Back to top

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

Több évtizedes munkával a franciák elérték, hogy a vásárlók is elfogadják ezt az eredetvédelmi rendszert, s a borok magas árát is hajlandók megfizetni. Ma is erre épül a francia borászat. S hogy milyen óriási hatása van mindennek, arra elég egyetlen adat: a spanyolok évente több bort exportálnak, mint a franciák, ám az árbevételük csak harmadannyi.

A győrvári Birkás pálinkaház
A győrvári Birkás pálinkaház

Ma már nemcsak a borászatban, hanem bármilyen más mezőgazdasági eredetű élelmiszer vagy ital esetében alkalmazzák az eredetvédelmet, több-kevesebb sikerrel. Nem biztos, hogy minden termék vásárlásakor elfogadja a piac ezt az értékítéletet, de az igen, hogy eredetvédelem nélkül magas áron szinte lehetetlen eladni ilyen terméket.

Az Európai Unió saját hatáskörében dönt a tagországok termelőinek ilyen irányú törekvéseiről, vagyis uniós védettséget nyújt az általa elfogadott termékeknek.

A borok mellett a szeszes italok termelői a legaktívabbak, így ma már számos magyar pálinka is részesül uniós oltalomban. Idén az eddigi nyolc mellé további két pálinka érdemelte ki a megtisztelő címet, a Vasi vadkörtepálinka és a Nagykunsági szilvapálinka. (Múlt heti hír volt, hogy a Nagykunsági birspálinka is bekerült a körbe – a szerk.)

Termelői kezdeményezés

A földrajzi árujelzővel rendelkező termékek megnevezése két szóból áll, a fajta pontos meghatározása mellett a másik szó azt a területet nevezi meg, ahonnan az adott termék származik. Az eredetvédett termék viszont soha nem köthető kizárólag egy termelőhöz.

A termőkörzet általában viszonylag kis területet foglal magába, az eredetvédelem a hazai kistermelőknek, családi vállalkozásoknak nyújt lehetőséget a multinacionális nagyvállalatokkal szemben.

Ennek a fontossága napjainkra nagyon felértékelődött, mert az italforgalmazás mind nagyobb része kerül az ital-nagykereskedelmi és élelmiszer-kiskereskedelmi láncok kezébe, amelyek a saját érdekeiket érvényesítik. Ebben pedig elsősorban a bárhol készíthető, egyöntetű minőségű nagy mennyiség és az alacsony ár a meghatározó. A söripar ma a világ legkoncentráltabb iparága, mindössze három nemzetközi cég birtokolja a világ sörforgalmának zömét. Ezzel a folyamattal szemben egyedül az eredetvédelem jelenthet némi védelmet a bornak és a szeszes italoknak.

Az eredetvédett Vasi vadkörtepálinka
Az eredetvédett Vasi vadkörtepálinka
Ezért a nemzeti kormányok is azon fáradoznak, hogy hazájukban minél több eredetvédett termék legyen. Magyarországon a szaktárca 2015-ben hirdetett eredetvédelmi programot, mert korábban csak kevés magyar eredetvédett termék létezett.

A célt pontosan meghatározták: a piaci sikeresség javítása, azaz az értékesítési biztonság fokozása és magasabb árak elérése.

A hivatalos uniós statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ára átlagosan a kétszerese az ezzel nem rendelkező termékek árához képest.

Természetesen a minisztérium, mint kormányzati szerv nem kezdeményezheti egy-egy termék védettségét, mivel ez a sikeresen végigvitt folyamat befolyásolhatja a versenyhelyzetet, de népszerűsítheti az eredetvédelmet, s útmutatást nyújthat a pályázatok elkészítéséhez is. Az uniós védettséget két lépésben lehet elérni, először a nemzeti oltalmat kell megszerezni, s csak ennek birtokában lehet az EU-hoz fordulni. Először a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani a kérelmet a szükséges dokumentációkkal, s azt a hivatal az agrárminiszter egyetértésével bírálhatja el, és adhatja meg a nemzeti oltalmat.

Az uniós oltalom iránti kérelmet az Európai Bizottsághoz kell benyújtani.

Római gondolat

A Vasi vadkörtepálinka ötletgazdája Birkás István, aki már régóta készít és forgalmaz erdei vadgyümölcsökből készült pálinkákat. A családi vállalkozás 1990-ben alakult, kereskedelmi főzdeként 2006 óta tevékenykedik.

Birkás István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 2015-ben részt vett Rómában a magyar nagykövetségen egy termékbemutatón, ahol a magyar kiállítók tájékoztatást kaptak az olasz élelmiszerek hazai forgalmazásáról. A hallott információk közül minden magyar gazdát elgondolkoztathatott, hogy Olaszországban az Eataly multinacionális áruházláncban 85%-ban olasz terméket forgalmaznak, valamint 268 olasz élelmiszer rendelkezett akkoriban uniós védettséggel. Ugyanebben az időben Magyarországon a védett termékek száma nem érte el a hatvanat.

Birkás István hazaérkezése után azonnal munkához fogott. Némi tájékozódás után kiderült, hogy nemcsak Vas megyében, hanem az egész Dunántúlon egyetlen eredetvédett termék sem létezett akkoriban.

A szakember azt rögtön eldöntötte, hogy nem termesztett gyümölcsből készült pálinkát próbál levédetni, mert addig kizárólag olyanok léteztek, s úgy gondolta, e téren is újítani kellene. Az általa forgalmazott erdei gyümölcs alapú pálinkák közül végül a vadkörtét választotta. Fejtörést okozott az elnevezés, a vadkörtét sokan vackorként ismerik, ám ez a név a köztudatban olyan szorosan kapcsolódik Kormos István kedves meséjének piszén pisze kölyökmackójához, hogy maradt a vadkörte. Azért is erre esett a választása, mert a házi körtéből készült pálinkához képest egészen más, sajátos és egyedi ízvilágot képvisel a vadkörte párlata.

