó: Kiss Gergő
Az élelmiszer-termékpálya szereplői előtt megnyílt pályázati lehetőségeket mutatta be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke az Élelmiszergazdasági Fórumon.

A rendezvény célja az ország legnagyobb élelmiszer-gazdasági közösségének az életre hívása volt.

A termelők, a feldolgozók, a kereskedők, a szolgáltatók és a szabályozói terület képviselőit az Agrárközösség, a Magyar Mezőgazdaság Kft., valamint a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK Zrt.) ültette egy asztalhoz.

A 34. Bábolnai Gazdanapok tisztelgett a termelési rendszereket elindító CPS (Corn Production System) előtt, amelynek alapjait éppen ötven éve, 1971-ben tette le a Bábolnai Állami Gazdaság legendás vezetője, Burger Róbert. Az amerikai mintára létrejött CPS, amit később IKR-ként (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) magyarítottak, a biológiai alapok és a fejlett technika ötvözésével, a hozzárendelt fegyelmezett technológiával és emberi munkával meghatározó változást eredményezett az iparszerű növénytermesztésben és állattenyésztésben, nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai országokban is.

Az IKR-nek volt köszönhető, hogy a modern, nyugati technológia alkalmazásával a 70-es évek elején hektáronként 4 tonnás termésátlagok 10 év alatt megduplázódtak, s megalakult először a Nyolcezresek, majd hamarosan a Tízezresek klubja is, a magyar agrárium pedig világszínvonalú lett

– idézte fel Farkas Sándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes a CPS jubileumi emlékülésen.

Az MATE szakmúzeumának agrártechnika-történeti kiállításán azt az 1971-es alaperőgépet is bemutatták, amely az elsők között érkezett az Egyesült Államokból Bábolnára CPS-logóval.

A pályázati dömping és a finanszírozás nehézségei, a precíziós gazdálkodás, az agrárkörnyezetgazdálkodás új forrásai és szabályai, valamint a gabonapiaci stratégiák is terítékre kerültek a vezető szakértők meghívásával szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken.

A rendezvény alatt folyamatos szaktanácsadással álltak a gazdálkodók rendelkezésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei. A NAK standján egy újdonságot is ki lehetett próbálni. A gabonabeltartalom-mérő készülék számos termény tesztelésére alkalmas.

Huszonkét gépkapcsolást tekinthettek meg az érdeklődők a szántóföldi gépbemutatón.

Az embert próbáló melegben és porban is helyt álló gazdák nagy száma jelezte: egyre többen szeretnék munka közben megismerni az eszközöket, hogy saját maguk ítélhessék meg a teljesítményüket. A szervezők igyekeztek teljes technológiai sorokat bemutatni, ezzel is megkönnyítve a gazdálkodók tájékozódását.

Csúcskategóriás modelleket, New Holland és CASE IH traktorokat próbálhattak ki a tesztvezetésre jelentkező látogatók.

Közéjük tartoztak azok a diákok is, akik tizenkilenc szakközép-, illetve szakképző iskolából érkeztek a harmadik alkalommal meghirdetett Szakiskolai Napokra szeptember 10-én. „Magyarország sikerének biztosítéka a vidék megerősödése, ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyre többen választják az agrárium által kínált képzéseket” – mondta a közel ezer tanuló fogadásakor Bagdán Boglárka agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár.

Kuriózummal szolgált a szántóföldi fajtabemutató, ahová a kukoricák mellé két nemesítőház cirokhibridjei is bekerültek.

Itthon egyelőre kevéssé bíznak a növényben a gazdák, pedig a szemescirok a humán táplálkozásban, a silócirok pedig a téli tömegtakarmány-előállításban is fontos szerephez juthat szárazságtűrése és alacsony előállítási költségei miatt.

Az interaktív talajszelvény látogatói saját szemükkel tapasztalhatták meg, milyen a leromlott, szerkezet nélküli talaj, de a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetőjétől azt is megtudhatták, mit lehet tenni azért, hogy ismét kialakuljon az élő talajréteg.

Több mint 20 ezer négyzetméteren közel 150 kiállító mutatta be termékét, illetve szolgáltatását a rendezvény három napja alatt.

Az Agrotec standján az új HD szögletes nagybálázó mellett a New Holland T7 Heavy Duty sorozatának legnagyobb, 315-ös modelljével is meg lehetett ismerkedni, amely az országban egyelőre az egyetlen példány.

Szerepelt a kiállításon a huszonhat európai mezőgazdasági újságíró által „Év Traktorának” választott Massey Ferguson 8S.265 is, de nehéz lenne felsorolni, hányféle újdonsággal szolgált az impozáns állógép-bemutató.

Idén is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a XVIII. században alapított ménesudvar, és lovaskocsival járhatták be a 16 hektáron elterülő arborétumot, aminek állatparkjában szarvasok, kecskék és kíváncsian szemlélődő alpakák legelésznek.

MMG - Rekord sebességgel a 34. Bábolnai Gazdanapokon

Aki pedig elfáradt a vásár élénk forgatagában, megpihenhetett a hagyományos játékudvarban vagy a Vérteserdő Zrt. hatalmas sátrában, ahol élőállatos előadás, bálaugráló, arcfestés, rajzverseny, ügyességi fajátékok és mézkóstolás várta a gyerekeket a kiállítás teljes ideje alatt.

A rendezvényről készült fotóválogatást megtekintheti ide kattintva.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.