Valószínűleg legtöbbünket csípett már meg szúnyog, emlékszünk, hogy milyen érzés, és tudjuk, ha megvakarjuk, csak rontunk a helyzeten, de legalább túléljük. Nekünk legfeljebb hosszabb- rövidebb ideig tartó kellemetlenséget (viszketés, bőrpír) okoznak, ám vannak helyek, ahol nem ennyire szerencsések. Bizakodhatunk abban, hogy a jövőben is sikerül elkerülnünk a komolyabb fertőzéseket, de az éghajlatváltozás még okozhat meglepetéseket, tehát a felkészülés mégis előnyösebbnek tűnik.
Minden évben elhangoznak a szokványos megelőzési praktikák, mégis nyáron heteken keresztül elárasztanak minket az éhes kis vámpírok.
A kertünk bármely részén megbújhatnak gyanútlan áldozataikra várva, és mi ott vagyunk, mert természetesen ott van dolgunk, vagy éppen élveznénk egy kicsit a munkánk gyümölcsét. Egyik-másik talán fanyalog egy kicsit a különös illatunkat érezve, de az éhség nagy úr. Sőt akár csoportosan is ránk ronthatnak, míg aztán néhány tucat csípés után végül megfutamodunk. Elmondhatjuk, hogy mi eddig még jól jártunk, mert igaz viszketett egy darabig a csípés helye, - főleg, ha óvatlanul megvakartuk - de aztán minden nyom nélkül eltűnt.
Életbevágóan fontos lehet a védekezés
Évente megközelítőleg 700 millió ember szenved szúnyogok által terjesztett betegségek miatt. A többségükért a malária tehető felelőssé, ami az egyik legelterjedtebb betegség a világon, kb. 1800 millió ember él maláriaendémiás területen.
A WHO becslései alapján 300- 500 millió eset fordulhat elő, és akár 1 millió gyermek életét követelheti a váltóláz évente.
A legsúlyosabb helyzet tagadhatatlanul Afrikában mutatkozik, de tévedés lenne azt gondolni, hogy ez csak valami távoli, trópusi nyavalya, és ilyesmi nálunk elképzelhetetlen. A II. világháború idején gyakorlatilag az egész ország területén előfordultak esetek, sőt még a 90-es években is regisztráltak néhányat. Klimatikus viszonyaink egyelőre gátat szabnak az Anopheles- szúnyognak, de fontos észben tartani, hogy a betegség terjedésében három tényező játszik kulcsfontosságú szerepet: a fertőzött ember, a plasmodium és a szúnyog.
A másik igencsak veszélyes szúnyog által terjesztett betegség a Zika- láz, amit 1947- ben fedeztek fel az ugandai Zika erdőben élő rézuszmajmokban. Azóta már kiszabadult Dél- Amerikából, és fokozatosan terjedőben van, az utóbbi években már Európában is találtak fertőzötteket.
Habár a fertőzés meglehetősen enyhe lefolyású, sőt gyakran tünetmentes, a terhes és a fogamzás előtt álló nőkre, de legfőképpen a gyermekeikre különösen veszélyes, mivel a magzatnak mikrokefáliát okoz.
Számukra nem ajánlott a fertőzött területekre utazni, vagy amennyiben feltétlenül szükséges, fokozott védekezésre van szükségük. A vírust hordozó ázsiai tigrisszúnyogok, és az egyiptomi csípősszúnyog terjesztik. Számukra hazánk hideg telei kedvezőtlenek, de védettebb helyeken áttelelhetnek.
Tigrisszúnyoggal 2014- ben találkoztak Magyarországon első alkalommal, 2019 óta fokozatosan növekszik az előfordulásuk és egyes megyéinkben (Pest, Zala, Somogy) már képesek voltak megtelepedni.
Megtelepedett már nálunk a japán encephalitis, a chikungunya, a sárgaláz és a dengue- láz vírusát terjesztő japán bozótszúnyog illetve a japán agyvelőgyulladás és a chikungunya láz vírusát potenciálisan terjeszteni képes koreai szúnyog. Az utóbbiról az is beigazolódott, hogy akár a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős fonálférgeket is továbbíthatja.
Vegyszer vagy csípés?
A fokozottan veszélyeztetett csoportok biztonságának megerősítése fontos feladat lehet a közeljövőben akár hazánkban is. Jelenleg hosszú ujjú ing, hosszú nadrág viselését javasolják, de mind tudjuk, hogy egy hagyományos szöveten (még az olyan vastagabbakon is, mint a farmer, sőt több rétegen is) a szúnyogok vígan keresztül tudnak szúrni.
Az Egészségügyi Világszervezet megelőzésképpen a N,N-dietil-meta-toluamid (DEET) és más hasonló rovarűző hatású vegyszerek használatát ajánlja akár naponta többször is, és további alternatívaként jelen vannak még a rovarölőszerrel átitatott anyagok is.
Könnyen belátható, hogy ezek a védekezési formák veszélytelennek egyáltalán nem mondhatók, és kiváltképpen kifogásolhatók gyermekek és várandósok esetében.
Nehéz döntés, amikor az embernek aközött kell választania, hogy a vírusfertőzést kockáztassa vagy a kemikáliák folyamatos használatával járó esetleges mellékhatásokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a rengeteg vegyszerrel való kontaktus rezisztenciát eredményez a szúnyogok esetében, és így már azok sem fogják megvédeni eredményesen a használójukat. A megoldást teljesen más irányban kell hát keresni.
Szúnyogálló szövet
Az Észak- Karolinai Egyetem textilkutatói ezért olyan anyag kifejlesztését vették a fejükbe, amely kényelmes viselet, és mégis ellenáll a szúnyogoknak. Ez nem is olyan egyszerű feladat, ezért kutatók egyedülálló csapata dolgozott azon, hogy a vegyszermentes, szellőző textil létrejöhessen.
Szúnyogoktól hemzsegő helységben tesztelték a vérszívók képességeit a szövetekkel kapcsolatban, mivel a szúnyogállóság mellett fontos elvárás a légáteresztőség is és hogy nagyfokú mozgásszabadságot tudjon biztosítani.
A Vector Textiles innovációja egy ultrafinom szintetikus polimerből kötött speciális anyag, rendkívül piciny pórusokkal, amivel még a szúnyogokat is rendesen zavarba lehetett hozni.
Szinte látszik az értetlen arckifejezésük, mivel nem tudják mire vélni, hogy hiába próbálkoznak serényen, mégis „beletörik a bicskájuk”. 2022 tavaszára szeretnék forgalomba hozni a minden igényt kielégítő, hétköznapi helyzetekben is helyt álló, 100%-ban „harapásbiztos” ruházati kollekciójukat.
Az állapotos és a gyermekvállalásra készülő nők megfelelő védelme természetesen elsődleges, de lényeges kiterjeszteni ezt a mezőgazdaság területén dolgozókra, illetve mindenkire, aki elfoglaltságai miatt hosszabb időt tölt a szabadban.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
