Back to top

Keleti és nyugati ízek találkozója

Magyarország keleti és nyugati felének ízei találkoznak bennük – fogalmazta meg Lovászné Baranyi Magdolna a mottóját, ami alapján szörpnek és lekvárnak dolgozzák fel a gyümölcsöket, „ezerféle” módon. A jelmondat magyarázataként elmondta, hogy Debrecenből költözött zalai férjéhez, így találkoztak a különböző ízek, amelyek meghatározzák termékeiket.

Akár egy kirakatot is megtöltene a hölgy kínálata, aki férjével közösen dolgozza fel a maguk termesztette gyümölcsöket Nagykanizsa-Miklósfán. Kreativitása kifogyhatatlan, jelenleg például a savanyúságaik tartósítószer-mentesítésén dolgozik.

Azt mondja, a férje és ő is mindig szerettek a kertben és a konyhában dolgozni, és ez a mai napig így van.

Lovászné Baranyi Magdolna: érdemes volt elkezdeni ezt a munkát, mert rengeteg örömet leltünk benne
Lovászné Baranyi Magdolna: érdemes volt elkezdeni ezt a munkát, mert rengeteg örömet leltünk benne
Fotó: Bella Huba
– Gyermekként mindketten olyan helyen, olyan családban nőttünk fel, ahol a szüleink, nagyszüleink gazdálkodtak, így erősen kötődtek a növénytermesztéshez, az állattartáshoz és a háztáji kertészkedéshez. Láttam, ahogy nagymamám piacra jár, a nagypapám a kertben termel. Mi pedig segítettünk nekik, végigvittük ezt a vonalat – és ma is végigvisszük – idézte fel az előzményeket. – Hét évvel ezelőtt kerültem Zala megyébe. Mivel volt egy egészségügyi problémám, és mert idős szüleinket nem akartuk magukra hagyni, elgondolkodtunk rajta, hogy milyen tevékenységbe volna érdemes belefognunk. Egyrészt mivel a gazdálkodás emlékei mindkettőnknek élénken éltek az emlékezetében, másrészt mivel három meglehetősen nagy terület is rendelkezésünkre állt, úgy döntöttünk, hogy belevágunk a gyümölcstermesztésbe és -feldolgozásba. Elindultunk, és beindult a dolog.

Bő 4 éve otthagytam a munkahelyem, hogy több időm legyen az őstermelői tevékenységre. Már a férjem is itthon van, vagyis ebből a munkából élünk.

Lovász László, Magdolna férje megerősítette, hogy mindig is szeretett kertészkedni, nem is tekinti munkának, az ő számára inkább hobbi. A saját termést leszakítani a fáról, fát nevelni a csemetéből – mind-mind olyan érzés, amit nem lehet elképzelni, csak megélni. Szerinte úgy érdemes csinálni, ha az alapok mellett különlegességek is vannak a kertben. A hagyományos alma, körte, szilva az alap, a táj elengedhetetlen tartozékainak tartja őket. De azután érdemes ritkaságokkal feldobni a gyümölcsöst, például kivivel vagy keki körtével. Az ő kertjükben ilyenek is teremnek a piacos gyümölcsök mellett. A kevésbé általános gyümölcsök közül terem még náluk berkenye, josta és fekete ribizli. Lovászné Baranyi Magdolna pedig minden egyes gyümölccsel külön kísérletezte ki, hogy melyiket miként érdemes feldolgozni a leginkább.

– Kezdetben alapkészítményeink voltak, de aztán egyre csak jöttek az érdeklődők újabb és újabb kérésekkel, igényekkel és ötletekkel.

Tulajdonképpen az ő biztatásuknak köszönhetően vált ennyire szélessé a kínálatunk alig néhány év alatt. Az alaptermékeink között vannak olyanok is, amiket különböző betegségekkel élők is fogyaszthatnak. Próbálunk kedvezni például a cukorbetegeknek, hiszen szörpöket és lekvárokat egyaránt készítünk cukor nélkül. De a „rendes” szörpökbe és lekvárokba is jóval kevesebb cukrot teszünk, mint sokan mások.

Tartósítószer nélküli savanyúság a legújabb céljuk
Tartósítószer nélküli savanyúság a legújabb céljuk
Nemcsak a törzsvevőink, hanem első alkalommal érdeklődők is felkeresnek minket, hogy elmondják, mit ehetnek, én pedig ez alapján megtervezem, hogy a termékeink közül mi kerülhet az étlapjukra. Természetesen dolgozzuk fel a zöldségeket és gyümölcsöket, hogy az összes összetevőjük megfeleljen a diétának. Én ezt érdekes kihívásnak tartom, és nagyon örülök neki, hogy el is tudom készíteni a termékeket, amik segítenek a vásárlóknak.

