0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Stündl László dékán felhívta rá a figyelmet, milyen nagy dolognak számít manapság, ha hosszú időn keresztül töretlenül megrendeznek egy ilyen szakmai fórumot. Pepó Péter egyetemi tanár, a bemutatósorozat kitalálója és megszervezője azzal indította a rendezvényt, hogy ez nem csupán szakmai összejövetel, hanem egy olyan fórum, ahol a résztvevők meg tudják beszélni egymás között a látottakat-hallottakat. Az idén elmaradt májusi kalászos bemutató helyett készítettek egy filmet, amit most levetítettek a hallgatóság előtt.

Az idei debreceni fajtavizsgálatban és a hozzá kapcsolódó előadásokban kiemelt figyelmet szenteltek a növényi olajok piacának.

Grászli János, a Bunge Zrt. mezőgazdasági igazgatója beszélt erről. Az őszi káposztarepce, a napraforgó és a nagy olajsavtartalmú napraforgók a termelők favorit növényeivé váltak, azon egyszerű oknál fogva, hogy mindegyik megdrágult. Egyiküknek megkétszereződött az ára, egy másik kis híján megkétszerezte. Ennek a pálmaolaj piacán bekövetkezett változások között keresendő az oka. A pálmaolaj-termelésben nehézségeket okozott az időjárás és a covid is, illetve utóbbinak a következményei. Manapság ez a növény adja a legtöbb olajat, pedig csak 1970-ben kezdték meg a termesztését. Tavaly 70, idén 80 millió tonna olajat készítettek belőle. A covid az utazási korlátozásokkal és az abból fakadó munkaerőhiánnyal játszott közre abban, hogy alulmúlta a várakozásokat a pálmaolaj-termelés.

A szójatermesztésben és a szójaolajgyártásban az időjárást, egy kereskedelmi háborút és a devizaválságot kell az első helyen említeni a piacot befolyásoló tényezők között.

Argentínában és Észak-Amerikában aszály sanyargatta a növényt, a covid pedig logisztikai problémákat okozott, mert leálltak miatta a kikötők.

Őszi káposztarepcéből idén 64,5 millió tonnát sikerült betakarítani. Vezető termelői az Európai Unió, Ausztrália és Kanada. A konkrét számnál többet árul el, hogy második éve gyenge a termése, ezért az EU a repceolaj importjára kényszerül. Máskor 23–24 millió tonnát termelünk, de most meg kellett elégednünk 12 millió tonnás olajhozammal. Kanada a megszokott 19–20 millió tonna helyett csak 16 millió tonnát állított elő.

Magyarországon 2018–2019-ben 911 ezer tonnát termesztettünk őszi káposztarepcéből, idén 728 ezer tonna sikerült. Ugyanakkor az ára az egekbe szökött, és ez még úgy is igaz, ha beleszámítjuk az euró erősödését a forinthoz képest. A repceolajat árrugalmatlan terméknek tekinthetjük, mert előszeretettel használja az élelmiszeripar, miközben üzemanyagba való bekeverését jogszabályok írják elő.

Három évvel ezelőtt 1 tonna repce 107 euróba került, tavaly 122–124 euró lett, idén pedig 178 euróra ugrott.

A napraforgó termesztése 55 millió tonna volt a 2019–2020-as szezonban világviszonylatban, de tavaly 50 millió tonnára mérséklődött a hozama. Ukrajna és Oroszország viszik a prímet a termesztésben, de a szárazság miatt 10 százalékos terméskiesésük volt. A napraforgóolaj újabban prémium termékké vált, mert nagyon rákaptak a távol-keleti országok. Ebben az évben javultak a terméskilátásai, 58 millió tonna magtermésre számítanak. Az értékesítési ára ezzel együtt meredeken emelkedett. Tonnánként 90–93 dollárért lehetett eladni 2019-ben a nagy olajtartalmú napraforgót, és akkor 295 forint volt a dollár árfolyama. A felvásárlási ára 2020-ban elérte a 111–113 dollárt, akkor 301 forint volt az árfolyama. Idén augusztusban 167–169 dollárba került a napraforgó, a dollár árfolyama pedig 299 forint volt. A nagy olajtartalmú napraforgók felfutása megbicsaklott, amiben szerepet játszott, hogy a covid alatt visszaesett a HORECA-szektor igénye.

