Eredetvédett vadkörtepálinka

Több évtizedes munkával a franciák elérték, hogy a vásárlók is elfogadják ezt az eredetvédelmi rendszert, s a borok magas árát is hajlandók megfizetni. Ma is erre épül a francia borászat. S hogy milyen óriási hatása van mindennek, arra elég egyetlen adat: a spanyolok évente több bort exportálnak, mint a franciák, ám az árbevételük csak harmadannyi.

Ma már nemcsak a borászatban, hanem bármilyen más mezőgazdasági eredetű élelmiszer vagy ital esetében alkalmazzák az eredetvédelmet, több-kevesebb sikerrel. Nem biztos, hogy minden termék vásárlásakor elfogadja a piac ezt az értékítéletet, de az igen, hogy eredetvédelem nélkül magas áron szinte lehetetlen eladni ilyen terméket.

A borok mellett a szeszes italok termelői a legaktívabbak, így ma már számos magyar pálinka is részesül uniós oltalomban. Idén az eddigi nyolc mellé további két pálinka érdemelte ki a megtisztelő címet, a Vasi vadkörtepálinka és a Nagykunsági szilvapálinka. (Múlt heti hír volt, hogy a Nagykunsági birspálinka is bekerült a körbe – a szerk.)

Termelői kezdeményezés

A földrajzi árujelzővel rendelkező termékek megnevezése két szóból áll, a fajta pontos meghatározása mellett a másik szó azt a területet nevezi meg, ahonnan az adott termék származik. Az eredetvédett termék viszont soha nem köthető kizárólag egy termelőhöz.

Ennek a fontossága napjainkra nagyon felértékelődött, mert az italforgalmazás mind nagyobb része kerül az ital-nagykereskedelmi és élelmiszer-kiskereskedelmi láncok kezébe, amelyek a saját érdekeiket érvényesítik. Ebben pedig elsősorban a bárhol készíthető, egyöntetű minőségű nagy mennyiség és az alacsony ár a meghatározó. A söripar ma a világ legkoncentráltabb iparága, mindössze három nemzetközi cég birtokolja a világ sörforgalmának zömét. Ezzel a folyamattal szemben egyedül az eredetvédelem jelenthet némi védelmet a bornak és a szeszes italoknak.

Ezért a nemzeti kormányok is azon fáradoznak, hogy hazájukban minél több eredetvédett termék legyen. Magyarországon a szaktárca 2015-ben hirdetett eredetvédelmi programot, mert korábban csak kevés magyar eredetvédett termék létezett.

A hivatalos uniós statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ára átlagosan a kétszerese az ezzel nem rendelkező termékek árához képest.

Természetesen a minisztérium, mint kormányzati szerv nem kezdeményezheti egy-egy termék védettségét, mivel ez a sikeresen végigvitt folyamat befolyásolhatja a versenyhelyzetet, de népszerűsítheti az eredetvédelmet, s útmutatást nyújthat a pályázatok elkészítéséhez is. Az uniós védettséget két lépésben lehet elérni, először a nemzeti oltalmat kell megszerezni, s csak ennek birtokában lehet az EU-hoz fordulni. Először a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani a kérelmet a szükséges dokumentációkkal, s azt a hivatal az agrárminiszter egyetértésével bírálhatja el, és adhatja meg a nemzeti oltalmat.

Római gondolat

A Vasi vadkörtepálinka ötletgazdája Birkás István, aki már régóta készít és forgalmaz erdei vadgyümölcsökből készült pálinkákat. A családi vállalkozás 1990-ben alakult, kereskedelmi főzdeként 2006 óta tevékenykedik.

Birkás István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 2015-ben részt vett Rómában a magyar nagykövetségen egy termékbemutatón, ahol a magyar kiállítók tájékoztatást kaptak az olasz élelmiszerek hazai forgalmazásáról. A hallott információk közül minden magyar gazdát elgondolkoztathatott, hogy Olaszországban az Eataly multinacionális áruházláncban 85%-ban olasz terméket forgalmaznak, valamint 268 olasz élelmiszer rendelkezett akkoriban uniós védettséggel. Ugyanebben az időben Magyarországon a védett termékek száma nem érte el a hatvanat.

A szakember azt rögtön eldöntötte, hogy nem termesztett gyümölcsből készült pálinkát próbál levédetni, mert addig kizárólag olyanok léteztek, s úgy gondolta, e téren is újítani kellene. Az általa forgalmazott erdei gyümölcs alapú pálinkák közül végül a vadkörtét választotta. Fejtörést okozott az elnevezés, a vadkörtét sokan vackorként ismerik, ám ez a név a köztudatban olyan szorosan kapcsolódik Kormos István kedves meséjének piszén pisze kölyökmackójához, hogy maradt a vadkörte. Azért is erre esett a választása, mert a házi körtéből készült pálinkához képest egészen más, sajátos és egyedi ízvilágot képvisel a vadkörte párlata.

A vadkörtét gyümölcsként nem fogyasztják, a fák erdőszéleken, réten, legelőkön élnek, szeptember végén érik meg a gyümölcsük. Akkor gyűjtik az önkormányzat vagy a terület tulajdonosának engedélyével.

A gyümölcsök cukortartalma alacsony, mindössze 3-5%, ami azt eredményezi, hogy ugyanannyi pálinka készítéséhez háromszor-négyszer annyi vadkörte szükséges, mint a termesztett gyümölcsök felhasználása esetében.

Fanyar és pikáns íz

A termékleírásnak tartalmaznia kell a térség bemutatását, az adott termékhez fűződő hagyományokat, a részletes technológiát, az analitikai paramétereket és az érzékszervi jellemzőket. A Vasi vadkörtepálinka esetében a földrajzi körzet Vas és Zala megye területét jelöli meg, e téren nincs aprólékos szabályzás. Az alapanyag esetében lényegesen szigorúbbak az előírások: háromnegyed részben vadkörtének kell lenni, a maradék egynegyed rész lehet államilag elismert vagy őshonos körtefajta, Bosc kobak, Conference, Clapp kedveltje, Hardenpont téli vajkörte, Tüskés körte vagy Sózó körte.

A pálinka viszonylag gyorsan, 2017. október 12-én megkapta a nemzeti oltalmat, amit a földművelésügyi miniszter sajtótájékoztató keretében személyesen jelentett be. Az uniós elismerés megszerzése kissé tovább tartott, számos adminisztratív akadályt kellett leküzdeni, míg végre 2021. március 26-án megszületett a várva várt döntés az uniós oltalomról is. Ez a kilencedik magyar pálinka volt, néhány héttel később a Nagykunsági szilvapálinka is ebbe az exkluzív csoportba került.

Ám az idő nem áll meg, az uniós védelem alatt álló magyar élelmiszertermékek köre tovább bővült. Az Európai Bizottság idei döntése értelmében, a hazai Földrajzi Árujelzők Program sikereként újabb két termék, a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj is elnyerte ezt a büszke címet. Így ma már 73 termék tudhatja magáénak az uniós védelmet: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 pálinka.

Mikor érvényesül a piacon?

A siker kizárólag elméleti jelentőségű, az elismerésről örömmel olvashattuk a sajtóközleményeket, de ez a járvány legnehezebb napjaiban történt.

Ám egy ilyen kezdeményezés inkább hosszú távon lehet eredményes. Nem is elsősorban a hazai forgalom bővítése lehet a cél, hanem az export beindítása. Mióta a pálinka elnevezés védettséget és ezzel együtt magyarországi kizárólagosságot kapott, várjuk, hogy végre számottevő kivitel legyen, ám ez idáig az nem sikerült. Itt az ideje, hogy az uniós védettséggel rendelkező magyar pálinkák igazi vonzerőt jelentsenek és piacot szerezzenek az EU tagországaiban és azon kívül.

Dr. Kopcsay László