Back to top

A történethez humor is kell

A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.

A családi háznál mindig akadt valamilyen háziállat, de főként a madarak körül lehetett megtalálni a gyermek Tóth Gábort. Rendszerint a padláson kuporgott a galambok között, és édesanyja felszólítása ellenére mindig visszaszökött a gerlék közé. „Fel sem tűnt, mennyi időt töltök a madarak között, annyira lekötött a látványuk. Ez persze a tanulás rovására ment.

A tankönyvek helyett is inkább az ornitológiai szakkönyveket bújtam, és amelyekből rengeteg dolgot megtanultam a madarakról”– meséli gyermekkorából sarjadó állatszeretetét Tóth Gábor.

Fotó: Csatlós Norbert
Szakirányú végzettsége híján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet állatházában kapott munkalehetőséget, aminek feltétele volt, hogy elvégezze a baromfi- és kisállattenyésztő szakmunkásképzőt. „Saját patkányt is tarthattam a munkahelyemen, ugyanis az intézetben a leselejtezett laboregerek, -patkányok gondozását is rám bízták. Ennek köszönhetem, hogy megismerkedhettem a solymászattal. Több solymász is kért az intézettől rágcsálókat a madaraik táplálására, ez pedig később odavezetett, hogy a Margit-szigeten tagja lettem egy solymász baráti közösségnek. Ott ismerkedtem meg solymász mesteremmel, és ösztönzésére elvégeztem a solymászathoz szükséges tanfolyamot és vadászvizsgát.”

A kényelmes munkahely idővel kevés fizetséggel szolgált, így éppen kapóra jött, hogy vadászattal foglalkozó lelkes fiatalokat kerestek a Budakeszi Vadasparkba.

Sikerrel jelentkezett, és olyannyira jól érezte magát, hogy a munkaidő után is sokáig a vadasparkban maradt, az otthon tartott görényeit, nyestjeit pedig rendszerint bevitte munkahelyére. A vadasparkban tudták, hogy jól ismeri a ragadozó madarakat, így később felkérték, tartson előadást a gyerekeknek ezekről az állatokról. A bemutatók hatalmas sikere megerősítette abban, hogy a továbbiakban ezzel szeretne foglalkozni. Időközben kiutazott Angliába, és solymászbemutatókon önkénteskedett. A szigetországban azt is megtapasztalta, hogy a természetcsatornák a legnézettebb tv adások, amiből arra következtetett, hogy a természettől eltávolodott emberek így szeretnék annak hiányát ellensúlyozni. Ezt bizonyította az is, hogy rendszerint tömegek érkeztek a solymászbemutatókra.

Fotó: Csatlós Norbert
Hazatérve is azt tapasztalta, hogy egyre nagyobb volt az igény a ragadozómadár-bemutatókra, de a törvény ezt nem engedélyezte. Olyannyira nem, hogy ezt a tevékenységet a vadasparkban is betiltotta a hatóság. Tóth Gábor ezért 2000-ben új utakra lépett.

Azon állataival vállalt fellépéseket, amelyekre nem vonatkozott a tilalom, emellett pedig kertgondozóként dolgozott.

Később solymász ismerősei által felkérték madaras bemutatók tartására a Börzsönyben, amiből végül hat évre szóló rendszeres előadássorozat lett, és ahol igen sok tapasztalatot szerzett az előadó-művészet területén. A felkérések szaporodtak, ezért egy céget létrehozva megalapította az Állati jó bemutatót!

„A mai napig az motivál, hogy megnevettethetem a közönséget, miközben tanulnak valamit a természetről, az állatokról. Azt hirdetem, hogy a természet itt van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Ha valaki egy kicsit is figyel, rövid időn belül biztosan szemtanúja lesz valamilyen természeti történésnek” – véli Tóth Gábor.

„Kerek történeteimben a humorral próbálom még inkább elmélyíteni az ismereteket, a sorozatos „aha!” élményeken keresztül.

Fotó: Csatlós Norbert
Hitelességüket pedig az támasztja alá, hogy együtt élek ezekkel az állatokkal. Meséim sosem az állataimról szólnak, hanem az adott fajjal kapcsolatos tudnivalókat mondom el. Ez alól az egyik rókám képez csak kivételt, aki Richard Gere mellett a Rókavadászat című filmben szerepelt.”

