Back to top

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Bíbor Rosella
Bíbor Rosella
Fotó: pixabay
Sara Ryding, az ausztrál Deakin Egyetem tudósa ezeket a változásokat írja le a Trends in Ecology and Evolution folyóiratban.

Sokan kérdezik az éghajlatváltozásról, hogy miként fognak megküzdeni vele az emberek, vagy, hogy milyen technológia képes megoldani, de szerinte

legfőbb ideje felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, és ez sokkal rövidebb idő alatt történik, mint ami az eddigi evolúciót jellemezte.

"Az általunk létrehozott klímaváltozás nagy nyomást gyakorol rájuk, és míg egyes fajok alkalmazkodni fognak, mások nem."

Kiemeli, hogy az éghajlatváltozás összetett és sokrétű jelenség, amely fokozatosan bontakozik ki, ezért nehéz a megfigyelt állati alakváltások egyetlen okaként meghatározni. Ezek

a módosulások azonban széles földrajzi régiókban és fajok sokaságában mennek végbe, így az éghajlatváltozáson kívül alig vehető észre más közös vonás.

Különösen madaraknál jelentettek masszív alakmódosulást. Az ausztrál papagájok több faja átlagosan 4-10 százalékos csőrnövekedést produkált 1871 óta, és ez minden évben pozitívan korrelált a nyári hőmérséklettel.

Téli sármánypinty
Téli sármánypinty
Fotó: pixabay
Az észak-amerikai téli sármánypintyeknél a rövid távú szélsőséges hideg és a csőrnövekedés összefüggését mutatták ki.

Emlősfajokban is jelentettek változásokat. A kutatók arról számoltak be, hogy megnövekedett az erdei egerek farokhossza, valamint az álarcos cickányok farok- és lábmérete.

"A függelékméretek eddigi növekedése meglehetősen kicsi - kevesebb, mint 10 százalék -, így a változások nem valószínű, hogy azonnal észrevehetők" - mondja Ryding.

Az előrejelzések szerint azonban az olyan kiemelkedő függelékek, mint például a fülek, növekedni fognak, így a nem túl távoli jövőben élő Dumbókat láthatunk."

Erdei egér
Erdei egér
Fotó: pixabay
Ryding az elmúlt 100 év múzeumi madármintáinak háromdimenziós szkennelésével szeretné megvizsgálni az ausztrál madarak alakváltozását.

Abban bízik, hogy így csapata jobban megértheti, hogy mely madarak változtatják a függelékek méretét az éghajlatváltozás következtében és miért.

"Az alakváltás nem azt jelenti, hogy az állatok megbirkóznak az éghajlatváltozással, és minden rendben van"

– hangsúlyozza. Csak annyit bizonyít, hogy fejlődnek a túlélés érdekében. Abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy ezeknek a változásoknak milyen más ökológiai következményei lehetnek, vagy hogy minden faj képes változni és túlélni. "

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.

Itt a rendelet a fenntarthatóan termesztett biomasszáról

A fenntarthatóan termesztett biomassza biztosítja a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagát, mely a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését is hivatott elősegíteni.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.