Back to top

Véget ért az országos teszt, így teljesítettek a búzák és a repcék

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.

2021-ben az őszi búza már tizennegyedik alkalommal, az őszi káposztarepce pedig másodszor került górcső alá a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs kísérletében. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács látta el ebben az évben is.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: „a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a változó klimatikus feltételek, időjárási szélsőségek közepette is jól teljesítő fajták álljanak a gazdálkodók rendelkezésére.

A fajtakísérletek nagyon fontos információt adnak számukra egy-egy fajta képességeiről, és segítenek a fajtaválasztásban.”

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke elmondta: „időjárási kitettség szempontjából ez volt az egyik legnehezebb szezonjuk a szántóföldi növénytermesztőknek. A gyorsan változó időjárási körülmények között a fajták alkalmazkodóképessége felértékelődött, ebben a mutatóban jeleskednek az összehasonlító kísérletekben jól teljesítő fajták.”

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta, hogy a visszajelzések szerint a gazdák tanulmányozzák a kísérleti eredményeket fajtaválasztásuk megalapozásához. Idén a NAK beszerzett egy gabonabeltartalom-vizsgáló gépet, amely elősegítette az eredmények gyorsabb közlését: a NAK lap augusztusi és szeptemberi számában megjelentek a legfontosabb mutatók.

A kísérleti helyszíneknek otthont adó térségek jelentős földrajzi változatosságot mutatnak, így jól megfigyelhető, hogy adott fajta kedvezőbb és kevésbé kedvező adottságú területen milyen terméseredményre képest.

Az őszi káposztarepce tesztje Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason indult el tavaly ősszel, összesen 27 fajta vetésével. A 2020/21-es őszi káposztarepce szezonban csak az eszterágpusztai kísérleti helyszínt kellett kizárni vadkár miatt.

Az őszi búza kísérletben 48 - 27 korai és 21 középérésű – fajta vett részt ebben az évben. Abaújszántón, Eszterágpusztán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Mezőfalván, Mosonmagyaróváron, Székkutason, Szombathelyen, valamint Tordason zajlottak a kisparcellás összehasonlító vizsgálatok a NÉBIH szakembereinek segítségével. A Mezőfalván elvetett bemutató fajtasort a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében a látogatók is megtekinthették. A teszt eredményeit bemutató összegzésben végül nyolc helyszín eredményeit vették számításba, Eszterágpusztát vadkár miatt kizárták az értékelésből.

A NAK a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.

A kísérletek eredményeiről készült összefoglalókat itt tölthetik le az érdeklődők:

Őszi Búza

Őszi káposztarepce

Forrás: 
GOSZ-VSZT-NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Tervezzük meg télen, mit vessünk tavasszal

Az év első hónapjában kevés tennivaló akad a szabad ég alatt. Ez az időszak azonban kiválóan alkalmas arra, hogy megtervezzük konyhakertünk jövő évi arculatát. A hosszú téli estéken kitalálhatjuk, mely zöldségfajokból milyen fajtákat válasszunk, és veteményezzünk tavasszal.

A MAGOSZ 17 kamarai szervezettel együttműködve indul a kamarai választásokon

Az idei agrárgazdasági kamarai választásokon a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) egy olyan szövetségi együttműködés keretében indul, amely a teljes ágazatot lefedi. Tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állít közös listát megvalósítva az agrárium valamennyi szereplőjének képviseletét. 

Kiemelkedő munkát végeztek a zalai gazdálkodók

A zalai gazdálkodók kiemelkedő munkát végeztek, a nehéz helyzetben folyamatosan segítették egymást - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján.

Megduplázzák a talajtakaró növények vetésterületét az Egyesült Államokban

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium idén indított programjának célja, hogy 2030-ra több, mint 12 millió hektáron vessenek a gazdák talajvédő, talajjavító takarónövényeket a klímaváltozás elleni harc jegyében.

Hazánk kiemelkedő mértékű támogatást biztosít az agráriumnak

Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot. A terv készítése széles körű társadalmi egyeztetés mentén történt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív részvételével.

Megalakult az Országos Kamarai Választási Bizottság

Megalakult a 2022. május 20-ára kitűzött agrárgazdasági kamarai választások lebonyolításának legfontosabb testülete, az Országos Kamarai Választási Bizottság (OKVB).

Megtalálták a növénynemesítés „szent grálját”

A Wageningen Egyetem honlapján a napokban jelent meg egy hír egy friss felfedezésről: nemzetközi kutatói együttműködés keretében megtalálták az apomixis nevű jelenségért felelős gént. Ez elméletileg bármely növénynél megnyitja a lehetőséget a beporzás nélkül vetőmagtermelés előtt.

Sertéságazat - drámai fél évre számíthatunk

Szakértők szerint még az is elképzelhető, hogy nyárra sertéshúsból hiány lesz, hisz minden jelentős sertéstermelő ország visszafogta a termelést. Hazánkban már számos termelő hagyott fel a sertéstartással, de még mindig azt prognosztizálják, hogy minden negyedik-ötödik sertéstartó hagyja abba a termelést.