A magyarok 2,4 milliárd tojást fogyasztanak évente. Legalább 550 gazdaság és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalók, gazdasági szereplők megélhetése függ attól, hogy miként viszonyulunk ehhez a rendkívül egészséges élelmiszerhez – emelte ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Éppen ezért januártól az ömlesztett tojás esetében nem elég már országkóddal, hanem jól látható felirattal és zászlóval is fel kell tüntetni a származási országot.
Az étkezési tojás tekintetében 84-85 százalékban önellátók vagyunk. Fontosak a fejlesztések a hazai ellátási biztonság megerősítése végett, az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján ugyanis felértékelődött az élelmiszerönellátás.
Bizonyos európai uniós javaslatok azonban veszélyeztetik ezt a törekvést. Az AM közösen lép fel a tojásszövetséggel és a baromfi-terméktanáccsal a ketreces tartás eltörlésével szemben.
Arról ugyanis azt gondolják, hogy ellentétben áll az európai fogyasztók és termelők érdekeivel. A ketreces tartásnak ugyanis minden termelési technológia között a legkisebb a környezeti lábnyoma.
A vitában a tudományos megközelítés alapján szeretne részt venni a hazai termelőket képviselő szaktárca, és arra törekednek, hogy megmaradjon a fogyasztó döntési szabadsága: milyen tartásból származó tojást akar venni.
Október második péntekje a Tojás Világnapja, amely köré idén is egy hónapos fogyasztói kampányt szervez az Agrármarketing Centrum az AM megbízásából – mondta el Ondré Péter ügyvezető. Az elmúlt tíz évben 850-900 millióról 1-1,2 milliárdra nőtt a hazai termelés, a fogyasztás pedig félévi 215-ről 240-re emelkedett.
A tojás szupertáplálék, zsírtartalma, zsírszerkezete tökéletes, magas a fehérje- és ásványi anyagtartalma, nátrium, kálium, foszfor, cink, vas, fontos vitaminok találhatók benne. Ha tehetjük, hazai előállításból származó, friss magyar tojást együnk!
Az évtizedekkel ezelőtti vita eldőlt: egyik legalapvetőbb legtáplálóbb élelmiszerünk a tojás, amelyhez hasonló, biológiailag százszázalékos élelmiszer csak egy van, az anyatej – emelte ki Szép Imre.
2021 három csapással sújtotta a termelőket: a COVID-dal, a madárinfluenza-járvánnyal – amely miatt 330 ezer tojótyúkot kellett levágni – és a 35 százalékos takarmányáremelkedéssel.
A tojáselőállítás költsége drasztikusan megnőtt. Május óta a termelők átlagosan 5-6 forint veszteséget állítanak elő minden tojáson, amely állapot tovább már nem tartható.
„Nem normális”, hogy míg egy átlagos tojást 44 forintért vehetünk meg az áruházban, a termelő 29 forintot kap érte. A ketreces állattartásra vonatkozó uniós törekvésekről úgy fogalmazott:
Ennek a tartásnak ugyanis a legkevesebb a gázkibocsátása, vízfelhasználása és takarmányszükséglete. A termelők a szaktárcával közösen, tudományos érvekkel, szakemberek és EU-n belüli szövetségesek bevonásával fogják ezt az álláspontot megvédeni.
A hazai tojástermelők előtt van jövő – hangsúlyozta az országos termelői szövetség elnöke. Jelenleg ugyanis mintegy 500 millió tojást importál az ország, amely nem teljes biztonság a magyar fogyasztónak, ha pedig valahol túltermelés alakul ki, tönkreteheti a hazai piacot.
MMG Direkt
Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum által szervezett OMÉK a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar seregszemléje és a magyar vidék bemutatkozása a fővárosban. Ondré Péterrel, az Agrármarketing Centrum ügyvezetőjével beszélgetett az idei kiállítás részleteiről Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója. Ondré Péter kiemelte: fontos, hogy az OMÉK-on való találkozások, a szakmai fórum mellett láthatóvá tegyék a vidék erejét és széles körben bemutassák, hol tart most a magyar agárirum. Másrészt fogyasztásösztönző kampányaik fontos része a tudatos vásárlásra való figyelemfelhívás és edukáció is, így számos ízletes közönségprogrammal is várják a látogatókat.
youtube://v/-ILcZ5gHrB0