A napraforgó a pálmaolajat volna hivatott helyettesíteni, de csökkent a piac igénye iránta, így reálisabb lett az ára.

Míg 2019–2020-ban még a napraforgó-vetésterület 29 százalékán, addig 2020-ban már a 41 százalékán nagy olajtartalmú napraforgót vetettek, ami idén visszaesett körülbelül egyharmadra. Hosszabb távon ezt az arányt tekintik elfogadhatónak.

A növényi olajok felhasználása és kereslete egyaránt növekedett az utóbbi 3 évben. Változást hozhat a tendenciában, hogy 2030-ra az EU a mezőgazdaságilag művelt terület 30 százalékára ökogazdálkodást kíván bevezetni. Mivel ez a hosszú távú keresletet nem befolyásolja, az igény a növényi olajokra megmarad, legfeljebb a fenntartható előállítással lesznek gondok.

Pál László, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatának vezetője a vállalat szójatermesztését elemezte. Fura helyzetnek tartja, hogy bár a világ többi országában olajnövényként tartják számon, addig nálunk fehérjenövény a besorolása.

A gazdaság 8150 hektár szántójából jelenleg 2350 hektár öntözhető, de a folyamatban lévő fejlesztések eredményeként hamarosan 4300 hektárra nő ez a terület.

Náluk a szója sikernövénnyé vált. A szakember szerint megéri termeszteni, csak jobban oda kellene rá figyelni. Versenyképes, mert jövedelmezőbb lehet, mint a napraforgó vagy az őszi káposztarepce. A gyomirthatósága a hátránya. A szójatermesztésben legalább 33 százalékos fehérjetartalom az előírás, ennek ellenére a javára írható, hogy aki fémzárolt vetőmagot használ, az 65 ezer forint támogatást kap.

A világ növényolaj-termelését a 2016-os adatok szerint 394 millió tonnával vezette a szója, a teljes termelés 597 millió tonnát tett ki. Sokáig az USA vezetett, de 2017–2018-ban évi 110 millió tonnával Brazília vágott az élre. Idén 632 millió tonna növényi olaj előállításával számolhatunk, amiből 385 millió tonnát tesz ki a szójaolaj. A termelés színvonalát Brazíliában 3,56 tonnás átlag jellemzi, az USA-ban 3,4 tonnás, az EU-nak 2,87 tonna az átlaga, míg Kínában közel 2 tonna. A 2017-es hektáronként 52 ezer forintos támogatásból Mezőhegyes 73,5 millió forintot kasszírozott.

A szójatermesztés kapcsán a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy utána gondok léphetnek fel az őszi búzánál.

A szója érzékeny a forró napokra, amikor 35 Celsius-fok fölé megy a hőmérséklet. Ilyen 2020-ban elvétve is alig akadt, de idén 17 forró napot regisztráltak, és összesen 51 mm csapadékot mértek a szója tenyészidejében.

Az egyes fajták hozama között számottevő lehet a különbség, hektáronként 2,78–4,06 tonna között váltakozik. Mezőhegyesen jól szerepel az Isidor és a szegedi Pannónia Kincse fajta. Nagyon jó előveteménye a hibridkukoricavetőmag-előállításnak, és meghálálja az öntözést: úgy 3,65 tonnát termett, nélküle 3,31 tonnát.

Pepó Péter egyetemi tanár a búzatermesztés új alapokra helyezéséről tartott előadást. Az előadás anyagát hamarosan szakcikként közöljük a Magyar Mezőgazdaság hasábjain, ezért most csak arra hívjuk fel a figyelmet belőle, hogy a kalászos gabonák – köztük az őszi búza – hozamát három tényező határozza meg.

Ezek egyike a kalászok 1 négyzetméterre jutó száma, és leginkább ezt tudjuk befolyásolni.

Azonkívül nagyon fontos, hogy hány szem terem egy kalászban, végezetül pedig az sem elhanyagolható, hogy mekkora az ezerszemtömege. Ez ugyan biológiailag erősen meghatározott, de az időjárás ugyancsak nagy mértékben befolyásolja.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság