A siklósi Faller Gábor gazdaságában 15 tenyészállat van. Ez elmondása szerint a teljes hazai törzsállomány.
– Gyerekkori szerelem volt. Állattenyésztői és növénytermesztői végzettségem van, mindig szerettem a különleges állatokat. Az iskolában tanultunk a fehér-kék belgáról, és már akkor tudtam, egy nap majd ezekkel az állatokkal szeretnék foglalkozni. Hat évvel ezelőtt vásároltam az első tisztavérű tenyészbikámat, aki egy belga import volt. Az elmúlt években apránként növeltem az állományt. Először csak kereszteztünk: ezzel a fajtával más fajták húsformáit javítottuk. Az évek elteltével mertem csak belevágni a tisztavérű tenyésztésbe, mert ennek a fajtának a tartása komplikáltabb a császármetszés miatt, mint a többié. Jelenleg 15 tisztavérű állatom van, öt bika – kettő tenyész, három növendék – és tíz nőivarú, ezek között tehenek és üszők is akadnak – tudtuk meg a Baranya megyei Siklóson élő Faller Gábortól.
A családi gazdaságot jórészt ketten viszik a párjával. A fehér-kék belgák mellett még 70 más fajta marhát is tart.
Az 1970-es évek végén a kelet-közép-európai térségben először Magyarországon fedezték fel a fehér-kék belga húsmarha genetikai értékeit, két évtizeddel később ugyancsak hazánk élt elsőként az EU Phare program nyújtotta lehetőségekkel. Beültették az első embriókat és keresztezéseket végeztek. A Fehér-kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét 1994-ben alapították meg, szoros együttműködést folytatnak a belga tenyésztőszervezetekkel. Genetikai munkákat a belga tapasztalatok alapján, a teljes kompatibilitás jegyében szervezik. Értékelési, bírálati rendszerüket átvették. Az egyesületet 1997-ben – a régióból ismét elsőként – a belgiumi székhelyű nemzetközi fajtaszövetség (BBI) kanadai közgyűlése Brazíliával együtt felvette tagjai (Belgium, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, U.S.A., Kanada, Ausztrália) sorába.
| A fehér-kék belga a culard jelleg genetikai rögzítése révén ma a világ legizmoltabb húsmarhája, fenotípusos szelekció eredménye – olvasható az egyesület honlapján. Fejlődése fiatal korban gyors, majd elhúzódó; teljes kifejlettségét 5 éves korára éri el. Egy fehér-kék bika a belga standard szerint egyéves korában 438,7 kilogramm, az üsző 370,2. Ötéves korukra a súlyuk 1110, illetve 698,7 kilogramm lesz. A marmagasságuk egyévesen 117,7 és 114,8 centiméter, a négyéves korukra elért végleges marmagasságuk pedig 144, illetve 131,9 centiméter. A 480 kilogrammig hizlalt bikák vágási eredményei: hús 78,1 százalék – szemben a többi marhafajta hozzávetőleges 50 százalékával –, csont 13,4 százalék, faggyú és ín 7,5 százalék. A tisztavérű tenyésztésben a borjú szinte kizárólag császármetszéssel segíthető a világra, az egyszeri haszonállatelőállító keresztezés során az első keresztezett (F1) generáció születésénél nincs ellési probléma. Hiteles hazai adatok szerint 429 (különböző fajtáktól: holsteinfríz, finn ayrshire, magyar tarka, magyar szürke, lincoln red) keresztezésből született borjúnál 416 esetben nem lépett fel ellési komplikáció. Császármetszéses születés nem fordult elő. |
Hozzám több mint kétszáz kilométerről jönnek, amikor szükség van a szakértelmükre. A tisztavérű tenyésztésről kijelenthetjük, császármetszéssel történik. Az állat felépítése, a túlizmoltság miatt a szülőcsatorna elvékonyodott, kockázatos a borjút természetes úton megelletni. Igaz, van olyan tehenem, amely tavaly így ellett, de ez egy nem tervezett eset volt, nem tesszük ki veszélynek sem a tehén, sem a borjú életét. Minden műveletet beleszámolva másfél óra alatt végez az orvos. A tehenet a bal oldalán, a borda és a comb között vágják fel, helyi érzéstelenítéssel. Pontosan 270 napra császározunk, rendszerezett a folyamat. Egy tehenet a hazai gyakorlat szerint legfeljebb négyszer császározzák, Belgiumban akár nyolcszor is – részletezte Faller Gábor.
