0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

youtube://v/UuVnOAaeBEc

A talaj az egyik legfontosabb tényező a termelésben. A talaj kémiai szempontból egy keverék, háromfázisú polidiszperz rendszer: alkotórészei között szilárd, folyadék-, és gázfázisú anyagokat találunk, melyek egymással rendszert alkotnak. A szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának nagyjából felét töltik ki, a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok és a gázfázisú anyagok fordulnak elő folyamatosan változó arányban.

A talaj egy elég összetett rendszer, ám érdemes megérteni a működését, mert annak ismerete a gazdálkodás eredményességére pozitív hatással lehet.

A probléma már szemmel látható

A talaj igen jelentős tényező a növénytermesztés szempontjából. A Bábolnán kiásott talajszelvények környékén is számos bizonyíték fedezhető fel azzal kapcsolatban, hogy baj van. A területen végignézve világosabb löszfoltok is láthatók a föld felszínén, ennek oka, hogy a termőréteg az erózió hatására elvékonyodott és a művelőeszközök a talaj forgatásakor a mélyebb rétegekből hoznak a felszínre.

Ezek szerkezete azonban nem ideális magágynak, mert rögökbe áll össze, csak gépi megmunkálással lehet kihozni belőle az apró morzsás talajszerkezetet. Ez azért baj, mert ez mind munkaráfordítással érhető el, aminek költsége van, emellett hosszabb távon nem fenntartható. Az itteni talaj humusztartalma is körülbelül a fele annak, mint az erre a talajtípusra jellemző volt 70 évvel ezelőtt, az intenzív mezőgazdasági művelés kezdetekor.

Az erózió hatása nem csak a talajt vizsgálva látványos. A művelőgépek mögötti óriási porfelhő is jelzi, hogy a talaj szerkezete romlik, egyre több a por benne. Szinte rémisztő volt látni, hogy a két méteres és a negyven centis kukorica növények között minden mérettartomány látható volt sokszor egy táblán belül is,

aminek az oka, hogy ahonnan a szél és a lejtési viszonyok miatt a víz levitte a felső talajréteget, ott szenvednek a növények, ahol pedig valami miatt vastagabb maradt a termőréteg ott fejlettebbek lettek a növények. Az is látványos, hogy vannak még zöld és teljesen száraz kukorica tövek is: ez is azt jelzi, hogy a talajadottságok egy táblán belül is nagyon változóak, mikro- domborzati eltérések alakultak ki.

Mit kellene tenni?

Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy a szinte az egész országban megfigyelhető talajromlásért a gazdálkodók a felelősek, de nem ők tehetnek róla, hiszen korábban senki nem mondta nekik, hogy hogyan kellene a talajállapotot fenntartható módon gazdálkodni.

Főleg vékony termőrétegű talajoknál kerülni kell a mély művelést és a forgatást. Ha a talajok állapota ilyen ütemben romlik tovább, akkor ezeken 20 év múlva már nem lehet majd termelni.

A szakember szerint át kellene alakítani a támogatási rendszert, hogy ne a gépi munka legyen támogatott (például gázolaj jövedéki adó visszatérítésse)l, mert ez csak tüneti kezelésre jó, hiszen a rossz szerkezetű talajt csak gépi munkával lehet növénytermelésre alkalmassá tenni.

Inkább javítani kellene a talajszerkezetet, ez hosszabb távú megoldást jelentene, hiszen egy jó szerkezetű talaj sokkal kisebb ráfordítással, kevesebb gépi munkával művelhető. Csak el kellene jutni oda, hogy talajaink ne romló, hanem javuló pályára álljanak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu