Back to top

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával: innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek. Busásan megfizetünk, ha nem születik megoldás, az USA-ban ugyanis már dollármilliárdokat emészt fel a védekezés.

A GPS jeladóval megjelölt busák a vándorlási mintázat megismerésében segítik a kutatókat.
A GPS jeladóval megjelölt busák a vándorlási mintázat megismerésében segítik a kutatókat.
Fotó: Dr. Vitál Zoltán

A fehér és pettyes busa két Kelet-Ázsia folyóiban őshonos, nagy testméretet elérő, nyíltvízi életmódú pontyféle, melyeket az 1950-es évektől kezdve vontak be a termelésbe. Ennek köszönhetően az 1980-as évekre az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt, mára pedig több mint húsz ország, köztük hazánk természetes vizeiben is meghonosodott.

„Jelenleg ezt a két fajt és ezek hibridjét az egyik legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő inváziós halfajként tartják számon természetes elterjedési területükön kívül.

Ennek egyik oka az, hogy éppúgy apró fito- és zooplankton szervezeteket fogyasztanak, mint az őshonos halak ivadékai, így a nagy tömegben jelenlévő busafajok komoly táplálékkonkurenciát jelentenek a veszélyeztetett halivadékok számára. Ezen kívül az eutrofizációs folyamatokat erősítve káros hatással vannak a vízminőségre is, mivel ezek a halak épp a táplálékhálózat azon elemét fogyasztják, amely a vízvirágzást is okozó algafajok legfontosabb természetes fogyasztói a hazai vízrendszerekben” – mutat rá a fő problémákra Dr. Halasi-Kovács Béla, a kutatóközpont vezetője.

Mintavétel során egyre gyakoribb kép a vízből magasra kiugró busacsapat.
Mintavétel során egyre gyakoribb kép a vízből magasra kiugró busacsapat.
Fotó: Dr. Vitál Zoltán
A szarvasi HAKI szakemberei néhány évvel ezelőtt elsőként kezdtek átfogó kutatást a hazai busaállományok jobb megismerése érdekében azzal a céllal, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak a két faj, illetve hibridjeik populációinak visszaszorításához, ezzel támogatva felszíni vizeink jó ökológiai állapotának kialakulását, valamint a vizek horgászati hasznosításának fenntarthatósági céljait. Ehhez a természettudományos módszerek alkalmazása mellett a közösségi médiában rejlő lehetőségeket is kihasználva elkészítették és folyamatosan fejlesztik Magyarország busatérképét, melyben egy zárt Facebook csoporton keresztül horgászok is segítik őket. A vizsgálatban emellett feltárják a busák célzott horgászatának fejlesztési lehetőségeit, hogy ezáltal segítsék eltávolításuk mértékét.

A hullámtéri holtmedrek gyorsan felmelegedő sekély vize kiváló élőhelyet biztosít a busaivadék számára, amelyből évről évre egyre többet találnak.
A hullámtéri holtmedrek gyorsan felmelegedő sekély vize kiváló élőhelyet biztosít a busaivadék számára, amelyből évről évre egyre többet találnak.
Fotó: Dr. Halasi-Kovács Béla
Mint arra a kutatók rámutatnak, a hatékony kezelés alapját a tudományos eredményeken nyugvó ökológiai kockázatbecslés jelenti. „Ki kell dolgoznunk egy új, innovatív módszert a populációméret pontos meghatározására, továbbá tisztában kell lennünk azzal is, hogy a populációk sajátosságai hogyan függnek össze a környezet nyújtotta feltételekkel.

Ezek feltárása érdekében hidroakusztikus és molekuláris biológiai alapokon nyugvó módszereket is bevonunk a vizsgálatokba és DNS-töredékek alapján próbáljuk becsülni a busa alkotta biomassza méretét,

hogy még pontosabb adatokat gyűjthessünk a faj élőhelyhasználatáról és vándorlási mintázatáról” – hangsúlyozza Dr. Vitál Zoltán tudományos főmunkatárs.

A feladatok végrehajtásában az amerikai United States Geological Survey (USGS) kutatócsoportja is segíti az Intézet szakértőit. Egy most elnyert mobilitási pályázat ráadásul olyan összehasonlító vizsgálatok elvégzésére is lehetőséget ad, amely mindkét ország számára közvetlenül hasznosítható tudást biztosít a probléma hatékony kezelésében, valamint a természetvédelmi és halgazdálkodási gyakorlat fejlesztésében.

Forrás: 
MATE sajtóközelmény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horgásznak köszönheti életét egy dámbika

Part menti növényzetbe akadt dámszarvas bikát mentett ki egy horgász a Hármas-Körösnél. Az állat megpróbált kiszabadulni, de nem sikerült neki. Az állatmentővé avanzsáló pecás egy vadász ismerősétől telefonon kért segítséget.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

A madarak védelmében tűntek el az oszlopok

Kiemelkedő jelentőségű túzokvédelmi beruházást valósított meg az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft., amely keretében csaknem 30 km légvezetéket cseréltek le új, földkábeles áramhálózatra, az oszlopok egyikét pedig ünnepélyes keretek között bontották el Bugyitól délre.

Az erdő ezerágú rendeltetése

Az Agrárminisztérium fásítási és erdőtelepítési programjainak célja, hogy 2030-ra Magyarország területének a 27 százaléka erdővel borított legyen, amivel mintegy 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.