Back to top

Lóerők bűvöletében Bábolnán

A lélegzetelállító lovasbemutatóktól a precíziós gazdálkodásban használható drónokig mindent látni lehetett a 34. Bábolnai Gazdanapokon, ami a mezőgazdaságban hagyományos érték vagy éppen újdonsága miatt érdekes.

MMG - Rekordok dőltek meg Bábolnán

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös programsorozata az OMÉK társrendezvényeként, végig ragyogó időben és teltházzal zajlott szeptember 9-11-én.

Dr. Nagy István agrárminiszter
Dr. Nagy István agrárminiszter
„Nemcsak a gépeknek és a technológiának, hanem nekünk magunknak is változnunk kell” – mondta Nagy István a rendezvény megnyitóján. Az agrárminiszter kiemelte, hogy ha a magyar gazdák meg akarnak felelni a mezőgazdaság előtt álló komoly társadalmi és természeti kihívásoknak – a klíma, az állatjóléti és -védelmi előírások, a fogyasztói szokások, a technológia és az informatika folyamatos változásának -, akkor nyitottá kell válniuk az új információk és tudás készséges befogadására.

Az eseményen Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, a kiállítás házigazdája, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora is köszöntőt mondott.

MMG - Lóerők bűvöletében Bábolnán

A rendezvény alkalmából Miniszteri Különdíjban részesült az Agro-Alfa Kft., amely évek óta kiemelkedő kiállítója a Bábolnai Gazdanapoknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara különdíját vette át a Fliegl Abda Kft. ügyvezető igazgatója, és rendezői különdíjban részesült a Bábolnai Gazdanapok legnagyobb múltú és leghűségesebb kiállítója, a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.

A szervezők a legjobb marketingmunkáért elismerésben részesítették a Marton Genetics Cégcsoportot, szakmai elismerést vett át dr. Kiss Erzsébet, Antos Gábor és Szakmai Program Különdíjban részesült az Agrotec Magyarország Kft.

„A 2021-es év magyar mezőgépe” díjat a NorAn Kft-nek ítélte a szakmai zsűri a kiállító hazai gépgyártók közül. Az elismerést a cég saját innovációja, a folyékony műtrágya-injektáló berendezés vívta ki.

Fotó: Kiss Gergő
Az élelmiszer-termékpálya szereplői előtt megnyílt pályázati lehetőségeket mutatta be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke az Élelmiszergazdasági Fórumon.

A rendezvény célja az ország legnagyobb élelmiszer-gazdasági közösségének az életre hívása volt.

A termelők, a feldolgozók, a kereskedők, a szolgáltatók és a szabályozói terület képviselőit az Agrárközösség, a Magyar Mezőgazdaság Kft., valamint a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK Zrt.) ültette egy asztalhoz.

A 34. Bábolnai Gazdanapok tisztelgett a termelési rendszereket elindító CPS (Corn Production System) előtt, amelynek alapjait éppen ötven éve, 1971-ben tette le a Bábolnai Állami Gazdaság legendás vezetője, Burger Róbert. Az amerikai mintára létrejött CPS, amit később IKR-ként (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) magyarítottak, a biológiai alapok és a fejlett technika ötvözésével, a hozzárendelt fegyelmezett technológiával és emberi munkával meghatározó változást eredményezett az iparszerű növénytermesztésben és állattenyésztésben, nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai országokban is.

Az IKR-nek volt köszönhető, hogy a modern, nyugati technológia alkalmazásával a 70-es évek elején hektáronként 4 tonnás termésátlagok 10 év alatt megduplázódtak, s megalakult először a Nyolcezresek, majd hamarosan a Tízezresek klubja is, a magyar agrárium pedig világszínvonalú lett

– idézte fel Farkas Sándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes a CPS jubileumi emlékülésen.

Az MATE szakmúzeumának agrártechnika-történeti kiállításán azt az 1971-es alaperőgépet is bemutatták, amely az elsők között érkezett az Egyesült Államokból Bábolnára CPS-logóval.