A siklósi gazdaságban hagyományosan bikával történik a megtermékenyítés. Figyelik, mikor ivarzanak a tehenek, melyiket mikor ugorta a bika. A keresztezés azért kap nagy hangsúlyt, mert a fehér-kék belga nagyon jól örökíti a formát, de az sem mellékes, hogy ez esetben nincs szükség császármetszésre. Az ilyen borjak sokkal jobb hízóalapanyagok továbbtartásra, jobban kedvelik a vágóhidak. A húsa szinte faggyúmentes, krémes, kalóriaszegény, kevesebb koleszterin van benne, mint 100 gramm csirkehúsban. Hazánkban nem lehet kapni ilyen húst a kereskedelemben, Belgiumban pedig szinte csak ilyet árulnak. Faller Gáborék ugyan tenyészállatokat nevelnek, időnként azonban saját célra, vagy étteremnek szoktak vágni. A visszajelzések rendszerint azonosak: még soha nem ettek ilyen finom marhahúst.
Ilyenkor van egy minimum három hónapos hizlalási ciklus – lemérik például hat hónapos korában, majd kilenc hónaposan. A teljesítményvizsga minimum 3, maximum 6 hónapig tarthat. Kiszámolják a napi súlygyarapodását, megmérik a marmagasságát, nézik a lábszerkezetét, spermát vesznek tőle, tehát sok tényezőt figyelembe véve hoznak döntést. Magyarországon még nagyon kevés található ebből a fajtából, kijelenthetjük, hogy a hazai törzsállomány nálam van. Laborban vizsgálják a bika DNS-ét, az anyai és az apai vonalat. Hazánkban talán 30-35 tisztavérű fehér-kék belga van. 2020-ban 18 ezer adag sperma fogyott, ennyire felkapott lett keresztezésben. Tejelő telepek is elkezdték ezzel a fajtával rakatni az állatokat, mert rájöttek, hogy a borjú így piacképesebb, és annyira jó befejező keresztezésre, hogy ezáltal a húspénz is több – ismerteti.
Faller Gábor ilyenkor szóba elegyedik az illetőkkel, és elmondja, hogy ez egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye, a legjobb gént csak a legjobb génnel vitték tovább. A cél az volt, hogy rögzítsék a fajtánál a duplafarúságot, a véletlen során jött létre a ma látható forma. A magyarázat a miosztatin génben rejlik, ami a vázizmokban található, szabályozza az izomszövet növekedését, de ha nincs jelen, vagy blokkolt a működése, az izmok jelentősen nagyobbra nőhetnek. Ez az állat nem igényel speciális táplálást, ugyanazt eszi és ugyanannyit, mint a többi marha: nyáron legelnek, télen silót, cukorrépa-szeletet, szénát, a bikák kiegészítésként granulált tápot kapnak, a teheneknek pedig ellés után adnak kiegészítést. A tehén, mivel húsfajta, nagyon kevés tejet ad, sokszor a borjú felneveléséhez sem elegendőt. A siklósi gazda szerint a nehézségek miatt a tisztavérű tenyésztés nem lesz tömeges Magyarországon, a keresztezés viszont biztosan fellendül.
A fehér-kék belga a tiszteletet parancsoló megjelenése ellenére kezes, barátságos, az egytonnás Asterix nevű tenyészbika kutyamódra barátkozik az emberekkel, a hátára is fel lehet ülni, mesélte a gazdájuk. Magunk is megnézhetjük Faller Gábor fehér-kék belgáit, leghamarabb szeptember 23–25. között Hódmezővásárhelyen, az állattenyésztési napokon.