Hogy egészen pontosak legyünk: kutyák, kecskék, mintegy 150 galamb, papagájok, kanárik, vándorsólyom, lugger-sólyom, virginiai uhu, maláj bagoly, erdei fülesbagoly, pettyes uhu, koiba kuvik, továbbá siklók, pitonok, 6 vadászgörény, 2 nyest, rókák, borz, egerek és patkányok alkotják Tóth Gábor állatait, de a későbbiekben már nem szándékozik bővíteni a repertoárt.

Az állatok egy részével rendszeresen fellép idősotthonokban, óvodákban, iskolákban, egyetemeken, az Erdővarázson és a FeHoVa-n, de szülinapokra is szokott meghívást kapni.

Egy kislány például 6-tól 12 éves koráig minden évben Tóth Gábor bemutatóját kérte az ünnepi zsúrjára.

Az Állati jó bemutatón többféle témát boncolgat. A 2003-ban összeállított Alkalmazkodás mesterei előadásában például a lakott területre beköltözött állatokat ismerteti. Elmeséli, miért keresik fel otthonainkat, és mit tegyünk abban az esetben, ha kénytelenek vagyunk együtt élni velük. Kiskerti ornitológia programjával pedig főként télen a házak között megjelenő énekesmadarak életébe nyújt betekintést, felhívja a figyelmet, mennyire fontos, hogy etetőt, itatót, odút helyezzünk ki apró, tollas madarainknak.

Fotó: Csatlós Norbert

Vele született képesség

A vadasparkban töltött éveit követően az intézmény vezetői kikérték Tóth Gábor véleményét is állataik bemutatásához. Elsőként a vadaspark hiúzát szerették volna betanítani különféle feladatokra. A konzultációk után megtörtént a hiúz idomítása, és igen szórakoztató bemutatók születtek. Később azzal keresték fel a szakembert, hogy a betanítás ellenére a hiúz nem hajlandó elvégezni a feladatokat. Tóth Gábor első gondolata a nagymacska elhízása volt, ám a gondozók elmondták, hogy az állatot kondicionálták. Ezt követően a szakember leült a hiúz ketrecéhez, és mintegy négy órán át figyelte, ahogyan alszik. Eközben egy lovas haladt el a vadaspark előtti úton. A sakálok, rókák figyelték a történést, nyüszítettek, ugráltak, míg a hiúz továbbra is aludt. Ekkor Gábor, kezén a solymászkesztyűvel – ami a madarak jutalmazása miatt erősen hússzagú – szélirányba állt a hiúzzal, és a nagymacska egyből felpattant helyéről. „Az állat süket volt. Ha látta, hogy a gondozók készülődnek a bemutatóhoz, ezáltal az etetéshez, hibátlan bemutatót tartott, ha viszont az előkészületeket nem a szeme előtt végezték, nem volt hajlandó elvégezni a feladatokat. Velem született képesség lehet, hogy az állat viselkedéséből és a közvetlen környezetében történő eseményekből összefüggéseket tudok levonni, ami már sok esetben felderítette a választ egy állat furcsa viselkedésére.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

A madarak védelmében tűntek el az oszlopok

Kiemelkedő jelentőségű túzokvédelmi beruházást valósított meg az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft., amely keretében csaknem 30 km légvezetéket cseréltek le új, földkábeles áramhálózatra, az oszlopok egyikét pedig ünnepélyes keretek között bontották el Bugyitól délre.

Akkora medúza jelent meg a horvát tengerparton, hogy a kutatók is meglepődtek

A horvátországi Split Oceanográfiai és Halászati Intézetének kutatói egy akkora medúzával találkoztak a Trogir melletti Marina-öbölben, amekkorát korábban még nem láttak - írja a Croatia Week.

Két év után szabadítottak meg egy szarvast egy gumiabroncstól a nyakán

Több mint két éve kóborolt egy hím szarvas a nyakán egy gumiabronccsal Coloradóban, míg meg nem szabadították tőle - közölték vadvédelmi szakemberek.

Denevérre is lehet szavazni az év madara választáson Új-Zélandon

Először lehet emlősállatra, az őshonos denevérre is szavazni Új-Zélandon az év madara választáson - írta meg a The Guardian.

Áldás barcogással

A KÁN egyetemi Napokon 11. alkalommal rendezték meg a Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Nap rendezvénysorozatot, amely idén az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvénye volt. Ennek keretében október 2-án egy vad megáldásán vehettek részt az érdeklődők, de emellett a vadászat valódi jelentőségéről és barcogásról is ismereteket szerezhettek.