Back to top

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

Több évtizedes munkával a franciák elérték, hogy a vásárlók is elfogadják ezt az eredetvédelmi rendszert, s a borok magas árát is hajlandók megfizetni. Ma is erre épül a francia borászat. S hogy milyen óriási hatása van mindennek, arra elég egyetlen adat: a spanyolok évente több bort exportálnak, mint a franciák, ám az árbevételük csak harmadannyi.

A győrvári Birkás pálinkaház
A győrvári Birkás pálinkaház

Ma már nemcsak a borászatban, hanem bármilyen más mezőgazdasági eredetű élelmiszer vagy ital esetében alkalmazzák az eredetvédelmet, több-kevesebb sikerrel. Nem biztos, hogy minden termék vásárlásakor elfogadja a piac ezt az értékítéletet, de az igen, hogy eredetvédelem nélkül magas áron szinte lehetetlen eladni ilyen terméket.

Az Európai Unió saját hatáskörében dönt a tagországok termelőinek ilyen irányú törekvéseiről, vagyis uniós védettséget nyújt az általa elfogadott termékeknek.

A borok mellett a szeszes italok termelői a legaktívabbak, így ma már számos magyar pálinka is részesül uniós oltalomban. Idén az eddigi nyolc mellé további két pálinka érdemelte ki a megtisztelő címet, a Vasi vadkörtepálinka és a Nagykunsági szilvapálinka. (Múlt heti hír volt, hogy a Nagykunsági birspálinka is bekerült a körbe – a szerk.)

Termelői kezdeményezés

A földrajzi árujelzővel rendelkező termékek megnevezése két szóból áll, a fajta pontos meghatározása mellett a másik szó azt a területet nevezi meg, ahonnan az adott termék származik. Az eredetvédett termék viszont soha nem köthető kizárólag egy termelőhöz.

A termőkörzet általában viszonylag kis területet foglal magába, az eredetvédelem a hazai kistermelőknek, családi vállalkozásoknak nyújt lehetőséget a multinacionális nagyvállalatokkal szemben.

Ennek a fontossága napjainkra nagyon felértékelődött, mert az italforgalmazás mind nagyobb része kerül az ital-nagykereskedelmi és élelmiszer-kiskereskedelmi láncok kezébe, amelyek a saját érdekeiket érvényesítik. Ebben pedig elsősorban a bárhol készíthető, egyöntetű minőségű nagy mennyiség és az alacsony ár a meghatározó. A söripar ma a világ legkoncentráltabb iparága, mindössze három nemzetközi cég birtokolja a világ sörforgalmának zömét. Ezzel a folyamattal szemben egyedül az eredetvédelem jelenthet némi védelmet a bornak és a szeszes italoknak.

Az eredetvédett Vasi vadkörtepálinka
Az eredetvédett Vasi vadkörtepálinka
Ezért a nemzeti kormányok is azon fáradoznak, hogy hazájukban minél több eredetvédett termék legyen. Magyarországon a szaktárca 2015-ben hirdetett eredetvédelmi programot, mert korábban csak kevés magyar eredetvédett termék létezett.

A célt pontosan meghatározták: a piaci sikeresség javítása, azaz az értékesítési biztonság fokozása és magasabb árak elérése.

A hivatalos uniós statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ára átlagosan a kétszerese az ezzel nem rendelkező termékek árához képest.

Természetesen a minisztérium, mint kormányzati szerv nem kezdeményezheti egy-egy termék védettségét, mivel ez a sikeresen végigvitt folyamat befolyásolhatja a versenyhelyzetet, de népszerűsítheti az eredetvédelmet, s útmutatást nyújthat a pályázatok elkészítéséhez is. Az uniós védettséget két lépésben lehet elérni, először a nemzeti oltalmat kell megszerezni, s csak ennek birtokában lehet az EU-hoz fordulni. Először a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani a kérelmet a szükséges dokumentációkkal, s azt a hivatal az agrárminiszter egyetértésével bírálhatja el, és adhatja meg a nemzeti oltalmat.

Az uniós oltalom iránti kérelmet az Európai Bizottsághoz kell benyújtani.

Római gondolat

A Vasi vadkörtepálinka ötletgazdája Birkás István, aki már régóta készít és forgalmaz erdei vadgyümölcsökből készült pálinkákat. A családi vállalkozás 1990-ben alakult, kereskedelmi főzdeként 2006 óta tevékenykedik.

Birkás István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 2015-ben részt vett Rómában a magyar nagykövetségen egy termékbemutatón, ahol a magyar kiállítók tájékoztatást kaptak az olasz élelmiszerek hazai forgalmazásáról. A hallott információk közül minden magyar gazdát elgondolkoztathatott, hogy Olaszországban az Eataly multinacionális áruházláncban 85%-ban olasz terméket forgalmaznak, valamint 268 olasz élelmiszer rendelkezett akkoriban uniós védettséggel. Ugyanebben az időben Magyarországon a védett termékek száma nem érte el a hatvanat.

Birkás István hazaérkezése után azonnal munkához fogott. Némi tájékozódás után kiderült, hogy nemcsak Vas megyében, hanem az egész Dunántúlon egyetlen eredetvédett termék sem létezett akkoriban.

A szakember azt rögtön eldöntötte, hogy nem termesztett gyümölcsből készült pálinkát próbál levédetni, mert addig kizárólag olyanok léteztek, s úgy gondolta, e téren is újítani kellene. Az általa forgalmazott erdei gyümölcs alapú pálinkák közül végül a vadkörtét választotta. Fejtörést okozott az elnevezés, a vadkörtét sokan vackorként ismerik, ám ez a név a köztudatban olyan szorosan kapcsolódik Kormos István kedves meséjének piszén pisze kölyökmackójához, hogy maradt a vadkörte. Azért is erre esett a választása, mert a házi körtéből készült pálinkához képest egészen más, sajátos és egyedi ízvilágot képvisel a vadkörte párlata.

Az előírás szerint az alapanyag háromnegyedének vadkörtének kell lennie
Az előírás szerint az alapanyag háromnegyedének vadkörtének kell lennie
A vadkörtét gyümölcsként nem fogyasztják, a fák erdőszéleken, réten, legelőkön élnek, szeptember végén érik meg a gyümölcsük. Akkor gyűjtik az önkormányzat vagy a terület tulajdonosának engedélyével.

A gyümölcsök magjait gyakran gyógyszeripari alapanyagként hasznosítják, ebben az esetben a megmaradó cefre kerülhet a főzdékbe, ám ma már a pálinkafőzés az elsődleges szempont.

A gyümölcsök cukortartalma alacsony, mindössze 3-5%, ami azt eredményezi, hogy ugyanannyi pálinka készítéséhez háromszor-négyszer annyi vadkörte szükséges, mint a termesztett gyümölcsök felhasználása esetében.

Fanyar és pikáns íz

A termékleírásnak tartalmaznia kell a térség bemutatását, az adott termékhez fűződő hagyományokat, a részletes technológiát, az analitikai paramétereket és az érzékszervi jellemzőket. A Vasi vadkörtepálinka esetében a földrajzi körzet Vas és Zala megye területét jelöli meg, e téren nincs aprólékos szabályzás. Az alapanyag esetében lényegesen szigorúbbak az előírások: háromnegyed részben vadkörtének kell lenni, a maradék egynegyed rész lehet államilag elismert vagy őshonos körtefajta, Bosc kobak, Conference, Clapp kedveltje, Hardenpont téli vajkörte, Tüskés körte vagy Sózó körte.

Az érzékszervi elvárások gyönyörűen lettek megfogalmazva, érdemes szó szerint idézni: „a vadkörte fanyar és pikáns íze rusztikus textúrával, fűszeres és mézes jegyekkel párosul”.

A pálinka viszonylag gyorsan, 2017. október 12-én megkapta a nemzeti oltalmat, amit a földművelésügyi miniszter sajtótájékoztató keretében személyesen jelentett be. Az uniós elismerés megszerzése kissé tovább tartott, számos adminisztratív akadályt kellett leküzdeni, míg végre 2021. március 26-án megszületett a várva várt döntés az uniós oltalomról is. Ez a kilencedik magyar pálinka volt, néhány héttel később a Nagykunsági szilvapálinka is ebbe az exkluzív csoportba került.

