A kiállítást számos elemében sikerült üdévé és fiatalossá varázsolni, aminek köszönhetően nem maradt üresen az „Az év legmenőbb agrárrendezvénye” szlogen. Az agrár közép- és felsőoktatásban tanuló diákoknak pedig belépőjegyet sem kellett váltani.
E feletti örömét is kifejezte Unger Tamás alpolgármester a szombati hivatalos megnyitón, ahol hangsúlyozta: jelentős a térségben az agrárvállalkozások száma.
A versenyképességhez elengedhetetlen a generációváltás – mondta Papp Zsolt György, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, aki szerint segíti és segíteni fogja a folyamatot a családi gazdaságokról szóló új jogszabály és a gazdaságok átadásának bürokratikus terheit enyhítő most születő törvény.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal legfontosabb törekvése, hogy az ágazat fejlődését segítő kormányzati programok minél előbb eljussanak a térségben működő több mint háromszáz agrárvállalkozáshoz és mintegy ezeregyszáz családi gazdasághoz – mondta Takács Szabolcs kormánymegbízott.
Az intézmény új kormányablak-busszal bővült, amelynek szolgáltatásait folyamatosan igénybe vehették az agrárexpo látogatói a rendezvény alatt.
A szervezők igyekeztek összekapcsolni a szakmában rejlő potenciál bemutatását a felhőtlen szórakozással – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Az elmélyült műhelymunka mellett a legnépszerűbb könnyűzenei csapatok, parasztolimpia és más színes programok szolgálják ezt. A rendezvény harmadik napját pedig idén is a vadászatnak szentelték.
„Nehéz kereset, de még sincs szebb annál, ahogy növekszik a növény és gyarapszik az állatállomány, és erre fel kell hívni a fiatalok figyelmét” – fogalmazott Kovács Zoltán. Az országgyűlési képviselő köszönetet mondott a NAK-nak és az önkormányzatnak az eddigi talán legnagyobb volumenű, „fiatalos, lendületes”, de szakmaiságát és családi jellegét is megtartó agrárexpoért.
Az ünnepélyes megnyitót számos kötetlen, de tartalmas és újszerű szakmai program követte szombaton.
Gyuricza Csabával, a MATE rektorával, Papp Zsolt Györggyel, az AM helyettes államtitkárával, Detre Miklóssal, a Magyar Államkincstár mezőgazdaság- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettesével, Nagy Gáborral, az Agrina Consulting igazgatójával, valamint Feldman Zsolttal, az AM államtitkárával és Mezei Dáviddal, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatójával folytatott panelbeszélgetéseket Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről.
Gyorsabbá és rugalmasabbá kell tenni a pályázati támogatások rendszerét, különben nem fog sikerülni a korábbi három-négyszeresének megfelelő forrást okszerűen felhasználni – vélekedett Gyuricza Csaba.
Ezeket a törekvéseket tükrözi az államkincstár humán- és egyéb erőforrás-bővítése, a „Mobil gazda” applikáció bevezetése, vagy a napokban megnyitott Facebook-profil – mondta el Detre Miklós.
Az EU-n belüli mezőgazdasági termelést a fogyasztók által minőséginek tartott termékek irányába tereli a támogatás.
Ami az EU-ból származik, lehet drágább, hiszen klímabarát és fenntartható, ami pedig olcsó, azt várhatóan az EU-n kívülről fogják behozni – emelte ki Nagy Gábor.
Az új elvárásokból pedig meg kell próbálni előnyt kovácsolni, méghozzá valódi célok mentén. Ki kell terjeszteni a pályázati programokat és új célokat, új részterületeket bevonni, mert a megnövekedett forrásokat már nem tudja „kipályázni” ugyanaz a közösség – hangsúlyozta Papp Zsolt György.
„A kurucos ellenállás” helyett érdemes a dolgok mögé nézni, megérteni a szabályozás hátterét és okosan alkalmazkodni hozzá – összegzett Mezei Dávid az egyik legizgalmasabb beszélgetésen, amelyen személyében az előző, 2014-2020-as, Feldman Zsolt személyében pedig a következő, 2023-2027-es vidékfejlesztési program kiemelt felelőse ült egy asztal mellett.
Mezi Dávid elmondta, hogy az Európai Bizottságban felkészült, hosszú távra gondolkodó tisztviselők dolgoznak, akik mindig előtte járnak néhány lépéssel a tagállami igazgatóságoknak, és hasonlóan vélekedett Feldman Zsolt is.