A pályázati dömping és a finanszírozás nehézségei, a precíziós gazdálkodás, az agrárkörnyezetgazdálkodás új forrásai és szabályai, valamint a gabonapiaci stratégiák is terítékre kerültek a vezető szakértők meghívásával szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken.

A rendezvény alatt folyamatos szaktanácsadással álltak a gazdálkodók rendelkezésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei. A NAK standján egy újdonságot is ki lehetett próbálni. A gabonabeltartalom-mérő készülék számos termény tesztelésére alkalmas.

Huszonkét gépkapcsolást tekinthettek meg az érdeklődők a szántóföldi gépbemutatón.

Az embert próbáló melegben és porban is helyt álló gazdák nagy száma jelezte: egyre többen szeretnék munka közben megismerni az eszközöket, hogy saját maguk ítélhessék meg a teljesítményüket. A szervezők igyekeztek teljes technológiai sorokat bemutatni, ezzel is megkönnyítve a gazdálkodók tájékozódását.

Csúcskategóriás modelleket, New Holland és CASE IH traktorokat próbálhattak ki a tesztvezetésre jelentkező látogatók.

Közéjük tartoztak azok a diákok is, akik tizenkilenc szakközép-, illetve szakképző iskolából érkeztek a harmadik alkalommal meghirdetett Szakiskolai Napokra szeptember 10-én. „Magyarország sikerének biztosítéka a vidék megerősödése, ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyre többen választják az agrárium által kínált képzéseket” – mondta a közel ezer tanuló fogadásakor Bagdán Boglárka agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár.

Kuriózummal szolgált a szántóföldi fajtabemutató, ahová a kukoricák mellé két nemesítőház cirokhibridjei is bekerültek.

Itthon egyelőre kevéssé bíznak a növényben a gazdák, pedig a szemescirok a humán táplálkozásban, a silócirok pedig a téli tömegtakarmány-előállításban is fontos szerephez juthat szárazságtűrése és alacsony előállítási költségei miatt.

Az interaktív talajszelvény látogatói saját szemükkel tapasztalhatták meg, milyen a leromlott, szerkezet nélküli talaj, de a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének tanszékvezetőjétől azt is megtudhatták, mit lehet tenni azért, hogy ismét kialakuljon az élő talajréteg.

Több mint 20 ezer négyzetméteren közel 150 kiállító mutatta be termékét, illetve szolgáltatását a rendezvény három napja alatt.

Az Agrotec standján az új HD szögletes nagybálázó mellett a New Holland T7 Heavy Duty sorozatának legnagyobb, 315-ös modelljével is meg lehetett ismerkedni, amely az országban egyelőre az egyetlen példány.

Szerepelt a kiállításon a huszonhat európai mezőgazdasági újságíró által „Év Traktorának” választott Massey Ferguson 8S.265 is, de nehéz lenne felsorolni, hányféle újdonsággal szolgált az impozáns állógép-bemutató.

Idén is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a XVIII. században alapított ménesudvar, és lovaskocsival járhatták be a 16 hektáron elterülő arborétumot, aminek állatparkjában szarvasok, kecskék és kíváncsian szemlélődő alpakák legelésznek.

MMG - Rekord sebességgel a 34. Bábolnai Gazdanapokon

Aki pedig elfáradt a vásár élénk forgatagában, megpihenhetett a hagyományos játékudvarban vagy a Vérteserdő Zrt. hatalmas sátrában, ahol élőállatos előadás, bálaugráló, arcfestés, rajzverseny, ügyességi fajátékok és mézkóstolás várta a gyerekeket a kiállítás teljes ideje alatt.

A rendezvényről készült fotóválogatást megtekintheti ide kattintva.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

A ló szeretete hozzátartozik a magyar, a székely identitáshoz

Potápi Árpád János szerint a ló szeretete hozzátartozik a magyar, a székely identitáshoz. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára erről a Harmadik Székelyföldi Lovasfórumon beszélt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.