Itt készül a kilencedik, uniós védelem alatt álló pálinka
Itt készül a kilencedik, uniós védelem alatt álló pálinka

Ám az idő nem áll meg, az uniós védelem alatt álló magyar élelmiszertermékek köre tovább bővült. Az Európai Bizottság idei döntése értelmében, a hazai Földrajzi Árujelzők Program sikereként újabb két termék, a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj is elnyerte ezt a büszke címet. Így ma már 73 termék tudhatja magáénak az uniós védelmet: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 pálinka.

Mikor érvényesül a piacon?

A siker kizárólag elméleti jelentőségű, az elismerésről örömmel olvashattuk a sajtóközleményeket, de ez a járvány legnehezebb napjaiban történt.

Élénken él még emlékezetünkben a kijárási tilalom, amikor a vendéglátás és az idegenforgalom teljesen szünetelt, rendezvények, kóstolók tartása szóba sem kerülhetett. Így nem volt lehetőség esetleges reklámkampányra vagy termékbemutatókra.

Ám egy ilyen kezdeményezés inkább hosszú távon lehet eredményes. Nem is elsősorban a hazai forgalom bővítése lehet a cél, hanem az export beindítása. Mióta a pálinka elnevezés védettséget és ezzel együtt magyarországi kizárólagosságot kapott, várjuk, hogy végre számottevő kivitel legyen, ám ez idáig az nem sikerült. Itt az ideje, hogy az uniós védettséggel rendelkező magyar pálinkák igazi vonzerőt jelentsenek és piacot szerezzenek az EU tagországaiban és azon kívül.

Dr. Kopcsay László

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így nőttek a fogyasztói árak októberben

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,0 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Különleges faültetés a Csanyik-völgyben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdei iskolájába, a Csanyiki Erdőház programjaira érkezőket számtalanszor irányítják a „jöjjenek végig az almafasoron” útmutatással.

A NAK segíti tagjait a támogatások minél eredményesebb lehívásában

Az Európai Bizottság elfogadta Magyarország KAP Stratégiai Tervét, amely meghatározza az agrárium, élelmiszeripar területén nyújtható támogatások kereteit a 2023 és 2027 közötti időszakra. A döntéssel zöld utat kapott a magyar agrárium érdekeinek megfelelő támogatáspolitika, ami megteremti a hazai agrár-élelmiszeripar fejlesztésének és versenyképességének alapjait.

A biztosítók aszálykifizetései negyvenmilliárd forintnál tartanak

A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden.

Újabb állami földterületek kerülhetnek a gazdálkodókhoz

Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének. Ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni.

Egyedülálló témákkal foglalkoznak

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének élén év közben történt változás, szeptember elsejétől Geösel András lett az igazgatója. Elődje, Helyes Lajos, akivel tavaly beszéltünk az intézetről, az egyetemi doktori iskolákat vezeti, szám szerint tizenkettőt, ezért nem vállalta tovább a feladatot.

Biotermesztés a kertészetben

A biotermesztés hazai helyzetéről, a fenntartható gazdálkodás lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak a Biocont Klub első rendezvényén. Az európai zöld megállapodás az ökológiai termesztés nagyarányú fejlesztését tűzte ki célul, amihez a hazai gazdálkodásnak még fel kell nőnie, és ezt kívánta elősegíteni a rendezvény.

Elrugaszkodott irányelvek bonyolítják a gazdák életét

Szlovákiában, hasonlóan a magyar Nébih-hez, létezik a növényvédelmet is felügyelő szervezet (ÚKSÚP). Ez egy nagyon komoly szakmai alapokon nyugvó szervezet volt, amely túlélte a rendszerváltozást is. Sajnos az elmúlt évtizedekben fokozatosan leépítették a növényvédelmi szerepét.

Ötvenöt almafajta egymás mellett

Története során először rendez speciális fajtabemutatót a 2022. november 17-19. közt sorra kerülő Interpoma kiállítás. Az almafajták bemutatása mindig is hangsúlyos elem volt, most Variety Garden néven egy helyen lesz látható több mint 55 fajta.

A bangladesi farmerek újjáélesztik az úszó farmokat

Mohammad Mostafa, a Dél-nyugat-Banglades alacsony fekvésű deltáiban élő gazdálkodó újjáélesztette ősei gazdálkodási gyakorlatát, amely során úszó tutajokon termesztettek növényeket.