Szeptember első hetében megérkezett az ősz néhány napra, majd ismét visszatért a nyárvégi csendes, kellemesen meleg idő. A nappali maximumhőmérsékletek általában 20-25 °C között alakulnak, a reggelek viszont már csípősek, a mély fekvésű területeken időnként 5 °C alattira csökken a levegő hőmérséklete. A reggeli hűvösben éppen ezért erős a harmatképződés, ami csak a délelőtti órákban szárad fel.
A hosszabb idejű nedvességborítás kedvez néhány kórokozó terjedésének.
Általánosnak tekinthető, hogy a nappalok rövidülésével és a hőmérséklet csökkenésével a kártevő gyümölcsmolyok aktivitása is egyértelműen alábbhagy. Repülnek ugyan az almamolyok a csapdákba, és még mindig folyamatos a rajzás, de a heti fogások csökkenése jelzi a szezon végének közeledtét. Már kevesebb a friss fertőzés, viszont a meglévő kártételek meglehetősen komolyak. Sok a fák alatti lehullott alma, melyek nagy része a kártételnek esett áldozatául, de szintén jelentős a természetes hullás is. A moníliás gyümölcs minden érőfélben levő gyümölcs fája alatt, és a fákon is megfigyelhető, ezek a későbbiek során mumifikálódni fognak, és további fertőzések forrásai lesznek.
Csonthéjas gyümölcsöseinkben a keleti gyümölcsmoly szintén repül még, de határozottan kevesebb a csapdába esett lepke, szinte már csak észlelési szintű a fogásszám. A szárazság nem kedvez a sztigminás és blumeriellás levélfertőzésnek, de minden ültetvényben jelen vannak a kórokozók, akárcsak a szilvásokban a levelek vörösfoltossága (Polystigma rubrum).
A dió termésének kezdődő hullása jelzi, hogy a nyugati dióburok-fúrólégy lárvái folyamatosan szívogatják a termésburkot.
Megbontva az elfeketedett termést, a burok alatt könnyedén felismerhető a kártevő, a termés belsejében pedig az almamoly hernyója. A sárga színű ragacsos fogólapok viszont egyértelműen jelzik, hogy csökkenőben a kártevők aktivitása. A rajzás csúcsán a csapdák százasával fogták a buroklegyeket, ma már csak néhány tucat a heti fogás. A friss fertőzések elkerülése érdekében még megfontolandó a védekezés, de elsősorban valamelyik engedélyezett piretroid rovarölővel, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása mellett.
Kiskertekben érdemes rendszeresen összegyűjteni és megsemmisíteni a lehullott termést, mielőtt kimásznának belőle a kifejlődött lárvák telelésre a talajba.
A szőlőültetvényekben és házikertekben általános a szüret, étkezési és borszőlőben egyaránt. A különböző kórokozók fertőzöttsége általában alacsony, a megbetegedések zöme a hónaljhajtásokat érinti. Az erős harmatképződés kedvez a peronoszpóra inkubációjának, az alacsonyabb hőmérséklet viszont gátolja a kórokozó terjedését. Az édes termés tömegesen vonzza a darazsakat, melyek az elvékonyodott terméshéjat kirágják. A kár esetenként tetemes, de csak csapdázással oldható meg a termésmentés.
A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska az ország minden szegletében általános problémát okoz, elsősorban kiskertekben, de gyümölcsösökben is. A kártevők minden fejlődési alakja megfigyelhető, és az ősz közeledte ellenére még most is aktívan rakják petéiket a növényekre.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassanak el a www.magyarnovenyorvos.hu honlapra.