Lovászné Baranyi Magdolna elismerte, hogy ilyen sok termék előállításához sok időre van szükség.

– Alapvetően a férjemmel ketten dolgozunk a vállalkozásban, de persze a család is besegít. Idős szüleink például leülnek az asztalhoz diót pucolni, a főszezonban pedig eljönnek a gyerekek, hogy kivegyék a részüket a betakarításból.

– Visszatérve a mindennapokra, a férjem a nehezebb munkálatokat végzi, például a metszést, a szedést és a cipekedést. Az én feladatom pedig az, hogy a termékek üvegbe kerüljenek. A címkéket például együtt tervezzük meg, de a szerkesztést, a nyomtatást már a férjem intézi.

Az értékesítés sem kis feladat. Piacra például nem megyünk minden nap, ennyi munka mellett nem tudnánk megtenni. Most hetente három-négy alkalommal megyünk árulni, például Zalakarosra. De azt sem tehetjük meg, hogy nem megyünk, hiszen szép számban vannak visszatérő vásárlóink. Gyakran fel is hívnak bennünket, hogy mit szeretnének, kérve, hogy készítsük el.

A járvány alatt egyébként nagyon sokan rendeltek, és nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. A megrendelt termékeket csomagként küldtük el.

Lovász László hozzáfűzte, hogy az ő tapasztalataik szerint is tendenciává vált, hogy a természetközeli módon előállított gyümölcsöket, zöldségeket és a belőlük készített termékeket keresik. Egyre több ember alapvető elvárása, hogy minden étele vegyszermentes legyen. A Lovász családban ez nem kérdés, lemosó permetezésen kívül nem látnak vegyi anyagot az ültetvényeik. A férj azt mondja, az a legjobb érzés, amikor leszakítja a gyümölcsöt a fáról, és azonmód beleharaphat annak tudatában, hogy nem volt permetezve.

– A vásárlók természetesen megkérdezik, hogy használunk-e vegyszereket a termelésben, és igen örülnek a nemleges válasznak – tette hozzá Lovászné Baranyi Magdolna. – Egyébként is elmondjuk, hogy mit hogyan, milyen eljárással készítünk. Úgy gondolom, jár a vevőknek, hogy pontosan tudják, mit vásárolnak és mire számíthatnak.

Az emberek keresik a természetes készítményeket, és inkább termelőktől, házi készítőktől vásárolják őket, semmint nagy üzletekben.

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy ne csalódjanak a termékeinkben, és mindig a lehető legjobb minőséget nyújtsuk, íz, összetétel, állag stb. tekintetében egyaránt.

Dióolaj és csalándzsem
Dióolaj és csalándzsem
Fotó: Bella Huba

A Lovász család újabb fejlesztéseket tervez, ahogy az ötletelés is folyamatos, immár 7 esztendeje.

– El kell mondani, mi kicsi őstermelők vagyunk. Abba a rétegbe tartozik, amelyik tőke hiányában nagyon nehezen tud fejleszteni, vagyis egyről a kettőre lépni. Ez a mi csoportunk olyan, hogy fejlesztések miatt nem szeretne eladósodni. Ennek ellenére az élet nem állhat meg, és minden évben végrehajtunk egy-egy fejlesztést, amit feltétlenül szükségesnek tartunk a munkánkhoz. Most éppen egy raktárt építünk. A termékskála szélesítése eközben sem állt le. Rengeteg ötletünk és tervünk van. Alapvetően én merek nagyobbakat álmodni kettőnk közül, és most azt a célt tűztem ki magunk elé, hogy a savanyúságokból is száműzzük a tartósítószereket, az újabb termékeket már nélkülük készítsük.

A szörpök és a lekvárok esetében ezt már megvalósítottuk, most a savanyúságokkal ismerkedem. Minden kategóriában van igény tartósítószer-mentes termékekre.

A munkának csak az idő és az egészségünk szabhat határt. Rengeteg a tennivaló, szezonban előfordul, hogy éjjel egy-fél kettőig tart a munka.

De megéri! Amikor látom a vásárlókon, hogy örülnek a termékeknek, dicsérik őket, amikor keresnek bennünket, odajönnek, megölelnek, és vissza-visszatérnek, az mindennél jobb érzés számomra, számunkra. Mindent összevetve, úgy gondolom, érdemes volt elkezdeni ezt a munkát, mert rengeteg örömet leltünk benne, még ha sok-sok elfoglaltsággal is jár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel a magyar dió

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.