Back to top

Tisztességes felvásárlási árat érdemelnek a szőlőtermelők

A kormányzat aktívan segíti az idei szüret eredményes lebonyolítását, ennek ellenére egyes szőlőfelvásárló pincészetek méltatlan és piaci szempontból is indokolatlanul alacsony árat ajánlanak a szőlőért. Nem érdemelnek fejlesztési forrásokat a szőlőtermelőkkel tisztességtelen felvásárló cégek – mondta dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az államtitkár kifejtette, hogy az idén is folytatódik az a szüreti ellenőrzési program, amelyet 2019 őszén kezdett el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együttműködésben, és amelynek célja a bejelentett szüreti adatok valóságtartalmának átfogó kontrollja. A tapasztalatok szerint az ellenőrzéseknek már csak a híre is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a származási bizonyítvány iránti kérelmekben foglalt mustfok értékek közelítsenek a hegybírók által is mért adatokhoz.

A 2019-ben megkezdett ellenőrzéseket 2020-ban már kiterjesztették a felvásárlási okiratok tartalmára is.

A Covid-világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásai által érintett bortermelők részére a tavalyi évhez hasonlóan idén is rendelkezésre áll a lepárlási támogatás, így a pincében és a piacon is biztosan helye lesz az idei szőlőtermésnek. Ezt a várakozást erősítik a készletadatok is, amelyek alapján kijelenthető, hogy az országban összességében nincs borfelesleg.

A piaci helyzet tartós javítása érdekében átfogó állami bormarketingprogram indul, amelynek célja a magyar bor népszerűsítése.

A magyar szőlő iránti keresletet tovább növeli, hogy a Magyarországra irányuló lédig borimport jelentősen visszaszorult és az európai szőlőpiaci helyzetet látva nem is látszik annak friss utánpótlása. Így a nagy pincészetek elemi érdeke a magyar szőlőtermelőkkel való együttműködés.

Az agrártárca bízik a szőlőfelvásárlók együttműködési szándékában, azonban, ha a szüret ideje alatt nem látszódik előrelépés a tisztességes felvásárlási árak tekintetében, újabb szabályozási eszközök állnak bevetésre készen a termelők védelme érdekében – jelentette ki az államtitkár.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés várható

„Célunk jelentősen bővíteni a magyar húsipari termékek és borok kínálatát és exportját. Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, miután a torontói magyar főkonzulátus szervezésében kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélést az Agrárminisztériumban.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Az idei év legszebb szőlőbirtokai

Tizedik éve hirdetik ki a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díj győzteseit, a díjat a Bor és Piac szaklap 2012-ben alapította, amelynek díjkiosztója a napokban volt. Az idei kategóriagyőztesek pedig a Tringa Borpince, a Borbély Családi Pincészet, a Günzer Tamás Pincészete, illetve a Schieber Pincészet lettek.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.