Back to top

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorhelyettese a megnyitóbeszédében elmondta, az Agrovirtus több szempontból is egyedi képzés. Nemcsak hogy tartós szakmai kapcsolati hálózatot teremt, amit a kamatoztatni lehet a későbbiekben, de emellett kifejezetten a vezetői képesség fejlesztésére fókuszál.

Jelenleg a magyar felsőoktatásban a vezetői képességekre ható oktatás aránya 3-7 százalék között mozog, amit a MATE-n a közeljövőben egy új oktatási struktúra-átalakítással szeretnének 15 százalékra emelni, noha véleménye szerint így is a 25 százalék lenne az ideális.

A rektorhelyettes kifejtette, 2030-ra egy fiatal pályakezdőnek munkavállalása során tízből két szakmai képességre van szüksége, hogy megszerezze a kívánt állást, a többi az úgynevezett soft skill-en múlik. (Nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek, amik a szakmai tudáson túl meghatározzák egy ember beilleszkedését, motiválhatóságát, kezelhetőségét és kreativitását egy munkahelyen. Szerk.)

Ezeket a képességeket is kívánja fejleszteni az Agrovirtus, ezt már Kerezsi Miklós, a program egyik főtámogatója mondta.

Olyan fiatalokra van szükség, akik magas szintű kommunikációs, szintetizáló, döntési, kooperációs és motivációs készségekkel rendelkeznek, amelyek az Agrovirtus képzései során továbbfejleszthetők és vezetői erényekké formálhatók.  

„Soha nem látott, mintegy tízezer milliárd forint fejlesztésekre fordítható támogatás lesz elérhető az agráriumban. Olyan fiatal, képzett szakemberekre van szüksége az ágazatnak, akik tudják, mire kell fordítani ezt az összeget, és mi ilyen fiatalok kívánunk képezni” – zárta Kerezsi Miklós.

Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője és a program főtámogatója elmondta, az Agrovirtus 2018-ban indult először, sikeresen több száz hallgatóval. 2019-ben egy úgynevezett Agrovirtus Akadémiával kiegészítve, és új koncepcióval ismét elindították a projektet, amire több mint négyszázan jelentkeztek, majd tavaly a COVID félbeszakította a kezdeti lelkesedést.

Az idei évben az Agrovirtus verseny 10.18.–11.19. között zajlik majd, amelyre a szervezők több mint 100 csapatot, 400 diákot várnak.

A képzés során valódi agrárvonatkozású problémák lesznek szimulálva, melyeket a modern technológiák alkalmazásával kell megoldaniuk a diákoknak neves agrárszakértők bevonásával. Ezt követően a verseny legjobb tíz csapata, negyven hallgatója továbbjut a döntőbe, az Agrovirtus Akadémiára, mely 12.01.és 03. között lesz megrendezve.

Itt neves cégvezetőkkel beszélhetnek majd a diákok, és a tudás mellett kapcsolati tőkével is gazdagodhatnak a képzés során.

A szervezők tavaly indították el a Leaderslab I. képzést, ahol a jövő agráriumának menedzsment kompetenciáit sajátíthatják el a hallgatók. A Leaderslab II., vagyis International Agribusiness Management Academy pedig angol nyelven zajlik majd a képzésben résztvevők számára 2022 őszi és tavaszi félévében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó tapasztalatokkal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Új GM-jelölési előírás az USA-ban

Január 1-jével megváltozott a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek jelölése az USA-ban.

Számos ágazatban alkalmazhatók

A drónok nemcsak hasznosak, de egyre népszerűbbek is a precíziós gazdálkodásban. Jelentősen megkönnyítik a munkavégzést úgy, hogy közben számos adatot gyűjthetünk az adott növénykultúrákról. De nemcsak a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban is remekül alkalmazhatók a kiegészítő eszközök segítségével. Túlzások nélkül kijelenthető, a jövő eszköze lehet a modern gazdálkodásban.

Nem érinti a sertéstermelőket az árstop

Nem érinti a sertéstermelőket a sertéscombra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.

Február végéről nyárra halasztották a nagy biokiállítást

A regisztrált kiállítók kérésének eleget téve, illetve a tervezhetőség érdekében úgy döntöttek a szervezők, hogy a február végi időpontról július 26–29-re halasztják a nürnbergi Biofach – Vivaness kiállításpárost.

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

Szokatlan alapanyagok

Bár a bor sokak szerint csak szőlőből készülhet, érdemes megkóstolni rendhagyóbb italokat is. Székely András készített már bort ananászból, cukkiniből, rebarbarából, fenyőhajtásból és a ganoderma gombával való ízesítés sem idegen tőle egy különleges zamat létrehozása érdekében.