Back to top

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.

Munkájuknak és a társadalomban betöltött szerepüknek eredményeként nem csak az elődök, napjaink termelői is méltó módon kiérdemelték, hogy valamennyiükre megemlékezzünk egy emléknap alkalmából.

Az Országgyűlés 2018-ban döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István, az egykori „csizmás” földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítják.

Nagyatádi Szabó István, a "csizmás" miniszter alapította az első parasztpártot
Fotó: Wikipédia
Az emléknap története azonban ennél még régebbre nyúlik vissza, ugyanis néhai Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a parlamenti döntés előtt megkezdték a Földművesek Napjának a megszervezését. Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, Csokonyavisontán 2016. október 29-én írták alá azt a szerződést, amelybe belefoglalták, hogy az első emléknapot 2017 szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

A szerződés értelmében minden évben más település lett volna a rendezvény helyszíne, de a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta önkormányzatára.

A szerződésnek megfelelően 2017-ben megtartották az első emléknapot, amelynek kiemelt üzenete volt a helyi gazdálkodók kitüntetése. Petráss László szerint nem a nagyüzemi, iparosodott gazdaságokat, hanem a kistelepüléseken élő őstermelőket, kisgazda-földműveseket, családi gazdaságokat illeti elsősorban kitüntetés, akik példaértékű munkát végeznek a nagyüzemi gazdaságok mellett, és „generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”.

A 2018-ban hivatalosan is elfogadott országgyűlési határozat a következő indoklással iktatta be szeptember 17-ét a Földművesek Napjának:

„…az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás. […] A földműves verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

Mindezt szem előtt tartva, valamint kiállva a termőföldek igazságos elosztása mellett, Nagyatádi Szabó István megalapította az első országos parasztpártot. Politikai pályája során 1908-tól országgyűlési, 1920-tól nemzetgyűlési képviselő, 1918–1919-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke volt.

Ez idő alatt egyik legmeghatározóbb elért eredménye a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, ami a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait próbálta enyhíteni.

A reform a megművelhető területek 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg. Ennek ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok megvalósulhassanak.

A mintegy száz év alatt mit sem változott a földművelők szerepe, ellenben a környezet és a mezőgazdasági technológiák annál inkább.

A föld, amit művelnek, amellett hogy a munkát és a megélhetést jelenti számukra, ősi köteléket is egyben ember és természet között. Ez a hivatás és életforma nem mellékesen a nemzetgazdaság motorja egy olyan világban, ahol a népességrobbanás miatt az agrárium szerepe mindinkább felértékelődik.  Napjainkban a mezőgazdasági munkákat új kihívások nehezítik, gondoljunk csak a klímaváltozásból fakadó viszontagságos időjárás-változásra, az újabbnál újabb kártevőkre és betegségekre, vagy éppen a koronavírus-járvány okozta nehézségekre.

Azonban a ma földművese éppúgy állja a sarat, mint elődei tették azt, a nehéz időkben is talpon maradtak, élelmiszert termelve a nemzetnek. Tevékenységük és létük minden értelemben igazi nemzetmegtartó erőnek nevezhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött az egyéni gazdaságok összeírása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőtől december 15-ig hajtja végre éven belüli második, rendszeresen ismétlődő mezőgazdasági összeírását - jelentette be az MTI-nek küldött közleményében a hivatal.

Gazdakonzultáció Solton

A termelőket legjobban foglalkoztató témákat gyűjtötte össze a ConsultAgro Kft., amiket a cég által meghívott neves előadók vitattak meg nyilvánosan egy Solton rendezett konzultáción. Terítékre került az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás, az új KAP, az agrárfinanszírozás és a mezőgazdasági drónhasználat szabályozása.

Jól alakulnak az őszi szántóföldi munkálatok

A 2023. évi terméseket megalapozó hazai vetési munkálatok megfelelő ütemben haladnak és november közepére lényegében befejeződnek - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Lehet-e otthon disznót vágni, és valójában kié a tudomány?

A kutatás értelmetlen a szakma nélkül, a szakma viszont elveszett tudomány nélkül. Ennek ellenére még a szaksajtóban is kevés tudományos ismeretterjesztő írás jelenik meg a hazai agrárium szakterületén.

Száz fa ültetésével indult véderdősítési program

Véderdősítési program kezdődött Debrecenben, 725 fát és húszezer erdészeti facsemetét telepítenek a városban - jelentette be Papp László polgármester szerdán a Vértessy-kúria mögötti területen, ahol az első száz fát elültették.

Cél a versenyképesebb és környezetileg fenntartható élelmiszertermelés – elfogadták a magyar KAP stratégiai tervet

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy az Európai Bizottság tegnap elfogadta a magyar stratégiai tervet a közös agrárpolitika forrásainak felhasználására. Ezzel történelmi léptékű fejlődés lehetősége nyílik meg a hazai élelmiszertermelők előtt. A célunk az, hogy megmaradjon az élelmiszer-ellátás biztonsága és tovább erősödjön a vidék gazdasága, javuljon termelőink versenyképessége és a környezeti állapot hazánkban a 2023-2027 közti időszakban.

Újabb állami földterületek kerülhetnek a gazdálkodókhoz

Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének. Ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni.

Tervezz, Dönts, Kutass a MATE-n! - Öt inspiráló tehetség népszerűsíti a MATE hallgatói kutatásait

A tudományos diákköri kutatómunkát népszerűsíti a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új filmsorozata, amelyben öt kiemelkedően tehetséges fiatal kutatásait, sikereit és motivációit mutatják be. Az inspiráló személyiségek révén elsősorban a MATE hallgatóit szeretnék megszólítani, hogy témavezetői segítséggel még többen vágjanak bele a kutatásba, akár már az első vagy a második tanévben.

Az EU elfogadta Magyarország közös agrárpolitikára vonatkozó 8,4 milliárd eurós stratégiai tervét

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) stratégiai tervét - tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.

Mi lesz a szürke fogollyal?

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből sejtheti, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.