Back to top

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

MMG - Talajpusztulás - A probléma már szemmel látható

A talaj az egyik legfontosabb tényező a termelésben. A talaj kémiai szempontból egy keverék, háromfázisú polidiszperz rendszer: alkotórészei között szilárd, folyadék-, és gázfázisú anyagokat találunk, melyek egymással rendszert alkotnak. A szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának nagyjából felét töltik ki, a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok és a gázfázisú anyagok fordulnak elő folyamatosan változó arányban.

A talaj egy elég összetett rendszer, ám érdemes megérteni a működését, mert annak ismerete a gazdálkodás eredményességére pozitív hatással lehet.

talaj_emberrel2.jpg

A talajszelvény jól informál a talaj állapotáról
A talajszelvény jól informál a talaj állapotáról
Fotó: Csatlós Norbert

A probléma már szemmel látható

A talaj igen jelentős tényező a növénytermesztés szempontjából. A Bábolnán kiásott talajszelvények környékén is számos bizonyíték fedezhető fel azzal kapcsolatban, hogy baj van. A területen végignézve világosabb löszfoltok is láthatók a föld felszínén, ennek oka, hogy a termőréteg az erózió hatására elvékonyodott és a művelőeszközök a talaj forgatásakor a mélyebb rétegekből hoznak a felszínre.

talajszelveny.jpg

Erodált mészlepedékes csernozjom: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt 40-60 centiméterrel vastagabb volt, mint most
Erodált mészlepedékes csernozjom: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt 40-60 centiméterrel vastagabb volt, mint most
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek szerkezete azonban nem ideális magágynak, mert rögökbe áll össze, csak gépi megmunkálással lehet kihozni belőle az apró morzsás talajszerkezetet. Ez azért baj, mert ez mind munkaráfordítással érhető el, aminek költsége van, emellett hosszabb távon nem fenntartható. Az itteni talaj humusztartalma is körülbelül a fele annak, mint az erre a talajtípusra jellemző volt 70 évvel ezelőtt, az intenzív mezőgazdasági művelés kezdetekor.

Az erózió hatása nem csak a talajt vizsgálva látványos. A művelőgépek mögötti óriási porfelhő is jelzi, hogy a talaj szerkezete romlik, egyre több a por benne. Szinte rémisztő volt látni, hogy a két méteres és a negyven centis kukorica növények között minden mérettartomány látható volt sokszor egy táblán belül is,

aminek az oka, hogy ahonnan a szél és a lejtési viszonyok miatt a víz levitte a felső talajréteget, ott szenvednek a növények, ahol pedig valami miatt vastagabb maradt a termőréteg ott fejlettebbek lettek a növények. Az is látványos, hogy vannak még zöld és teljesen száraz kukorica tövek is: ez is azt jelzi, hogy a talajadottságok egy táblán belül is nagyon változóak, mikro- domborzati eltérések alakultak ki.

de2-kicsi.jpg

Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...
Dobos Endre szerint most kell cselekedni, és nem majd...
Fotó: Bokor Ádám
Mit kellene tenni?

Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy a szinte az egész országban megfigyelhető talajromlásért a gazdálkodók a felelősek, de nem ők tehetnek róla, hiszen korábban senki nem mondta nekik, hogy hogyan kellene a talajállapotot fenntartható módon gazdálkodni.

Főleg vékony termőrétegű talajoknál kerülni kell a mély művelést és a forgatást. Ha a talajok állapota ilyen ütemben romlik tovább, akkor ezeken 20 év múlva már nem lehet majd termelni.

A szakember szerint át kellene alakítani a támogatási rendszert, hogy ne a gépi munka legyen támogatott (például gázolaj jövedéki adó visszatérítésse)l, mert ez csak tüneti kezelésre jó, hiszen a rossz szerkezetű talajt csak gépi munkával lehet növénytermelésre alkalmassá tenni.

Inkább javítani kellene a talajszerkezetet, ez hosszabb távú megoldást jelentene, hiszen egy jó szerkezetű talaj sokkal kisebb ráfordítással, kevesebb gépi munkával művelhető. Csak el kellene jutni oda, hogy talajaink ne romló, hanem javuló pályára álljanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Komposzt, mulcs és megelőzés

Októberben már őszies arcát mutatja a természet. A kiskertekben a termés jó része már leérett, zajlik a betakarítás, vannak, akik már a jövő évi szezonra készülnek. A kertben keletkezett növényi hulladékot felhasználhatjuk talajtakarásra is. Emellett ne feledkezzünk el gyümölcs- és díszfáink védelméről sem!

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Itt a rendelet a fenntarthatóan termesztett biomasszáról

A fenntarthatóan termesztett biomassza biztosítja a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagát, mely a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését is hivatott elősegíteni.

Őszi talajmunkák

Bár az őszről a kertben elsősorban a szüret, a hosszú tenyészidejű és másodvetésű növények betakarítása jut az eszünkbe, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben az időszakban tesszük meg az első nagy lépést a következő évi növények termesztéséhez: előkészítjük a terepet és a talajunkat arra, hogy a következő évben jó termésünk lehessen.

Szén-dioxid megkötésre és biometán termelésre is alkalmas

Nemcsak a légköri szén-dioxid megkötésében, de a szikes talajok hasznosításában is segíthetnek az újabban nemesített fűzfafajok. Az energetikai hasznosításuk kapcsán pedig az eltüzelésnél jobb lehetőség is kínálkozik.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.