Back to top

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorhelyettese a megnyitóbeszédében elmondta, az Agrovirtus több szempontból is egyedi képzés. Nemcsak hogy tartós szakmai kapcsolati hálózatot teremt, amit a kamatoztatni lehet a későbbiekben, de emellett kifejezetten a vezetői képesség fejlesztésére fókuszál.

Jelenleg a magyar felsőoktatásban a vezetői képességekre ható oktatás aránya 3-7 százalék között mozog, amit a MATE-n a közeljövőben egy új oktatási struktúra-átalakítással szeretnének 15 százalékra emelni, noha véleménye szerint így is a 25 százalék lenne az ideális.

A rektorhelyettes kifejtette, 2030-ra egy fiatal pályakezdőnek munkavállalása során tízből két szakmai képességre van szüksége, hogy megszerezze a kívánt állást, a többi az úgynevezett soft skill-en múlik. (Nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek, amik a szakmai tudáson túl meghatározzák egy ember beilleszkedését, motiválhatóságát, kezelhetőségét és kreativitását egy munkahelyen. Szerk.)

Ezeket a képességeket is kívánja fejleszteni az Agrovirtus, ezt már Kerezsi Miklós, a program egyik főtámogatója mondta.

Olyan fiatalokra van szükség, akik magas szintű kommunikációs, szintetizáló, döntési, kooperációs és motivációs készségekkel rendelkeznek, amelyek az Agrovirtus képzései során továbbfejleszthetők és vezetői erényekké formálhatók.  

„Soha nem látott, mintegy tízezer milliárd forint fejlesztésekre fordítható támogatás lesz elérhető az agráriumban. Olyan fiatal, képzett szakemberekre van szüksége az ágazatnak, akik tudják, mire kell fordítani ezt az összeget, és mi ilyen fiatalok kívánunk képezni” – zárta Kerezsi Miklós.

Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője és a program főtámogatója elmondta, az Agrovirtus 2018-ban indult először, sikeresen több száz hallgatóval. 2019-ben egy úgynevezett Agrovirtus Akadémiával kiegészítve, és új koncepcióval ismét elindították a projektet, amire több mint négyszázan jelentkeztek, majd tavaly a COVID félbeszakította a kezdeti lelkesedést.

Az idei évben az Agrovirtus verseny 10.18.–11.19. között zajlik majd, amelyre a szervezők több mint 100 csapatot, 400 diákot várnak.

A képzés során valódi agrárvonatkozású problémák lesznek szimulálva, melyeket a modern technológiák alkalmazásával kell megoldaniuk a diákoknak neves agrárszakértők bevonásával. Ezt követően a verseny legjobb tíz csapata, negyven hallgatója továbbjut a döntőbe, az Agrovirtus Akadémiára, mely 12.01.és 03. között lesz megrendezve.

Itt neves cégvezetőkkel beszélhetnek majd a diákok, és a tudás mellett kapcsolati tőkével is gazdagodhatnak a képzés során.

A szervezők tavaly indították el a Leaderslab I. képzést, ahol a jövő agráriumának menedzsment kompetenciáit sajátíthatják el a hallgatók. A Leaderslab II., vagyis International Agribusiness Management Academy pedig angol nyelven zajlik majd a képzésben résztvevők számára 2022 őszi és tavaszi félévében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

A Zalában aratott búza fele étkezési minőségű

Zala megyében a közel 27 ezer hektáros termőterületen átlagosan 5,56 tonna kenyérgabona termett hektáronként az idén, a learatott búza 50 százaléka étkezési minőségű - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Kivonul a svájci csokoládégyártó Oroszországból

A csokoládégyártó svájci Lindt & Sprungli Group elhagyja az orosz piacot.

Piacra dobják a rabok által készített tésztákat

Gluténmentes tésztaüzem egységet indított az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft, ahol Pasta Schönfeld márkanév alatt sajátmárkás termékeket készítenek a fogvatartottak.

EIT Food Accelerator Network - induló agrár cégek gyorsítója

Az EIT Food bejelentette azt a 61 agrárélelmiszeripari startup-ot, amelyeket kiválasztottak, hogy csatlakozzanak az EIT Food Acceleration Network (EIT FAN) 2022-höz. A kiválasztott induló projektek és vállalkozások ipari kapcsolatokra, befektetési lehetőségekre, programozásra és erőforrásokra tehetnek szert céljaik elérése és növekedésük felgyorsítása érdekében.

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.