Mezei Dávid szerint az előző vidékfejlesztési programnak és a jelenleginek is a gazdaságfejlesztés az alapvető feladata, mert hosszú távon csak akkor beszélhetünk itthon fenntartható vidékfejlesztésről, ha a gazdasági alapok erősek és tartósak. Az államtitkár szerint a jövőben is a gazdaságfejlesztés marad a vidékfejlesztési stratégiánk fő eleme, de működnek klasszikus vidékfejlesztési programok is, mint például a Magyar Falu, vagy a Települési Operatív Program (TOP).
„Nem lehet és nem is kell mindent a KAP-ból megoldani”, de a stratégia jelenlegi előkészítőinek tágasabb a mozgásterük. Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik korábban nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását, mint például a precíziós gazdálkodás vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok.
A hamarosan induló agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás (AKG) keretében is több forrást lehet biztosítani. A program az elmúlt öt-hat év rendszerében megy tovább, de több gazdálkodó bevonására van lehetőség.
Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók irányába a támogatások fejében, de ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak majd.
Ezért érdemes a termelőknek a most induló támogatási programokat és kapcsolódó előírásokat egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia.
Ha összevetjük az EU jelenleg egymásnak ellentmondani látszó célkitűzéseit – az ökogazdálkodás növelését, az inputanyagok csökkentését, az állatjóléti követelmények szigorítását, valamint a (főként állati eredetű) fogyasztás csökkentését -, akkor látjuk, hogy egyetlen közös nevező van: a kibocsátás csökkentése - vélekedett Mezei Dávid.
A mezőgazdasági termelés (5-10 százalékos) csökkentése a cél, amit a vonatkozó hatástanulmányok is alátámasztanak. Ennek pedig véleménye szerint az az oka, hogy
az EU növelni kívánja a kereskedelmi mozgásterét, mivel a mezőgazdaságinál jóval tőkeerősebb ipari lobbi iparcikkeket és szolgáltatásokat kíván eladni a harmadik országok piacán.
Az alkalmazkodás jelentőségét hangsúlyozta Feldman Zsolt is, emlékeztetve, hogy a magyar agrár- és élelmiszerexport 85 százaléka az EU piacaira irányul, ahol egyre nagyobb a kereslet az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszerek és mezőgazdasági termékek iránt. Véleménye szerint érdemesebb ebbe az irányba mozdulni, mint egy előre kiszámítható versenybe „szorulni”, a brazil sertéshússal.
A NAK a falugazdászokon keresztül mindenkihez egyenként fog eljutni, aki egységes kérelmet nyújtott be, hogy segítse az új KAP-ra vonatkozó egyéni stratégiákat – mondta Papp Gergely.
A panelbeszélgetések közben, másik helyszínen a vadgazdálkodás, a vadásztársaságok aktuális kihívásai, jövőképe, az afrikai sertéspestis-járvány következményei és a vadkár-megelőzési praktikák, együttműködések kerültek napirendre a Veszprém Megyei Vadászkamara fórumain, amelyekre szintén neves szakértőket és döntéshozókat hívtak meg.
Egymást váltották a kötetlen beszélgetések és előadások a NAK TechLab sátrában is, ahol sikeres agrárstartupok mutatkoztak be az érdeklődőknek.
A szakmai kamara fiataloknak szóló innovációs programja mellett megismerhették a hazai és külföldi innovációs lehetőségeket, hallhattak ötletelési technikákról, és arról, miként születhet egy jó ötletből sikeres vállalkozás. A Corvinus Agribusiness képviselői beszéltek nekik arról, mi lehet vonzó a vidékben, és milyen lehetőségek nyílnak az agrárszakmát választók előtt, a növényvédelemmel foglalkozó SMAPP LAB egyik alapítója pedig azt mesélte el nekik, hogyan lehet két év alatt nemzetközi piacokra juttatni egy ötletet.
Poros szakkönyvek helyett sikeres gyakorló szakemberektől – őstermelőktől, cégvezetőktől, civil együttműködések képviselőitől - informálódhattak a fiatalok a „Lehetőségek vidéken” élőkönyvtárban.
A NAK sátrában folyamatosan zajlottak a személyes beszélgetések.
A rendezvény három napja alatt szakmai kiállítások, vadászkutya-, vadászíjász- és gépbemutatók, állatsimogató, gyermekprogramok és színvonalas termelői vásár biztosította, hogy a család egyetlen tagja se unatkozzon a 24. pápai agrárexpon.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
