A növények nemesítésénél azért fontos a folyamatos fejlődés, mert a nagyobb terméshozamok több pénzt hoznak a termelőnek, a betegségeknek, szárazságnak és egyéb kedvezőtlen tényezőknek ellenálló, vagy azokat jól toleráló fajtákkal pedig a ráfordítások csökkenthetők.
A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját az emberi tevékenység, a nemesítés hozta létre. Érdekessége, hogy ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen már, hiszen magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg, tehát egy olyan kultúrfajról van szó, mely az ember segítsége nélkül életképtelen. Ezzel együtt egy népélelmezési szempontból igen fontos növényről, egy igen nagyra nőtt fűféléről van szó...
A kukoricának a kedvezőtlen körülményeket is tűrnie kell
A kukorica nemesítés irányainak összhangban kell lenni a termesztés során felmerülő kihívásokkal. Fontos a hozam növelése de nem kevésbé fontos, hogy az új fajták minél szárazságtűrőbbek legyenek a vegetációs időszak során, amellett hogy intenzív legyen a kezdeti fejlődésük.

A kukoricáknak szerencsére kevesebb kórokozójuk van, mint például a repcének, így a nemesítés során a betegségekkel szembeni rezisztencia és tolerancia napjainkban már nem a leglényegesebb irányvonal.
A cső állása is lényeges
A klíma változása miatt egyre lényegesebb a minél jobb vízhasznosító képesség. Törekedni kell arra, hogy a hím és női virágok egyszerre nyíljanak, ami a megporzás és a megtermékenyítés szempontjából lényeges és közvetlen összefüggésben áll a csőben képződő szemek számával.
A nemesítésben az is fontos szempont, hogy érésekor a kukorica csövek lehajlanak majd, vagy végig felfelé állnak.
Utóbbi kedvezőtlen, mert őszi csapadékosabb időjáráskor befolyhat a csuhé alá a víz, ez pedig kórokozók megjelenését is eredményezheti. Míg ha a cső lefelé hajlik, a víz egyszerűen lefolyik róla és nem jut be a szemekhez – mondta Dr. Kiss Erzsébet az IKR Agro Kft. kísérleti tanácsadója.
