A növényi alapú étrend az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mind egészségügyi, mind etikai okokból. A növényi alapú étrend egyik szélsőséges formája a „fruitarianizmus”, ami egy olyan étrend, amely nagyrészt nyers gyümölcsök fogyasztásán alapul. Első pillantásra egészségesnek tűnhet, de vajon milyen hatással van a szervezetre ez a korlátozott étrend? Vajon a diéta szempontjából egészséges választás-e?
A növényi alapú étrendről az is bebizonyosodott, hogy hasznos stratégia lehet a fogyás elősegítésére, és fenntarthatóbb, mint a húsokon alapuló étrendek.
A főleg gyümölcsökön alapuló táplálkozás a legszigorúbb diéták közé tartozik, és szinte semmilyen bizonyíték nincs az egészségre gyakorolt pozitív hatásainak alátámasztására. Nincs egyértelmű leírás arra vonatkozóan, hogy a gyümölcsös étrendnek miből kellene állnia, bár az egyik gyakran idézett szabály szerint az étrend 55-75%-a nyers gyümölcsökből kell, hogy álljon. Ezen túlmenően van némi variabilitás; egyes gyümölcsevők gabonaféléket, míg mások dióféléket és olajokat is fogyasztanak.
Az Apple társalapítója, Steve Jobs kísérletezett a gyümölcsös étrenddel, amelyet diófélékkel, magvakkal és gabonafélékkel is kiegészített.
Ez a szabály tévesen azon a meggyőződésen alapul, hogy az emberek nem mindenevők, hanem „frugivorok”, mint azok az állatok, amelyek inkább nyers gyümölcsöt esznek. E nézet hívei azt állítják, hogy az emberi emésztőrendszer fiziológiailag úgy van kialakítva, hogy megeméssze a gyümölcsöket és a nyers zöldségeket.
Néhány fruitariánus azt állítja, hogy a „nyers táplálkozás” jelentős egészségügyi előnyökkel jár, mint például a rák gyógyítása, valamint a puffadás és a testszag megszüntetése, de nincsenek szilárd bizonyítékok ezen állítások alátámasztására. Egyértelmű és jelentős fizikai egészségügyi problémákat is kell figyelembe venni, amikor az emberi szervezetet nagyrészt gyümölcsalapú étrenddel látják el. Ha ezt az étkezési mintát követjük, kizárjuk azokat az alapvető élelmiszercsoportokat és tápanyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van az egészség fenntartásához.
többek között a fehérjéből, a vasból, a kalciumból, a B-vitaminból (beleértve a B12-vitamint) és a D-vitaminból, a cinkből és az omega-3 zsírsavakból. Ezeknek a tápanyagoknak a hiánya csontritkulást (csontlágyulás), vérszegénységet, valamint csont-, izom-, és bőrproblémákat okozhat. Egyszerűen fogalmazva, a gyümölcsök önmagukban nem tartalmaznak miden olyan tápanyagot, amelyre a szervezetnek szüksége van.
Emellett figyelembe kell venni a gyümölcsösök magas fruktóztartalmát is. A fruktóz egy egyszerű cukor, akárcsak a glükóz, de az emberi szervezet egészen másképp dolgozza fel. A fruktóz kizárólag a májban metabolizálódik, és túlzott fogyasztása zsírfelhalmozódást okozhat a májban, ami a máj inzulinrezisztenciájához vezethet. Már vitatott, hogy a gyümölcsökből származó fruktóz ugyanolyan káros-e, mint a fruktózszirup, amelyet az élelmiszerekhez adnak édesítés céljából, ugyanakkor a magas fruktóztartalmú étrenddel etetett patkányokon végzett kísérletek az emberi zsírmájbetegséghez hasonlót mutattak ki.
Súlyos kockázat
Ezek a fajta korlátozott étrendek gyakran az orthorexia nervosa nevű étkezési zavarral, vagyis a kizárólag „tiszta” ételek fogyasztásának egészségtelen megszállottságával is összefüggésbe hozhatók. Ez azt jelenti, hogy
Mivel kevés bizonyíték van az ilyen korlátozott étrend előnyeire azok, akik ezt az étrendet követik, potenciális veszélynek teszik ki az egészségüket. A hiányzó tápanyagokat pótló élelmiszerekkel való kiegészítése segíthet, de a fruitarianizmusról vallott ortodox nézeteket követők ezeket is elutasíthatják. Az étrend megváltoztatása előtt (különösen, ha a változtatás szélsőséges lesz), mindig bölcs dolog előbb orvossal egyeztetni. A gyümölcsfogyasztás sokkal biztonságosabb és egészségesebb megközelítése, ha több gyümölcsöt és zöldséget építünk be egy kiegyensúlyozott étrend részeként.