Back to top

Okosodnak a kukoricák is...

Okosóra, okostelefon, okos tv… és nem maradhatnak le a versenyben az „okosított” növényfajták, így a kukorica hibridek sem. De mit kell tudnia napjainkban egy modern kukorica hibridnek, melyek az elvárások velük szemben?

MMG - Okosodnak a kukoricák is...

A növények nemesítésénél azért fontos a folyamatos fejlődés, mert a nagyobb terméshozamok több pénzt hoznak a termelőnek, a betegségeknek, szárazságnak és egyéb kedvezőtlen tényezőknek ellenálló, vagy azokat jól toleráló fajtákkal pedig a ráfordítások csökkenthetők.

A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját az emberi tevékenység, a nemesítés hozta létre. Érdekessége, hogy ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen már, hiszen magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg, tehát egy olyan kultúrfajról van szó, mely az ember segítsége nélkül életképtelen. Ezzel együtt egy népélelmezési szempontból igen fontos növényről, egy igen nagyra nőtt fűféléről van szó...

A kukoricának a kedvezőtlen körülményeket is tűrnie kell

A kukorica nemesítés irányainak összhangban kell lenni a termesztés során felmerülő kihívásokkal. Fontos a hozam növelése de nem kevésbé fontos, hogy az új fajták minél szárazságtűrőbbek legyenek a vegetációs időszak során, amellett hogy intenzív legyen a kezdeti fejlődésük.

Dr. Kiss Erzsébet az IKR Agro Kft kísérleti tanácsadója mutatta be a fontosabb nemesítési irányokat
Dr. Kiss Erzsébet az IKR Agro Kft kísérleti tanácsadója mutatta be a fontosabb nemesítési irányokat
Fotó: Bokor Ádám
A nemesítőházak kísérleteik során nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a különböző tájegységekre, az ott jellemző klimatikus és időjárási víziszonyokhoz legjobban alkalmazkodó hibrideket ajánljanak a gazdáknak. Fontos nemesítési szempont, hogy az adott hibrid minél jobban tudja hasznosítani a tápanyagokat, a neki juttatott műtrágyákat.
A kukoricáknak szerencsére kevesebb kórokozójuk van, mint például a repcének, így a nemesítés során a betegségekkel szembeni rezisztencia és tolerancia napjainkban már nem a leglényegesebb irányvonal.

A cső állása is lényeges

A klíma változása miatt egyre lényegesebb a minél jobb vízhasznosító képesség. Törekedni kell arra, hogy a hím és női virágok egyszerre nyíljanak, ami a megporzás és a megtermékenyítés szempontjából lényeges és közvetlen összefüggésben áll a csőben képződő szemek számával.

A nemesítésben az is fontos szempont, hogy érésekor a kukorica csövek lehajlanak majd, vagy végig felfelé állnak.

Utóbbi kedvezőtlen, mert őszi csapadékosabb időjáráskor befolyhat a csuhé alá a víz, ez pedig kórokozók megjelenését is eredményezheti. Míg ha a cső lefelé hajlik, a víz egyszerűen lefolyik róla és nem jut be a szemekhez – mondta Dr. Kiss Erzsébet az IKR Agro Kft. kísérleti tanácsadója.

A Bábolnai Gazdanapok keretében kukorica fajtabemutatót is láthatnak az érdeklődők. A bemutatóról készült fotók elérhetők ide kattintva.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

Munkaerőhiány kezelése a gombatermesztésben

A gombatermesztési ágazat legnagyobb problémája a betakarítás lett, hívta fel a figyelmet Daniel Dajewski a New Food Magazine-ban megjelent cikkében. A zárt, hűvös termesztő helyiségekben végzett rendkívül monoton munkavégzés lehetősége nem csábítja az idénymunkásokat, különösen a gazdagabb és fejlettebb társadalmakban, ahol az ilyen munkaerőhiány ritkán oldható meg béremelésekkel. munkát.

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Megérkezik a csapadék?

A történelmi csapadékhiány közepette kedvező fordulatot mutatnak a középtávú időjárás előrejelzések. Ugyanis a jelenlegi hőhullámot lezáró frontrendszer a legfrissebb számítások szerint lelassul térségünk fölött, és ebben az esetben országos, jelentős csapadékot hozhat. A helyzetben meglehetősen nagy a bizonytalanság, de legalább van esély az esőre.

A giliszták részben képesek lehetnek kiváltani a szintetikus műtrágyák használatát

A Dublini Egyetem kutatója, Olaf Schmidt professzor, német és kínai kollégáival a Soil Biology and Biochemistry szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a földigilisztáknak a növények tápanyagfelvétele szempontjából eddig ismeretlen hasznos tulajdonságait ismerték fel.

Öntözött területek Magyarországon - helyzetelemzés

Magyarországon az öntözhető területek arányát folyamatosan növelni kell. A jelenlegi aszályos időszak különösen indokolja ezt. E rövid áttekintés keretében megvizsgáljuk az öntözött területek a rendelkezési álló adatok alapján.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.

Esőcsigák díszítik az idei aratókoszorút

Ha a korábbiakhoz képest kisebb létszámmal is, de minden évben megtartottuk a búzaszentelés és a búzaösszeöntés ünnepét – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke Budapesten, a hagyományos aratókoszorú-átadáson a Szent István-bazilikában. Az adományokat pedig, a legerősebben tomboló járvány időszakában is eljuttatták a rászorulóknak.