Back to top

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

MMG - Talajpusztulás - A probléma már szemmel látható

A talaj az egyik legfontosabb tényező a termelésben. A talaj kémiai szempontból egy keverék, háromfázisú polidiszperz rendszer: alkotórészei között szilárd, folyadék-, és gázfázisú anyagokat találunk, melyek egymással rendszert alkotnak. A szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának nagyjából felét töltik ki, a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok és a gázfázisú anyagok fordulnak elő folyamatosan változó arányban.

A talaj egy elég összetett rendszer, ám érdemes megérteni a működését, mert annak ismerete a gazdálkodás eredményességére pozitív hatással lehet.

A talajszelvény jól informál a talaj állapotáról
A talajszelvény jól informál a talaj állapotáról
Fotó: Csatlós Norbert

A probléma már szemmel látható

A talaj igen jelentős tényező a növénytermesztés szempontjából. A Bábolnán kiásott talajszelvények környékén is számos bizonyíték fedezhető fel azzal kapcsolatban, hogy baj van. A területen végignézve világosabb löszfoltok is láthatók a föld felszínén, ennek oka, hogy a termőréteg az erózió hatására elvékonyodott és a művelőeszközök a talaj forgatásakor a mélyebb rétegekből hoznak a felszínre.

Erodált mészlepedékes csernozjom: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt 40-60 centiméterrel vastagabb volt, mint most
Erodált mészlepedékes csernozjom: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt 40-60 centiméterrel vastagabb volt, mint most
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek szerkezete azonban nem ideális magágynak, mert rögökbe áll össze, csak gépi megmunkálással lehet kihozni belőle az apró morzsás talajszerkezetet. Ez azért baj, mert ez mind munkaráfordítással érhető el, aminek költsége van, emellett hosszabb távon nem fenntartható. Az itteni talaj humusztartalma is körülbelül a fele annak, mint az erre a talajtípusra jellemző volt 70 évvel ezelőtt, az intenzív mezőgazdasági művelés kezdetekor.

Az erózió hatása nem csak a talajt vizsgálva látványos. A művelőgépek mögötti óriási porfelhő is jelzi, hogy a talaj szerkezete romlik, egyre több a por benne. Szinte rémisztő volt látni, hogy a két méteres és a negyven centis kukorica növények között minden mérettartomány látható volt sokszor egy táblán belül is,

aminek az oka, hogy ahonnan a szél és a lejtési viszonyok miatt a víz levitte a felső talajréteget, ott szenvednek a növények, ahol pedig valami miatt vastagabb maradt a termőréteg ott fejlettebbek lettek a növények. Az is látványos, hogy vannak még zöld és teljesen száraz kukorica tövek is: ez is azt jelzi, hogy a talajadottságok egy táblán belül is nagyon változóak, mikro- domborzati eltérések alakultak ki.

Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...
Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...
Fotó: Bokor Ádám
Mit kellene tenni?

Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy a szinte az egész országban megfigyelhető talajromlásért a gazdálkodók a felelősek, de nem ők tehetnek róla, hiszen korábban senki nem mondta nekik, hogy hogyan kellene a talajállapotot fenntartható módon gazdálkodni.

Főleg vékony termőrétegű talajoknál kerülni kell a mély művelést és a forgatást. Ha a talajok állapota ilyen ütemben romlik tovább, akkor ezeken 20 év múlva már nem lehet majd termelni.

A szakember szerint át kellene alakítani a támogatási rendszert, hogy ne a gépi munka legyen támogatott (például gázolaj jövedéki adó visszatérítésse)l, mert ez csak tüneti kezelésre jó, hiszen a rossz szerkezetű talajt csak gépi munkával lehet növénytermelésre alkalmassá tenni.

Inkább javítani kellene a talajszerkezetet, ez hosszabb távú megoldást jelentene, hiszen egy jó szerkezetű talaj sokkal kisebb ráfordítással, kevesebb gépi munkával művelhető. Csak el kellene jutni oda, hogy talajaink ne romló, hanem javuló pályára álljanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.

Ukrajna gabonaexportja a csúcson van

Ukrajna a 2021 július – 2022 júniusi szezonban eddig csaknem 24,8 millió tonna gabonát exportált, 18%-kal többet, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban, ami akkor 21 millió tonna volt - derült ki az ukrán mezőgazdasági minisztérium pénteki adataiból.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Rágcsálók elleni védelem a kikötőből

Ha az egerek bejutnak a betárolt árpába, zabba vagy búzába, az nagy gondot okoz. A mérgezés és a csapdázás segíthet ugyan valamennyit, de a padlóra rakott raklapokon elhelyezett zsákokat elkerülhetetlenül kirágják, a lyukas zsákokból pedig szétszóródik a gabona.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Sikeresen zárta a betakarítási szezont Corteva Agriscience szarvasi vetőmag üzeme

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat vetőmag üzeme sikeresen zárta a betakarítási szezont Szarvason. 2021-ben közel 16,000 hektár betakarítása történt meg, ami az 1996-os indulás óta minden idők második legnagyobb területét jelentette.

A bérmunka súlya a német mezőgazdaságban

A BLU, vagyis a Német Bérmunkavállalók Szövetsége jelenti a családi gazdaságok jövőjét – legalábbis ez hangzott el a szövetség közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján Hannoverben.