Back to top

Véget ért az országos teszt, így teljesítettek a búzák és a repcék

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.

2021-ben az őszi búza már tizennegyedik alkalommal, az őszi káposztarepce pedig másodszor került górcső alá a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs kísérletében. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács látta el ebben az évben is.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: „a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a változó klimatikus feltételek, időjárási szélsőségek közepette is jól teljesítő fajták álljanak a gazdálkodók rendelkezésére.

A fajtakísérletek nagyon fontos információt adnak számukra egy-egy fajta képességeiről, és segítenek a fajtaválasztásban.”

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke elmondta: „időjárási kitettség szempontjából ez volt az egyik legnehezebb szezonjuk a szántóföldi növénytermesztőknek. A gyorsan változó időjárási körülmények között a fajták alkalmazkodóképessége felértékelődött, ebben a mutatóban jeleskednek az összehasonlító kísérletekben jól teljesítő fajták.”

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta, hogy a visszajelzések szerint a gazdák tanulmányozzák a kísérleti eredményeket fajtaválasztásuk megalapozásához. Idén a NAK beszerzett egy gabonabeltartalom-vizsgáló gépet, amely elősegítette az eredmények gyorsabb közlését: a NAK lap augusztusi és szeptemberi számában megjelentek a legfontosabb mutatók.

A kísérleti helyszíneknek otthont adó térségek jelentős földrajzi változatosságot mutatnak, így jól megfigyelhető, hogy adott fajta kedvezőbb és kevésbé kedvező adottságú területen milyen terméseredményre képest.

Az őszi káposztarepce tesztje Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason indult el tavaly ősszel, összesen 27 fajta vetésével. A 2020/21-es őszi káposztarepce szezonban csak az eszterágpusztai kísérleti helyszínt kellett kizárni vadkár miatt.

Az őszi búza kísérletben 48 - 27 korai és 21 középérésű – fajta vett részt ebben az évben. Abaújszántón, Eszterágpusztán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Mezőfalván, Mosonmagyaróváron, Székkutason, Szombathelyen, valamint Tordason zajlottak a kisparcellás összehasonlító vizsgálatok a NÉBIH szakembereinek segítségével. A Mezőfalván elvetett bemutató fajtasort a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében a látogatók is megtekinthették. A teszt eredményeit bemutató összegzésben végül nyolc helyszín eredményeit vették számításba, Eszterágpusztát vadkár miatt kizárták az értékelésből.

A NAK a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.

A kísérletek eredményeiről készült összefoglalókat itt tölthetik le az érdeklődők:

Őszi Búza

Őszi káposztarepce

Forrás: 
GOSZ-VSZT-NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nigéria is érdeklődik a magyar vetőmagok iránt

Együttműködési megállapodást kötött a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Maize Association of Nigeria (Nigériai Kukorica Szövetség); a kezdeményezés célja a kölcsönös információátadáson túl az, hogy hosszabb távon megteremtsék a magyar hibridekre alapozott nigériai vetőmagtermelés lehetőségeit - közölte a vetőmagszövetség az MTI-vel.

Tizedikek vagyunk a világranglistán

Öt év alatt több mint duplájára nőtt itthon az ökológiai gazdálkodásba vont területek mérete. A mezőgazdasági területeken belüli 6 százalékos ökoterület-aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Az ökológiai minősítés gyümölcsösök abszolút kiterjedését tekintve viszont már most világviszonylatban a 12. helyen állunk.

A román agrár külkereskedelem hiánya 40 százalékkal csökkent 2021 első kilenc hónapjában

Tavaly az első kilenc hónapban 40 százalékkal, 758,6 millió euróra mérséklődött a román agrár külkereskedelem hiánya az előző év azonos időszakához mérten - közölte szerdán a román mezőgazdasági minisztérium.

Stratégiai terv: időprés alatt az Európai Bizottság

Mint ismert, az Agrárminisztérium december 30-án, az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar stratégiai tervet. Értékelésére, majd elfogadására fél éve van a Bizottságnak, hiszen őszre már ismertté kell, hogy váljanak azok a feltételek, amik mentén a gazdák elkezdhetik a tervezést, nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Feldman Zsolt, a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk - nem egyszerű...

Vetőmagokkal kapcsolatban reklamálni sajnos nem egyszerű eset. Ugye ránézésre nem látszik a hiba, de ami még nagyobb gond, hogy sokszor mire a probléma kiderül, már nehezen bizonyítható, hogy a vetőmag volt rossz, vagy a termesztés során technológiai hiba történt. Esetleg a nem ideális környezeti tényezők okozták a minőségromlást a szállításkor, tároláskor, csírázáskor. Eléggé patthelyzet.

Megmenekülhet a banán

Megtalálták a módját annak, hogy a fásszárúakhoz hasonlóan a fűféléket is egymásra olthassák. A tudósok sikeresen kombinálták egymással olyan egyszikű növények embrió szöveteit, mint a banán, rizs és búza, aminek eredményeképp betegségekkel és stresszel szemben ellenállóbb növényeket tudnak létrehozni.

Az éves virslifogyasztás 20%-a a szilveszterhez kötődik

Tavaly 13%-kal többet, összesen 5,5 milliárd forintot költöttünk virslire, szilveszterkor jellemzően a hipermarketekben kapható, előrecsomagolt, egykilós kiszerelés volt a legkeresettebb. 2020-ban több mint 4 ezer tonna volt a decemberi forgalom. A piacot 57%-kal a sertésvirsli uralja, a baromfi 22%, és a pulyka 19%-os részesedése mellett.

Mi nehezíti meg a generációváltást?

Miért olyan nehéz a mezőgazdasági generációváltás? Mire lenne szükség ahhoz, hogy ne maradjanak gazdálkodó nélkül működőképes gazdaságok, rendelkezésre álljon az ágazatban elegendő szakképzett munkaerő, és ne néptelenedjenek el a falvak? Erről beszélgettünk a témában jártas, illetve érintett gazdálkodókkal, valamint az érdekeiket képviselő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökével.

Számok igazolják, hogy megéri kíméletesen bánni a talajjal

Jelentősen csökken a talajvesztés, ugyanakkor érzékelhető mértékben nő a vízmegtartó képesség, ha kíméletesen művelnek egy talajt. A Magyar Tudományos Akadémia és a Syngenta közel két évtizede vizsgál zalai területeket.

Mire terjed ki az agrárkamara jogköre?

A termőföldre kötött adásvételi szerződések jóváhagyási eljárása során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervének állást kell foglalnia, hogy az adott adásvétel az érdekelt személlyel – legyen az a szerződés szerinti vevő vagy elővásárló – megfelel-e a Földforgalmi Törvényben tételesen meghatározott agrárpolitikai és földbirtok-politikai elveknek.