Az előírás szerint az alapanyag háromnegyedének vadkörtének kell lennie
Az előírás szerint az alapanyag háromnegyedének vadkörtének kell lennie
A vadkörtét gyümölcsként nem fogyasztják, a fák erdőszéleken, réten, legelőkön élnek, szeptember végén érik meg a gyümölcsük. Akkor gyűjtik az önkormányzat vagy a terület tulajdonosának engedélyével.

A gyümölcsök magjait gyakran gyógyszeripari alapanyagként hasznosítják, ebben az esetben a megmaradó cefre kerülhet a főzdékbe, ám ma már a pálinkafőzés az elsődleges szempont.

A gyümölcsök cukortartalma alacsony, mindössze 3-5%, ami azt eredményezi, hogy ugyanannyi pálinka készítéséhez háromszor-négyszer annyi vadkörte szükséges, mint a termesztett gyümölcsök felhasználása esetében.

Fanyar és pikáns íz

A termékleírásnak tartalmaznia kell a térség bemutatását, az adott termékhez fűződő hagyományokat, a részletes technológiát, az analitikai paramétereket és az érzékszervi jellemzőket. A Vasi vadkörtepálinka esetében a földrajzi körzet Vas és Zala megye területét jelöli meg, e téren nincs aprólékos szabályzás. Az alapanyag esetében lényegesen szigorúbbak az előírások: háromnegyed részben vadkörtének kell lenni, a maradék egynegyed rész lehet államilag elismert vagy őshonos körtefajta, Bosc kobak, Conference, Clapp kedveltje, Hardenpont téli vajkörte, Tüskés körte vagy Sózó körte.

Az érzékszervi elvárások gyönyörűen lettek megfogalmazva, érdemes szó szerint idézni: „a vadkörte fanyar és pikáns íze rusztikus textúrával, fűszeres és mézes jegyekkel párosul”.

A pálinka viszonylag gyorsan, 2017. október 12-én megkapta a nemzeti oltalmat, amit a földművelésügyi miniszter sajtótájékoztató keretében személyesen jelentett be. Az uniós elismerés megszerzése kissé tovább tartott, számos adminisztratív akadályt kellett leküzdeni, míg végre 2021. március 26-án megszületett a várva várt döntés az uniós oltalomról is. Ez a kilencedik magyar pálinka volt, néhány héttel később a Nagykunsági szilvapálinka is ebbe az exkluzív csoportba került.

Itt készül a kilencedik, uniós védelem alatt álló pálinka
Itt készül a kilencedik, uniós védelem alatt álló pálinka

Ám az idő nem áll meg, az uniós védelem alatt álló magyar élelmiszertermékek köre tovább bővült. Az Európai Bizottság idei döntése értelmében, a hazai Földrajzi Árujelzők Program sikereként újabb két termék, a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj is elnyerte ezt a büszke címet. Így ma már 73 termék tudhatja magáénak az uniós védelmet: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 pálinka.

Mikor érvényesül a piacon?

A siker kizárólag elméleti jelentőségű, az elismerésről örömmel olvashattuk a sajtóközleményeket, de ez a járvány legnehezebb napjaiban történt.

Élénken él még emlékezetünkben a kijárási tilalom, amikor a vendéglátás és az idegenforgalom teljesen szünetelt, rendezvények, kóstolók tartása szóba sem kerülhetett. Így nem volt lehetőség esetleges reklámkampányra vagy termékbemutatókra.

Ám egy ilyen kezdeményezés inkább hosszú távon lehet eredményes. Nem is elsősorban a hazai forgalom bővítése lehet a cél, hanem az export beindítása. Mióta a pálinka elnevezés védettséget és ezzel együtt magyarországi kizárólagosságot kapott, várjuk, hogy végre számottevő kivitel legyen, ám ez idáig az nem sikerült. Itt az ideje, hogy az uniós védettséggel rendelkező magyar pálinkák igazi vonzerőt jelentsenek és piacot szerezzenek az EU tagországaiban és azon kívül.

Dr. Kopcsay László

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vodka 900 éves története: hogyan lett egy középkori elixírből Hollywood üdvöskéje?

Ahhoz képest, hogy vodka mára mennyire egyszerű italnak tűnik, a múltja legendás. Rettegett Ivántól kezdve James Bondig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben.

Spanyolország: kifelé is, befelé is több zöldség-gyümölcs utazott

A legfrissebb statisztika szerint Spanyolország az idén január és szeptember között 9,6 millió tonna friss zöldséget-gyümölcsöt exportált, ami 2,5 százalékos plusz az előző évihez képest. Az import nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal nőtt, de még így is csak 2,6 millió tonnát tett ki.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

Az Unióban 1,1%-kal nőtt a tejtermelés

Az Eurostat új adatai szerint az Európai Unió gazdaságaiban a tejtermelés tavaly 1,1%-kal, 160,1 millió tonna nyers tejre nőtt.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Nincs mibe tölteni a bort

A szállítmányozásban kialakult késedelmek miatt már üvegből is hiány van világszerte. Ez nehezíti az égetett szeszek és borok készítőinek munkáját. A munkaerőhiány és a megnövekedett árak is kihívások elé állítják az iparág képviselőit.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.

Több mozgásteret kapnak az országok az új KAP-ban

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. Az országok maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat. Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat egyeztették a szakemberek a K&H Agrár Klubon.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.